A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál olyan, mint mindig
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál minden évben kicsit ugyanolyan. Változnak a jelenlevő sztárok, minden évben más-más a zsűri összetétele, változtak az idő múlásával a szakmai szempontok, a filmes tendenciák, de mégis úgy érzem, hogy az elmúlt 77 kiadásban volt valami állandó.
2025. május 16., 14:002025. május 16., 14:00
Fesztiváloztam a világjárvány idején, amikor kétnaponta tesztelni kellett, távolságot tartottunk és maszkot viseltünk. Fesztiváloztam Cannes-ban akkor is, amikor az ukrán háború kitörése után nem sokkal Volodimir Zelenszkij élőben jelentkezett be, és küldte üzenetét a fesztiválon keresztül a világnak.
Már az utazásra való készülődés során tudtam, hogy szavazni fogok. Hogy szavazni akarok. Megterveztem, ellenőriztem, hogy Nizzába kell-e mennem, vagy elég, ha a közeli Antibes városába utazom. Bevallom, az is felmerült bennem, hogy talán ez az utolsó fesztiválom.
Napok óta mindenki szavazásra buzdít, élőben és a közösségi médiában egyaránt. Még azok is megszólalnak, Facebook-bejegyzéseket írnak, akik korábban nem foglalkoztak politikával nyilvánosan.
Hiába hiszünk a demokráciában, a törvényekben, az alkotmányban és az uniós alapelvekben, abban, hogy egy ember nem rombolhatja le mindazt, amit az elmúlt több mint három évtizedben az ország és lakói nagy nehezen felépítettek, mégis félünk. Félünk magyarként, félünk értelmiségiként, egyetemet végzettként, dolgozó nőként. Én félek újságíróként.
„Keményen harcolunk azért, hogy megvédjük a demokráciát, amelyet mindig is természetesnek tartottunk. […] A művészet befogadó, összehozza az embereket, mint ma este, a művészet a szabadságra törekszik, a művészet magában foglalja a sokszínűséget, és ezért van veszélyben a művészet! Ezért jelentünk fenyegetést a világ autokratáinak és fasisztáinak. […] A műveletlen amerikai elnök […] egyszerűen megvonta a humán tudományok, a felsőoktatás támogatását, most pedig százszázalékos vámot jelent be az Egyesült Államokon kívül gyártott filmekre. Ez elfogadhatatlan […] és ez nemcsak amerikai probléma, hanem globális probléma” – mondta az Oscar-díjas amerikai filmszínész a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál megnyitóján, ahol tiszteletbeli Arany Pálma-díjjal tüntették ki.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Ha a 81 éves Robert de Niro most azt érzi az Egyesület Államokban, hogy törékeny a demokrácia, hogy egy vezető befolyásolhatja a kultúrát, a szólásszabadságot – azt, hogy az emberek mit néznek a moziban –, akkor mit szóljunk mi?
Persze, arra is rájöttem, hogy hiába szónokol Robert de Niro a díja átvételekor, és hiába írom le én is a gondolataimat, mert akiknek el kéne olvasniuk, azokhoz valószínűleg nem jutnak el ezek a szavak.
Az egyik fapados légitársaság gépével utaztam Bukarestből Nizzába. Elnéztem a körülöttem ülő vendégmunkásokat, a diaszpóra egyes tagjait, végighallgattam egy asszonyt, aki kiborult, mert a duty free-ben vásárolt 3-4 zacskónyi „szuvenírjét” nem akarták felengedni ingyen a gépre. Természetesen ezért is a politikum volt a hibás – szerinte. Végighallgattam a szitkozódását, és a mellette állók helyeslését. Legnagyobb örömömre volt olyan is, aki ellenvéleményt fogalmazott meg, és felhívta a figyelmet, hogy ez nem a pártok vagy a politikai rendszer hibája.
Nem élnek itthon, nem ismerik a valóságot, nem értik a szavak mögötti üzenetet, nem látnak át a kampányvideókon. Ennek ellenére ők is döntenek helyettünk, és az első forduló alapján úgy tűnik, bizony „tudják a tutit”, hogy itthon ki kell nekünk.
A csaknem háromezer benevezett filmből 22 versenyezhet az Arany Pálmáért, a versenyfilmekből naponta kettőt láthat a fesztiválközönség
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Persze nem akarok általánosítani, távol álljon tőlem, hisz jó magam is éltem, tanultam külföldön. Csak az ember egy-egy repülés során is nem azt a honfitársunkat veszi észre, aki csendben mesét olvas a gyerekének, hanem azt, aki részegen belecsap a légiutas-kísérő fenekébe (ez is személyes élmény, rendőrségi közbelépéssel végződött).
Hiába akartam a fesztiválról egy laza beszámolóval indítani, arról írni, hogy miként tetszett a nyitófilm – amúgy egy könnyed, zenés francia játékfilm –, meg hogy milyen volt a Mission: Impossible legújabb részét, a franchise grandiózus záróakkordját megtekinteni a híres fesztiválpalotában, ahol Tom Cruise is ott ült a közönség soraiban. Nem tudok önfeledten erről írni.
A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál egyébként olyan, mint máskor: csillogó, pompás, izgalmas és sokszínű. Megvannak az erdélyi szemmel sajátos pillanatai is. Már most tudok egy erdélyi színésznőről, aki játszik az egyik bemutatandó alkotásban, a filmvásáron már láttam Románia nagyreményű plakátjait, amelyek helyi filmforgatásra csábítanak. Láttam egy olyan alkotást is, amelynek elkészítéséhez a Román Filmalap is hozzájárult, az idén általam elsőnek megtekintett film főszereplője is román származású – pedig még csak a szemle elején vagyunk.
Talán a következő beszámolómat, mondjuk hétfőn, már felszabadultabb és lazább hangulatban írom. Remélem. Addig is mindenkit arra buzdítok, hogy használja a józan eszét. Azért is, mert még szeretnék arról írni, hogy egy-egy erdélyi színész vagy színésznő, egy-egy romániai rendező Cannes-ban képvisel miket. De ha vasárnap valami rosszul sül el, akkor nem biztos, hogy ezt a jövőben megtehetik ők, megtehetem én.
Ritkán esik szó arról, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (és sok más szemlén is) a lényeg – vagyis mindaz, aminek komoly anyagi vonzata van – nem a vörös szőnyegen, a vakuk kereszttüzében, a nagy nyilvánosság előtt zajlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!