Fotó: A szerző felvétele
2007. szeptember 10., 00:002007. szeptember 10., 00:00
A Szatmár Megyei Pálinkaversenyen, Lajosvölgyén ugyanakkor a kóstolásra kínált számos finom ital hamar feledtette a hűvös időjárást a résztvevőkkel.
Szilvórium nyerte a fődíjat
Elismeréssel szóltak a zsűritagok a benevezett italok minőségéről a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal által negyedik alkalommal megrendezett Szatmár Megyei Pálinkaversenyen. ”Bámulatos fejlődést észleltem az utóbbi évek során: míg a négy évvel ezelőtti versenyen a 28 kisüsti többségén előállítási és tárolási hibák voltak érezhetőek, addig az idei minták közül szinte mindegyik kitűnő minőségű volt” — értékelte a felhozatalt Pomohaci Niculai egyetemi tanár, a zsűri elnöke. A hétvégi, Lajosvölgyén tartott megmérettetésre 132 pálinkát neveztek be, melyből 40 kapott aranyérmet, 54 ezüstöt, 28 pedig bronzot.
A gazdák a korábbi évekhez hasonlóan sokféle gyümölcsből készült párlattal jelentkeztek, bár a korábban nagy sikert aratott birsalma és a kajszibarack hiányoztak. A zsűritagok kilenc féle alapanyagból – alma, szilva, körte, barack, cseresznye, meggy, törköly, szeder és vegyes gyümölcs – készített pálinkát kóstoltak meg. A hagyományokhoz híven a legtöbben szilvóriummal szálltak versenybe, a benevezett italok közül közel 100 volt szilvapálinka. Mindössze tíz mintát pontoztak le, melyek között volt füstízű, vagy kozmás pálinka, ami abból következik, hogy a cefrét főzéskor odaégették. Két ital penészszagú volt, ami tárolási hibákra utal, és azok is kis pontszámot kaptak, akik cukrot adtak a kisüstithez. A színvonalas verseny fődíját Huszti Gyula szatmárhegyi termelő nyerte kétéves szilvapálinkájával, aki a megszerezhető 20 pontból 19,96-ot tudhatott a magáénak. A győztes szerint a minőségi kisüsti előállítása során minden lépésnél nagyon kell vigyázni, csak így lesz finom a főzet, amelynek kinézetre, illatra, és színre nézve egyaránt kellemesnek kell lennie. ”Elsősorban a gyümölcs minősége kell kitűnő legyen, mert a jó pálinkát nem a hulladékból főzik, hanem a termés legjavából — nyilatkozta a Krónikának Huszti Gyula, aki 1990 óta foglalkozik komolyan a házi kisüsti előállításával. — A főzési technika is jó kell legyen, és nem utolsósorban nagyon gondosan kell tárolni a cefrét és a kifőzött pálinkát egyaránt. A nyertes mintámat például két éve érlelem tölgyfahordóban. Palackozni is szeretném a pálinkámat, viszont csak akkor fektetek be ilyesmibe, ha a jelenlegi zavaros jogi- és adózási körülményeket tisztázzák.”
Először szerveztek közösségi napokat
A borús idő nem riasztotta el az érdeklődőket: zsúfolásig megtelt a Kolozs megyei, szucsági gyülekezeti ház az első alkalommal megszervezett Györffy György Közösségi Napok szombati megnyitóján. Az esemény fénypontját a “Szucság 710 éve” című könyv bemutatása jelentette – Antalné Szép Ildikó és Bán Mária tollából először született monográfia a Kolozsvártól mintegy tíz kilométerre, Kalotaszeg kapujában fekvő faluról. A szerzők több éves kutatómunka eredményét foglalták össze.
Mint elhangzott, az adatok gyűjtése közben nagyon sok meglepő tény tárulkozott fel: az egykori kisnemesi faluban élt Kelemen Benjámin, Wesselényi Miklós gazdatisztje, aki először szabadította fel jobbágyait 1848 előtt, és ugyancsak itt élt Szigeti Miklós, az 1848-as kolozsvári zászlóalj vezetője is.
A falu talán legnevesebb szülöttje Györffy György történész, akiről nevét kapta a rendezvény – az akadémikusról Bogdándi Zsolt történész tartott előadást.
Szép Gyula RMDSZ-alelnök hiánypótlónak nevezte az első alkalommal megszervezett közösségi napokat, hiszen mint mondta, Kalotaszeg többi magyarlakta falvai évek óta rendszeresen szerveznek hasonló eseményeket.
Az eseményen fellépett többek között a Tarisznyás együttes és a Randevú Színjátszó Kör, valamint a magyarországi testvértelepülés, Monostorapáti kórusa és a győri Rába néptánc-együttes. Mihály-Vitályos Edit, főszervező a helyi színjátszó kör vezetője úgy véli, a települést megmozgató rendezvényt rendszeresíteni kell, hiszen a távolba szakadtak minden alkalmat megragadnak a szülőfalujukba való visszatérésre.
Hideg ellen dixieland
Magyarországi testvérvárosként Pesterzsébet volt az idei Székelykeresztúr-Kistérségi Napok meghívottja; a rendezvényt szeptember 6-8 között szervezték meg a Hargita megyei városban. Az első napot a focinak szentelték, mivel 100 éve zajlott az első hivatalos futballmeccs Székelykeresztúron. Ebből az alkalomból barátságos mérkőzések, körmérkőzések zajlottak a vásrosi sportcsarnokban. Az öregfiúk barátságos mérkőzésén az egykori riválisok: a székelykeresztúri Egyesülés, valamint a székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi csapatok 30 év után újra összemérték erejüket egy körmérkőzésen. Pénteken Pro Urbe díjat adtak át az ajkai testvérvárosi kapcsolatok felelősének, Tornavölgyi Istvánnak, akinek a keresztúri sportolók, a fúvószenekar támogatása, kiutaztatása külföldi rendezvényekre, évenkénti szavalóversenyek megrendezése, keresztúri gyerekek magyarországi nyaraltatása, valamint a város nehéz anyagi helyzetben lévő egyetemistái számára létrehozott ösztöndíj köszönhető. Az ünnepélyes megnyitó ökumenikus istentisztelettel kezdődött a székelykeresztúri unitárius templomban, majd a lovasfelvonulás után a Székelykeresztúr és környékbeli, valamint a vendég-előadók mutatkoztak be a város főterén. Benyovszki Lajos, Székelykeresztúr polgármestere nyitóbeszédében kiemelte: legfontosabb az együttlét, és az összetartozás erősítése. Napközben népművészeti kiállítás és vásár zajlott Míves Emberek Sokadalma címmel, este pedig Bodoni Ildikó koncertje, majd Karcagi Nagy Zoltán nótaestje után a marosvásárhelyi XYZ zenekar biztosította a jó hangulatot az éjszakába nyúló utcabálon.
Szombaton a gasztronómiáé volt a főszerep: a Zeyk Domokos Iskolaközpont udvarán főzőversenyt és a bortermelők vetélkedőjét szervezték meg. Bár az eső időnként beleszólt a programba, a szakácsokat ez sem gátolta meg ételkülönlegességeik elkészítésében, és aki az eső ellenére megvárta, míg a fogások elkészülnek, meg is kóstolhatta azokat. Az est fénypontja a pesterzsébeti Benkó Dixieland Band koncertje volt. A koncertet tűzijáték követte, majd zárásképp a budapesti Calypso Plus Band forrósította fel a hangulatot a 10 Celsius fokos hidegben. Simó Béla főszervező elmondta, elégedett az európai uniós támogatásból megszervezett rendezvénnyel, hiszen az “az időjáráshoz képest reményen felüli volt a látogatottság”.
Kápolnaavató szeptemberi hóesésben
Csípős hidegben, szállingózó hópelyhek közepette szentelték fel a Bálványosfürdőn épített ökumenikus kápolnát szombaton, a Torjai Falunapok alkalmával. A Kovászna megyei nagyközség a hétvégén ünnepelte első írásos említésének 700. évfordulóját. A kis templomot rekordidő, 40 nap alatt tervezték felépíteni, de a megszentelés időpontjában a födém egy része még hiányzott az épületről. A kápolnaszentelést mintegy félezer érdeklődő, valamint az erdélyi történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében tartották meg. “Kulturális és nemzetiségi sokszínűség fölötti híd az építmény, az egymás melletti békés együttélés egy jelképe” – hangsúlyozta Daragus Attila alpolgármester, a teljesen közadakozásból történt kápolnaépítés ötletgazdája. A katolikus, református, unitárius és ortodox egyházak képviselői egymás után, a saját szertartásuk szerint áldották meg az épületet. Az ünnepség kezdetét és végét egyaránt harangszó jelezte, ugyanis a kápolnaavató napjára a kis templom mellett sikerült egy nyitott, fából készített haranglábat is felépíteni.
A Torjai Falunapok alkalmával szombaton többek között átadták a Torjáért-kitüntetéseket és emlékplaketteket, valamint nagykorúsítási ünnepséget és esti tábortüzet is szerveztek. Bár a tervbe vett, rekordméretű puliszka elkészítése tegnap délelőtt a rossz idő miatt kétségesnek tűnt, kora délutánra kiderült: 113 méter hosszú a torjaiak idei puliszkája, amivel a tavalyi, 81 méteres saját rekordjukat döntötték meg.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
A 753 tonnás turbinát szállító gigaszállítmány hossza 118 méter, szélessége 6, magassága 5,4 méter, és majdnem egy hét alatt teszi meg a közel 200 kilométeres távolságot.
George Simion letartóztatja Klaus Iohannist, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ összes képviselőjét, és elveszi a házukat – áll egy névtelen levélben, amelyet több nagyszebeni postaládában is elhelyeztek.
Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.
Nagyszabású migrációellenes akciókat szervezett a határrendészet két napon át Arad megyében, a román–magyar határhoz közeli utakon, amelyeken a magyar és a német rendőrség munkatársai is részt vettek.
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a környéken élőket a Bihar megyei katasztrófavédelmi felügyelőség pénteken reggel 6.30 óra környékén, miután medvét láttak a Kövesegyháza és Sástelek közötti erdőben – írja az Ebihoreanul.ro helyi portál.