Magyarellenesség. Nem tetszik az egyik AUR-os képviselőnek, hogy csángófoldi támogatási programja révén Magyrország segít megőrizni a csángók identitását
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
Magyarország csángóföldi befolyásának „aggasztó” növekedéséről beszélt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román parlamentben.
2025. március 13., 20:202025. március 13., 20:20
2025. március 14., 08:402025. március 14., 08:40
Robert Alecu egy parlamenti felszólalásban rohant ki a csángóföldi, Bákó megyei magyar támogatási program ellen, amelyet „Magyarország befolyása aggasztó növekedésének” nevezett a megyében gazdasági, kulturális, oktatási és vallási szempontból.
A szélsőséges politikus a Kós Károly-tervet tette felelőssé mindezért.
fogalmazott Robert Alecu a közleménye szerint.
Ezzel Gál Emíliára utalt, akit februárban iktattak be hivatalába.
A képviselő szerint ez a terv, amelyet Románia 16 Kárpátokon belüli megyéjében, valamint Bákóban hajtanak végre, „durván sérti a román törvényeket, valamint a kétoldalú és az európai jogi keretet az államok közötti kapcsolatok terén”.
– tette hozzá.
Robert Alecu
„Elfogadhatatlan, hogy egy idegen állam ilyen mélyen beavatkozik Románia belügyeibe anélkül, hogy hatóságaink határozottan lépnének. Miért nem idézték be magyarázatért a magyar nagykövetet? Miért nincs tiltakozó jegyzék vagy hivatalos nyilatkozat a román kormány részéről, amely elítélné ezeket az akciókat?” – kérdezte a képviselő.
– mondta a szélsőjobboldali Robert Alecu.
A moldvai Pusztinában afféle helyi népszavazás is megerősítette, hogy többen vannak, akik igénylik a magyar miséket, mint ahányan ellenzik vagy szükségtelennek tartják azokat. A plébános ez alapján vár püspökségi jóváhagyást magyar misék folytatásához.
Mint arról beszámoltunk, korábban
Románia budapesti nagykövete egy kereskedelmi kamarai rendezvényen 2019-ben úgy fogalmazott, a román kormány nem egyezett bele abba, hogy Magyarország gazdákat támogasson Erdélyben.
A román kormány és Klaus Iohannis akkori államfő is alaptalanul azt a vádat fogalmazta meg, hogy a program etnikai diszkriminációt valósít meg, állítása szerint ugyanis csak magyarok részesülhetnek támogatásban.
Magyar Levente, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2023 októberében a Krónikának úgy nyilatkozott: maximálisan teljesültek a magyar gazdaságfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Románia által a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárások.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tavaly májusban arról beszélt: szoros egyeztetésben vannak, hogy a program jövője hogyan nézzen ki .
A Kós Károly-terv
„A romániai magyarság szülőföldön maradásának és egzisztenciális biztonságának egyik legfontosabb feltétele a fenntartható gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés hosszútávra szóló alapjainak létrehozása. Ehhez azonban szükség van olyan átfogó, gazdasági-társadalmi elemzésre, amely alulról építkezve, szakmai alapokon mérlegeli az egyes területek gazdasági potenciálját. Ezt felismerve született meg 2016 évben a Kós Károly-terv elnevezésű gazdaságfejlesztési stratégia, amely Románia különböző régióira fogalmaz meg fejlesztési prioritásokat” – olvasható a terv programjait lebonyolító Pro Economica Alapítvány honlapján.
A stratégia kidolgozói és Magyarország Kormánya egyöntetűen azt tűzték ki célul, hogy úgynevezett pilot programként induljon el egy erdélyi gazdaságfejlesztési támogatási rendszer, majd térségeként a helyi igényeket figyelembe véve elérhetőek legyenek a különböző támogatások.
„Ennek a támogatási rendszernek a működtetésére és a későbbi programok lebonyolítására hoztuk létre a Pro Economica Alapítványt, melynek legfőbb célja, hogy tudományos és műszaki kutatásokra alapozva javítson a romániai családok életszínvonalán, a gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási életfeltételek fejlesztésével; valamint pénzügyi és morális támogatást nyújtson, az Alapítvány által meghatározott pályázati kritériumoknak megfelelő családok részére” – áll az ismertetésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Központi Választási Iroda pénteken elutasította Nicușor Dan független elnökjelölt panaszát, amelyben azt sérelmezte, hogy a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon törvénysértő választási tartalmak jelentek meg – írja az Agerpres hírügynökség.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elhatárolódik Victor Ponta állításaitól, amelyeket a független elnökjelölt az Elena Lasconi által csütörtök este nyilvánosságra hozott fotókról tett, és „jogi következményekkel” fenyegetőzik.
Victor Ponta független elnökjelölt pénteken kijelentette, hogy Elena Lasconi a Kensington kommunikációs cégtől kapta azokat a hamis fotókat, amelyeken ő, Victor Ponta, valamint Nicușor Dan és Florian Coldea tábornok szerepel.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közleményben határolódott el az ellenőrizetlen forrásokból származó fotók választási kampányban történő felhasználásától.
Idén is folytatja a mezőgazdasági minisztérium a burgonyatermesztők 200 eurós hektáronkénti de minimis támogatását.
Informatikai tartalmak meghamisítása miatt feljelentést tett az ügyészségen Nicușor Dan független elnökjelölt Elena Lasconi ellen.
Határozottan cáfolja Florian Coldea, a SRI tábornoka azokat a vádakat, hogy titkos találkozón vett volna részt két államfőjelölttel, Nicușor Dan bukaresti főpolgármesterrel és Victor Ponta volt szociáldemokrata párti miniszterelnökkel.
Továbbra is George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal az elnökjelöltek közül – derül ki egy friss felmérésből.
A választói névjegyzék adatbázisát folyamatosan frissítik, tehát az abban szereplő adatok és információk pontosak – szögezte le csütörtökön az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Példátlan, mondhatni történelmi jelentőségű eseményre készülhetünk vasárnap: megismételt elnökválasztásra várják Románia több mint 18 millió választópolgárát.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás