Érvek és ellenérvek is felhozhatók az orvosok gyógyszerészeti cégek által való szponzorációja kapcsán – vallják a szakemberek. A támogatások egy része a szakkonferenciákon való fellépéseket fedezte, de jelentős összegek juthattak azoknak, akik egy-egy termék népszerűsítéséhez járultak hozzá. Bíró László háziorvos, az orvoskamara Hargita megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakembereknek kötelező képezniük magukat, és az állam ezt nem fizeti. Az irányított gyógyszerfelírás ellenben nem etikus, ez a szakmai szervezet etikai kódexében is szerepel.
Az elmúlt évben 102 gyógyszergyártó és -forgalmazó vállalat összesen 163,7 millió lejt fizetett egészségügyi dolgozóknak Romániában. A támogatások egy része a szakkonferenciákon, szimpóziumokon való fellépéseket fedezte, másrészt jelentős összegű szerződésekhez juthattak azok az orvosok, gyógyszerészek vagy asszisztensek, akik egy-egy termék népszerűsítéséhez járultak hozzá.
Utóbbit jelentette az is, ha egy orvos konferencián tartott előadást, vagy szaklapban publikált valamilyen gyógyszertermék hatásairól. A Digi24 hírtelevízió által közölt adatbázis szerint az országos toplistát a gyógyszerészkamara elnöke, Dumitru Lupuleasa vezeti a maga 248 ezer lejes támogatásával, amit huszonegy gyógyszerészeti szakcégtől sikerült bezsebelnie.
Rafinált eszközök
„Ez egy régi praktika” – jelentette ki Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Hatóság vezetője. Mint kifejtette, amióta a szakmában dolgozik, azaz a kilencvenes évek kezdetétől tapasztalható a jelenség. Az elején csak kisebb ajándékokkal, írószerekkel, naptárakkal igyekeztek egy-egy orvos bizalmát megnyerni a gyárak, manapság azonban egyre rafináltabb eszközökkel próbálkoznak, teljesen etikátlan jutalmazásra is képesek, például családi nyaralást ajánlanak termékeik népszerűsítése reményében.
Hozzátette, általában nem készpénzt kapnak az egészségügyi dolgozók, hanem a tudományos munkákat és a szakmai kongresszusokon való részvételt támogatják. Ezt a rendszert kölcsönös érdekek tartják fent, hiszen a gyógyszergyártóknak létkérdés, hogy kutatásokat folytassanak készítményeik hatékonyságáról, az orvosoknak, illetve egészségügyi szakembereknek pedig érdekük eljutni a méregdrága bel- és külföldi konferenciákra, vagy szakmai lapokban közölni. Ráadásul a szakmai fejlődést az állam nem igazán támogatja, mutatott rá.
„Nem tartom az egészségügyet piaci versenyszférának, betiltanék minden gyógyhatású készítményre vonatkozó reklámot” – fogalmazott Tar Gyöngyi, aki szerint minél jelentősebb egy szakember pozíciója, annál nagyobb összeget fizetnek neki a szakkonferenciákon elhangzó, illetve szaklapokban megjelenő véleményéért.
Érvek és ellenérvek
Demeter Ferenc, a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház menedzsere érdeklődésünkre elmondta, hogy az általa vezetett intézmény orvosainak egy része is szerződésben áll néhány gyógyszergyártó vállalattal. Mint mondta, tudomása szerint a szóban forgó juttatásokkal általában a nemzetközi szakmai konferenciákra való kiutaztatást és ottlétet fedezik.
„Bizonyos szempontok alapján megértem e támogatások mibenlétét, hiszen az orvosoknak érdekükben áll kijutni a nemzetközi konferenciákra, amelyek ára igencsak borsos, és nem az itteni fizetésekhez van igazítva. Viszont azzal nem értek egyet, ha ennek a juttatásnak az az ára, hogy szakemberek úgy is népszerűsítik a gyógyszereket, hogy csak azokat ajánlják a pácienseiknek. Ez a kórházak gazdaságviteli szempontjából kontraproduktív” – fogalmazott. Hozzátette, ilyen vagy ehhez hasonló csíkszeredai esetről nincs tudomása.
Orvoskamara: nem etikus
Az irányított gyógyszerfelírás nem etikus, ez az orvoskamara etikai kódexében is szerepel – szögezte le a Krónikának Kerekes Jenő, a szakmai szervezet Kovászna megyei elnöke. Mint kifejtette, nem létezik orvos és gyógyszerforgalmazó cég között olyan szerződés, miszerint az előbbi előnyöket élvez, ha egy bizonyos készítményt gyakrabban felír vagy ajánl, az ilyen jellegű megállapodást a kamara elfogadhatatlannak tartja. Kerekes ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy vannak kiskapuk, kerülő megoldások, miszerint a szerződő orvos arra vállalkozik, hogy bemutatja valamelyik gyógyszergyár termékét, elmondja róla, hogy mennyire hatékony, bár a kamara háromszéki elnöke szerint ez sem etikus.
Felhívta a figyelmet, hogy az orvos nem írhat fel egy bizonyos terméket, mert a térítéses és a részben térítéses receptekre csak az alapanyagot tüntethetik fel, és egy vérnyomáscsökkentőnek akár százféle kereskedelmi megnevezése lehet, valójában a gyógyszertárban, a beteggel konzultálva döntik el, hogy melyiket adják neki. A gyógyszerésznek kötelessége, hogy első lépésben a legolcsóbbat kínálja, viszont előfordul, hogy a páciens egy másik, esetleg drágább terméket kér, mert azt szokta meg, neki az vált be. A háziorvos is ajánlhat terméket, ha tapasztalatai szerint az hatékonyabb a többinél, az ilyen tanácsok hátterében esetleg állhat gyógyszercéggel kötött megállapodás, de állhat többéves tapasztalat is, mutatott rá Kerekes.
Kifejtette, a generikumok általában olcsóbbak, ám a tapasztalatok szerint az eredeti termék hatékonyabb, és ezt az orvosok a visszajelzésekből tudják, ezért meggyőződésből javasolhatják az eredeti terméket az olcsóbb generikummal szemben. A háromszéki szakember leszögezte, etikátlan az irányított gyógyszerfelírás, mint az is, ha egy orvos megállapodást köt egy laboratóriummal, és mindig ugyanoda küldi kivizsgálásra a betegeit, ám tudomása szerint hasonló eset Kovászna megyében nem fordult elő.
Kötelező az önképzés
Bíró László háziorvos, az orvoskamara Hargita megyei elnöke a támogatások kapcsán arra is rámutatott, hogy az orvosoknak folyamatosan képezniük kell magukat, ezt pedig szakmai konferenciákon, kongresszusokon való részvétellel vagy szakcikkek és más publikációk megjelentetésével lehet elérni, ezekre pontot kapnak. Öt év alatt kétszáz pontot kell begyűjtenie egy orvosnak, hogy szakmáját gyakorolhassa. Bíró Lászlónak nincs tudomása arról, hogy Hargita megyében az állam támogatná bárkinek is a szakmai kutatásait. Mint kifejtette, az a jellemző, hogy a különböző szakorvosok maguk állják kutatásaik költségeit, esetleg szponzoroktól szereznek támogatást.
Kelemen Hunornak, az RMDSZ szövetségi elnökének politikai beszámolóját hallgatták meg a küldöttek Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki kolozsvári ülésén.
Cégektől lopott újrahasznosítható anyagokat egy nyolctagú marosvásárhelyi bűnbanda, az okozott kár 30 ezer euró. A rendőrök négy gyanúsítottat vettek őrizetbe.
Csak az tud igazán békét és biztonságot teremteni, aki nem csupán hisz nemzetében, hanem felelősséget is vállal azért – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken, a Brassó megyei Bodolán rendezett ünnepségen.
Feltehetően a második világháborúból származó töltényeket találtak az Arad megyei Marocsicséren (Cicir) csütörtök délután.
Jelentős viharkárok keletkeztek csütörtök délután, kora este, amikor is helyenként száz kilométeres óránkénti sebességű szél sepert végig Arad megyén.
Több erdélyi és partiumi városban évtizedeken át virágkorát élte a vívás. Habala Péter Pál kolozsvári vívómester és Nagy Lehel szatmári párbajtőredző arról beszélt a Krónikának, hogyan folytatódik a tradíció a nagy múltú vívóközpontnak számító városokban.
Két újabb gigaszállítmány tart a napokban a marosnémeti hőerőműhöz. Az egyik gigaszállítmány a tengerpart, a másik a nyugati országhatár, Nagylak felől közelíti meg a dél-erdélyi települést.
Saját költségükön újítottak fel egy Szeben megyei kisvasút-vonalszakaszt az Asociația Prietenii Mocăniței (Kisvasút-barátok Egyesülete) civil szervezet tagjai.
Március 15-éhez közeledve Székelyföld-szerte készülnek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett rendezvényekkel.
Nagyvárad idén sem szakít azzal a hagyománnyal, hogy külön ünnepel a magyarság március 15-én, az RMDSZ három napos ünnepségsorozattal készül, a magát nemzeti-polgári oldalnak nevező oldal pedig egynapos programkavalkáddal várja a megemlékezőket.
szóljon hozzá!