Fotó: Horváth László
Vajon hiábavaló volt-e az elmúlt 30 év? – erre a kérdésre keresi a választ Markó Béla költő, politikus és Lengyel László közgazdász-politológus Engedd hazámat értenem című beszélgetéskötete, melyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron.
2017. szeptember 15., 14:032017. szeptember 15., 14:03
2017. szeptember 15., 20:522017. szeptember 15., 20:52
Nem szabályos interjúkötet, kölcsönös reflexivitás jellemzi, a két szerző egymást kérdezve bontja ki a különböző témákat, elemzi az elmúlt 30-50 évet – jellemezte Markó Béla és Lengyel László Engedd hazámat értenem című kötetét Tibori Szabó Zoltán, a csütörtök esti kolozsvári könyvbemutatónak helyt adó Minerva Egyesület vezetője.
ugyanakkor a realitásokon, a tényeken nyugszik. Kifejtette: a két szerző arra a kérdésre ad szubjektív választ, hogy vajon hiábavaló volt-e az elmúlt 30 év? „Rendhagyó teljesítmény” – értékelte a kötetet Tibori Szabó.
Markó Béla elmondta, a budapesti Helikon Kiadó gondozásában megjelent közös könyv ötlete Lengyel Lászlótól származott, akinek korábban is jelentek meg hasonló köteteik. Az RMDSZ egykori szövetségi elnöke hozzáfűzte:
Mint részletezte, azért vállalta el, mert egyrészt egy generációba tartoznak, másrészt hasonlóan élték meg az 1989-es rendszerváltást.
Lengyel László emlékeztetett, hogy korábban három hasonló – Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal, Hankiss Elemér szociológussal és Surányi György közgazdásszal közösen írt – beszélgetéskötete jelent meg. Ezekben azokat a kérdéseket igyekezet végigbeszélni, amelyek számára fontosak, mondta.
Elmondta, a könyv 2016 novemberében készült, és szerinte közben drámai események történek a világban, Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnökének színre lépésével, a Brexittel, az európai szélső jobboldal előretörésével változás következett be. Úgy érezték, egy olyan időszakban éltek meg, amely már lezárult, ezt szerették volna megérteni, tette hozzá.
Fotó: Horváth László
Ebből többek között kiderül, milyen korlátai és lehetőségei vannak a magyar-román párbeszédnek, értékelt.
A méltatások után hosszú beszélgetés kezdődött arról, mi minden történet a rendszerváltozás óta, hogy újjá kellett építeni a kommunista rezsim utolsó éveiben a teljes szétesés felé sodródott erdélyi magyar közösséget.
Markó Béla kitért arra is, hogy a 90-es években még „akasztották volna”, ha nemzetállamról kezd beszélni, mert akkoriban ennek leépítésében és az önkormányzatok megerősítésében látták az önrendelkezés felé vezető utat.
Lengyel László a magyar-román viszonyt értelmezte történelmi kontextusban. Arról beszélt, hogy Magyarország lélekben soha nem mondott le Erdélyről, de még a Horthy rendszerben is akadt egy-két gondolkodó, aki látta, hogy Magyarország a haderejével önmagában semmire sem juthat, a nagyhatalmak döntenek a térség sorsáról. A közgazdász-politológus sajnálkozva emlékezett, hogy 1989 után Magyarország számított a térség vezető „reformállamának”, akkor még egész Európa figyelt a szavára. „Mára meg hová jutottunk” – fogalmazta meg lesújtó véleményét Lengyel.
Fotó: Horváth László
Szóba került az erdélyi magyar közösség kulturális, illetve a Székelyföld regionális autonómiája, a fogalommal kapcsolatos tévhitek, valamint – hogy megfelelő román partnerek hiányában - nem túl fényesek a kilátások.
Hozzáfűzte: az Egyesült Államokkal való együttműködése miatt a román állam meglehetősen magabiztos, ami döntéseiben is meglátszik: a jogállam állapota katasztrofális, ám ez szemmel láthatóan nem zavarja a saját érdekeit követő nagyhatalmat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sokan azt tartják, hogy a fogorvosi rendelők drágák, a fogászati szolgáltatások állami támogatása pedig minimális. Románia a szájegészségügy terén is kullog az Európai Unióban. A témát Simori Noémi kolozsvári fogorvossal jártuk körül videós cikkünkben.
Nagyszabású infrastrukturális fejlesztést „melegítenek fel” Székelyföldön: Sepsiszentgyörgy bekapcsolódik a Brassó környéki helyiérdekű vasút kiépítésébe, amely így a háromszéki megyeszékhelyt is érintené.
A Szervezettbűnözés- és Terrorelleni Ügyosztály (DIICOT) ügyészei és rendőrségi nyomozók kilenc házkutatást tartottak kedden Vâlcea, Szeben és Gorj megyében egy román és Srí Lanka-i állampolgárokból álló bűnszervezet felszámolása érdekében.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nagyszabású fejlesztésekbe kezdett, amelyek nemcsak az intézmény infrastrukturális megújulását, hanem az erdélyi magyar felsőoktatás jövőjét is meghatározzák.
A Máramaros megyei rendőrség büntetőeljárást indított, miután arról értesült, hogy egy borsai nő időközönként ketrecbe zárva tartotta fogyatékkal élő felnőttkorú fiát.
Többek között egy új vasúti pályaudvar és a tehervonatok számára egy kötöttpályás terelőút építésének a tervét jelentette be az Arad megyei önkormányzat.
Nemsokára lezárul a kisajátítási folyamat a Románia legnagyobb városi biodiverzitásparkjaként elképzelt kolozsvári Keleti park területén, így új szakaszba léphet a nagyszabású projekt.
Kifogásolja Crin Antonescunak, a bukaresti kormánykoalíció közös államfőjelöltjének múlt héten tett, Székelyföldre vonatkozó kijelentéseit a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma.
Sokáig nem örülhetett frissen szerzett jogosítványának egy gyulafehérvári fiú, aki a családjától ellopott kocsival éjnek idején, részegen karambolozott. A rendőrség lopás és ittas vezetés miatt indított ellene bűnvádi eljárást.
Az ország nagy részén nagyon hideg lesz az időjárás a hét elején, a hét második felében azonban felmelegedés várható, 18 Celsius-fokos maximumokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!