A trianoni békeszerződés évfordulója Románia történelmének egyik legfontosabb napja – jelentette ki vasárnapi Facebook-bejegyzésében Lucian Romaşcanu kulturális miniszter.
A nemzeti öntudat és a remény adott erőt az országhatárokon kívül rekedt magyaroknak Trianon után. A remény, hogy lesz magyar jövő a Kárpát-medencében – hangsúlyozta a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
Archív fotókat és korabeli dokumentumokat bemutató kiállítással népszerűsíti a román külügyminisztérium június 4-ét, mint a „Trianoni Szerződés Napját”.
Béke – A nemzetek felett – ez a címe annak a trianoni békadiktátumról szóló friss dokumentum-játékfilmnek, amelyet a magyarországi mozik már bemutattak, január 31-én, kedden 21:48-tól pedig a Duna tévében láthatják a nézők.
Lesz, lesz, lesz címmel, magyarországi előadóművészek közreműködésével jelentetett meg CD-t a várpalotai Trianon Múzeum. A tizenkét magyar irredenta dal rockzenei alapokon, szimfonikus zenekarra hangszerelve készült el.
Trianon kérdéskörét ugyan továbbra is eltérően látja a magyar és a román történészek többsége, de a vegyes bizottság ülésein nincsenek tabutémák. Nyitott, jó hangulatú párbeszédről számoltak be a Krónikának az október végi, aradi találkozó résztvevői.
Csütörtökön mutatják be a magyarországi mozikban a Béke – A nemzetek felett című dokumentum játékfilmet – hangzott el az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.
Nem tartja reális veszélynek az atomháborút és Magyarország vagy Románia háborúba való sodródását Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akit hétfői kolozsvári előadásán kérdeztünk, miképp látja az aktuálpolitikai helyzetet.
A trianoni békeszerződés témája még ma, jó 102 évvel az aláírása után is folyamatosan jelen van a közbeszédben, a sajtóban, hiába írta részben felül az 1947-es párizsi béke.
Amint az várható volt, nem maradt visszhang nélkül Erdélyben Niedermüller Péter kijelentése, miszerint a határon túli magyarok Trianonnak „köszönhetően” jobban élnek, mint az anyaországiak.
A határon túl élő magyarok élete jobb, mint az anyaországiaké – állapította meg Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere a nemzeti összetartozás napja apropóján közzétett üzenetében.
Jó lenne, ha így, a nemzeti összetartozás napja környékén csupán azzal kellene foglalkoznunk, milyen rendezvényekkel jelzi az elszakított területeken és az anyaországban élő magyar közösség.
Száz egyperces kisfilmben keltették életre a Trianon előtti magyar világot az Elrabolt Hungária című album készítői, a videókon több erdélyi helyszín is megelevenedik.
„Egy színmagyar városba jött be a román hadsereg, így senki nem gondolta, hogy itt marad. A helyi lakosság elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy ilyen magyar várost Romániához csatoljanak”.
A nemzetközi gyermekvonat-akció a két világháború között címmel a trianoni döntés után a nyomor elől nyugatra menekített magyar gyerekek történetét idézi fel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának péntektől látható kiállítása.
Népszavazási döntésről beszélt Erdély Romániához csatolása kapcsán Klaus Iohannis Németországban, ahol arról kérdezték az államfőt, hogyan kommentálja „egy szomszédos ország politkusainak” Trianonról tett nyilatkozatait.
Klaus Iohannist bevallása szerint „idegesítik” a magyarországi hivatalosságok Trianonról szóló kijelentései, ugyanakkor a román államfő szerint Erdélyt „nem ellopták” a románok, hanem önrendelkezésük révén egyesült Romániával.
Időről időre kiveri a biztosítékot román politikusoknál Magyarország trianoni országcsonkításának a felemlegetése.
Látogatottsági adatok