Őszi betegségerősödés. A cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak
Fotó: Veres Nándor
A koronavírus nyári „eltűnése”, majd menetrendszerű őszi visszatérése egyesek szerint arra „bizonyíték”, hogy „valakik mindezt mesterségesen irányítják”. Fejér Szilárd, a Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője számos hasonló jellegű felvetésre ad tudományos választ.
2021. szeptember 26., 14:052021. szeptember 26., 14:05
Nyáron miért nincs vírus, miért lehet előre tudni, hogy ősszel mégis lesz, miért kell védőmaszkot hordaniuk a beoltottaknak, miért és egyáltalán van-e szükség a vakcina harmadik dózisára, miért kell az oltás, ha mások immunizáltak? – ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesz fel mostanában számos oltásszkeptikus. A gyakori kérdésekre, felvetésekre Fejér Szilárd vegyészkutatóval kerestük a válaszokat.
A Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője hangsúlyozta, naponta dőlnek meg az esetszám rekordok, a félreértések pedig az oltásellenesség melegágyát jelentik. Gyakran hangoztatott feltevés, hogy a járvány szezonalitása, vagyis hogy nyáron nagyon kevés a fertőzés, és már előre bejelentik, hogy ősszel emelkedni fog az esetszám, bizonyíték arra, hogy „valakik mindezt mesterségesen irányítják”.
Ráadásul ősszel kezdődik a tanév: korábban is jellemző volt, hogy rohamosan terjedtek a gyerekközösségekben azok a vírusok, bacilusok, melyekkel a gyerekek korábban nem találkoztak. Fejér Szilárd jelezte: Angliában, ahol magas az átoltottsági arány, kimutatták, hogy iskolakezdés után meredeken emelkedett a fertőzés a gyerekek között, amelyet részlegesen átadtak a szülőknek.
„A levegőben, cseppfertőzéssel terjedő kórokozók alapból szezonális hullámokat okoznak. Ha a koronavírus nem mutálódott volna egyáltalán, akkor is lenne őszi hullámunk, csak nem ilyen intenzív – jelentette ki a szakember. – Az őszi hullám rekorddöntései nálunk két dolog miatt lesznek: a delta variáns jóval ügyesebben fertőz, és nem vagyunk elegen beoltva. A bajt tetézi az, hogy a szerzett immunitásunkat – betegségen való áteséssel, vagy védőoltással – nem életfogytig véd, ezért előbb-utóbb megfertőződhetünk. Igaz, elenyésző az esélye, hogy intenzívre kerüljünk egy védőoltás utáni fertőzéssel, vagy betegség utáni újrafertőződéssel.”
A kutató szerint a beoltottaknak azért kell maszkot viselniük, mert a vakcina nem csökkenti nullára a megfertőződés veszélyét, de mivel az immunrendszernek nem kell időt vesztegetnie arra, hogy kikísérletezze a megfelelő védelmet, így a vírus nem okoz egy meghűlésnél komolyabb problémát.
Arra a felvetésre, hogy miért van szükség a harmadik dózisra, a kutató kifejtette, a koronavírus-fertőzésre adott immunválasz nem túl erős; az oltásra adott már erősebb, de a vírus még mindig adaptálódik az emberi gazdatesthez. A kezdeti magas oltáshatékonysági mutatókat két dolog csökkenti: az idő és az új variánsok térnyerése.
„Rengeteg tanulmány van már ezen a fronton, és úgy néz ki, hogy előbb vagy utóbb lesz olyan érték, amelyet meg lehet feleltetni a védettségnek. A legújabb állatkísérletek azt mutatják, hogy valószínűleg nem is egy, hanem két érték lesz: kisebb antitestmennyiség szükséges, hogy megvédjen a tüdőérintettségtől, tehát a súlyos lefolyástól, nagyobb antitestmennyiség szükséges, hogy megvédjen a felső légúti panaszoktól vagy akár a fertőzéstől. Mindez idő kérdése: éln azt javaslom a pácienseinknek, hogy ha eltelt 6 hónap a második oltástól, és negatív az »anti-spike« antitesteredmény, akkor sorba lehet állni a harmadikért” – fejtette ki Fejér Szilárd.
A szakember a közösségi felelősségvállalás fontosságára is felhívta a figyelmet, hiszen egy világjárványban az egyéni érdekeken túlmenően a közösségért is tenni kell.
A delta variáns annyira fertőző, hogy aki nincs beoltva és nem veszi komolyan a védekezést – távolságtartás, maszkviselés, kézmosás –, pár héten belül elkapja a betegséget, ebben az esetben pedig nagyságrendekkel nagyobb eséllyel lesz komoly baja, mintha az oltás után lenne – figyelmeztetett a kutató.
Az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) alkalmazottainak több mint 80 százaléka szerdán kétórás japán sztrájkba lépett, béremelést követelve.
„Mesterségkóstoló” elnevezésű programsorozatát indítja el az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány: a havi rendszerességgel megszervezett esemény célja, hogy egy-egy hétvége alkalmával különböző mesterségekkel ismertessék meg az érdeklődőket.
A kistermelők háztáji zöldség- és gyümölcsfeldolgozását támogatja az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság új rendelet-tervezete, amely minimálisra csökkenti az élelmiszer-biztonsági engedély megszerzéséhez kapcsolódó bürokráciát.
Életét vesztette egy fiatalember, egy másik pedig súlyosan megsérült kedden a Fehér megyei Borosbocsárdon végzett patakmeder-megerősítési munkálatok közben.
Légpuskákat, pisztolyt, íjat, nyílvesszőket és éles töltényeket találtak egy 64 éves férfi halmágycsúcsi lakásán az aradi rendőrök. Az engedély nélkül tartott fegyverek miatt 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték.
Összesen 22 ezer munkásra lesz szükség az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Sóvárad és a Neamţ megyei Pipirig közötti 116 kilométer hosszú hegyvidéki szakaszának megépítéséhez.
Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyház és az érseki palota előtti téren dr. Kovács Gergely érsek megáldotta a régi templom megjelölt helyét – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Mínusz 10,2 Celsius-fokig süllyedt kedd reggel a hőmérők higanyszála Csíkszeredában, ami az országosan mért legalacsonyabb hőmérséklet.
Négy autó teljesen kiégett, további négy pedig megrongálódott kedd hajnalban egy aradi lakótelepi parkolóban. A tűzoltók idejében értek a helyszínre, mert a lángok már kezdtek átterjedni a közeli tömbház hőszigetelő burkolatára.
A Maros megyei Makfalván felállított székely zászló eltávolítását rendelte el hétfői alapfokú ítéletében a Maros megyei Törvényszék, helyt adva Cibrian Dobre Maros megyei prefektus keresetének – tájékoztatta az MTI-t Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd.
4 hozzászólás