A földrengések nem előrejelezhetőek, de a tudományos méréseket figyelembe véve, fel lehet készülni egy esetleges földmozgásra
Fotó: Pixabay.com
Az elmúlt időszakban több ízben is földrengést észleltek Romániában. Habár a földrengések epicentruma Vrancea térségében volt, a Richter-skála szerinti 2-4 közötti erősségű rengéseket a Székelyföldön is észlelték. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus a Krónikának elmagyarázta a jelenség okát, és arról is beszélt, hogy várható-e Erdélyben a közeljövőben a 48 évvel ezelőtt épp márciusban történt, halálos áldozatokat és jelentős kárt okozó bukaresti földrengéshez hasonló méretű földmozgás.
2025. március 12., 19:012025. március 12., 19:01
2025. március 15., 23:482025. március 15., 23:48
Vrancea térsége szeizmikusan az egyik legaktívabb terület egész Európában, ezért itt jelentős a földrengésveszély – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Harangi Szabolcs. A magyarországi geológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kőzettan-geokémiai tanszékének tanára rámutatott, a háttérben az áll, hogy a Kárpát-kanyar alatt közel függőlegesen egy merev litoszféra-kőzetlemez süllyed lassan lefele a földköpenyben. Mint kifejtette, ennek oka intenzív tudományos kutatások tárgya, két elmélet is magyarázatul szolgálhat. A vulkanológus szerint az egyik lehetséges magyarázat a jelenségre, hogy a Kárpátok mentén történt kőzetlemez-alábukás utolsó szakasza zajlik. A földtani kutatások eredményei szerint a Kárpátok keleti íve mentén 10–20 millió éve egy nagy sűrűségű, egykor óceáni medence aljzatát alkotó kőzetlemez bukott a földköpenybe, hasonló módon, mint ami például jelenleg Dél-Amerika nyugati peremén, az Andok íve mentén történik. A kőzetlemez-alábukás, más néven szubdukció következménye volt például a Pannon-medence kialakulása is.
A nagy sűrűségű, óceáni eredetű kőzetlemez leszakadt, és tovább süllyedt lefelé (az alábukó kőzetlemez a földköpenyben nem olvad meg), most 400-600 km mélyen látható ennek az anyaga. A leszakadás nem egyszerre történt, hanem északról dél felé fokozatosan. Ennek a fokozatos leszakadásnak az utolsó eseménye, maradványa lehet a Kárpát-kanyar alatt – magyarázta az egyetemi oktató. Hozzátette, a másik elmélet szerint ez a függőleges, süllyedő merev kőzetlemezdarab úgy alakult ki, hogy a vastag kontinentális kőzetlemez alsó része levált, és elkezdett besüllyedni a szilárd, de képlékenyen viselkedő asztenoszféra földköpenybe. A kőzetlemezdarab cipzárszerűen süllyedt lefelé, és mostanra közel függőleges helyzetbe került.
A földrengések nem előrejelezhetőek, de a tudományos méréseket figyelembe véve, fel lehet készülni egy esetleges földmozgásra
Fotó: Pixabay.com
„Bár két különböző elmélet magyarázza a jelenlegi helyzetet, abban megegyeznek a vélemények, hogy a gyakori földrengések oka Vrancea övezetében e nagy mélységben lévő, lassan süllyedő kőzetlemezdarabban zajló folyamatok” – hívta fel a figyelmet a vulkanológus. Rámutatott, a földrengések 60-160 kilométer mélyről érkeznek, azaz itt történnek olyan kőzettest-elmozdulások, amelyek földrengéshullámokat hoznak létre.
„Ez az állapot folyamatosan fennáll, azaz mondhatni szinte hetente vannak földrengések, és időszakonként történik egy-egy, a megszokottnál jóval erősebb rengés, amelyet az emberek is megéreznek. Vrancea térsége nem egy olyan klasszikus földrengéses terület, ahol történik egy nagy földrengés, és aztán számtalan utórengés, majd hosszú ideig semmi, itt folyamatosak a földrengések” – magyarázta Harangi Szabolcs.
Három enyhe földrengés következett be a keddre virradó éjszaka Vrancea szeizmikus térségben, Vrancea és Buzău megyében; erősségük 2,8 és 3,2 közötti volt a Richter-skálán – tájékoztatott a földfizikai intézet.
például Olasz-, Török- vagy Görögországtól, ugyanis ez utóbbi területeken a földrengések jellemzően kisebb mélységben (kisebb mint 30 km mélységben) pattannak ki, ami azt jelenti, hogy a földmozgás epicentrumában nagy, akár erősen romboló lehet a hatása.
„Vrancea térség különbözik ezektől, itt a nagy mélységben történt kőzetelmozdulás azt jelenti, hogy bár történhet 5-ös magnitúdójú földrengés, annak hatása kisebb lesz az epicentrumban, viszont jóval nagyobb területen okozhat felszíni mozgást, ami érezhető az ember számára” – mondta az egyetemi oktató.
Februárban több ízben is rengett a föld a Kárpát-kanyarban, a földmozgás a Székelyföldön is érezhető volt
Arra a kérdésünkre, hogy mit jeleznek a jelenlegi földmozgások, illetve számíthatunk-e arra, hogy a közeljövőben például az 1977-es bukarestihez hasonló nagyságú rengés rázza meg Erdélyt, Harangi Szabolcs elmondta, az elmúlt évszázad földrengésadatainak elemzése azt mutatja, hogy a Vrancea térségben időszakonként jelentős nagyságú (7–8-as magnitúdójú) földrengés is kipattanhat. Mint magyarázta, a földrengésmagnitúdó-fokozatok között harmincszoros energia-felszabadulásbeli különbség van, azaz két fokozat között ezerszeres a különbség. „Ez különösen jelentős, ahogy megyünk feljebb a magnitúdóskálán, azaz egy 5-ös és 7-es magnitúdó között drámai különbség van, az utóbbi esetben komoly károk lehetnek.
– mondta az egyetemi oktató. Mint fogalmazott, ha viszont egy 7-es magnitúdó körüli földrengés pattan ki, akkor a fentiekben írtaknak megfelelően nagy területen okoz erősen érezhető hatást, veszélyhelyzetet és potenciálisan rombolást. Hozzátette, ilyen nagy földrengés évszázadonként átlagosan 2–5 történik, azaz 20–50 évente. „Ha a földrengés-gyakoriságot nézzük, akkor azt látjuk, hogy vannak intenzívebb (amikor 7-esnél erősebb földrengések pattannak ki) és kevésbé intenzív időszakok.
Egy ilyen földrengés jövőbeli bekövetkezésére tehát mindenképpen számítani kell, azonban nem lehet megmondani azt, hogy mikor fog történni” – részletezte Harangi Szabolcs.
Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus szerint noha a székelyföldi Csomád alatt lehet még magma, nem áll fenn a veszély, hogy kitör a vulkán
Fotó: Lukács Réka
A magyarországi vulkanológus felhívta a figyelmet arra, hogy a földrengések nem előrejelezhetőek.
Kifejtette, a geológusok és geofizikusok tudományos kutatásai adhatnak támpontokat, feltárják ugyanis, mely területen van földrengésveszély és veszélyeztetettség, hol mekkora a kockázat, milyen földrengések várhatók, ezeknek mekkora a bekövetkezési valószínűsége. „A felkészülésben támaszkodhatunk a tudományos eredményekre és következtetésekre, ez a világ sok helyén hatékonyan működik.
Hozzá kell tennem azt is, hogy jelen világunkban sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ilyen-olyan okokra hivatkozva előre tudnak jelezni földrengést. A tudomány jelen állása szerint ez nem működik, fontos, hogy a lakosság a szakemberekre hallgasson. Most már vannak olyan applikációk is, amelyek rögtön jeleznek közeli földrengéseket, érdemes ezt is használni” – tanácsolta a geológus.
Noha az ideje nem ismert, Vrancea térségében számíthatunk egy intenzívebb időszakra a jövőben, ezért nem árt felkészülni az esetleges földrengésekre. Harangi Szabolcs elmondta,
„Habár a tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a vulkán alatt lehet még magma (ilyen a Föld számos hosszan szunnyadó vulkánja alatt fennáll), ez nem jelent közvetlen veszélyt, jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy kitör a vulkán. Ha a magmatározóban olyan események történnének, ami vulkánkitörést okozhat vagy magma nyomulna a felszín felé, akkor annak lennének érezhető jelei. Bár nincsenek érzékeny monitorozó műszerek a Csomádon, egy ilyen magmás folyamatot vélhetően a jelenlegi műszerek is kimutatnának” – magyarázta a vulkanológus. Hozzátette, a Fekete-tengeren 1901-ben volt szökőár, de nem a Vrancea-térség földrengése, hanem a bolgár Balcsik 7.2 magnitúdójú földmozgása miatt.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt péntek reggel 6 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!