Fotó: Horváth László
Vajon hiábavaló volt-e az elmúlt 30 év? – erre a kérdésre keresi a választ Markó Béla költő, politikus és Lengyel László közgazdász-politológus Engedd hazámat értenem című beszélgetéskötete, melyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron.
2017. szeptember 15., 14:032017. szeptember 15., 14:03
2017. szeptember 15., 20:522017. szeptember 15., 20:52
Nem szabályos interjúkötet, kölcsönös reflexivitás jellemzi, a két szerző egymást kérdezve bontja ki a különböző témákat, elemzi az elmúlt 30-50 évet – jellemezte Markó Béla és Lengyel László Engedd hazámat értenem című kötetét Tibori Szabó Zoltán, a csütörtök esti kolozsvári könyvbemutatónak helyt adó Minerva Egyesület vezetője.
ugyanakkor a realitásokon, a tényeken nyugszik. Kifejtette: a két szerző arra a kérdésre ad szubjektív választ, hogy vajon hiábavaló volt-e az elmúlt 30 év? „Rendhagyó teljesítmény” – értékelte a kötetet Tibori Szabó.
Markó Béla elmondta, a budapesti Helikon Kiadó gondozásában megjelent közös könyv ötlete Lengyel Lászlótól származott, akinek korábban is jelentek meg hasonló köteteik. Az RMDSZ egykori szövetségi elnöke hozzáfűzte:
Mint részletezte, azért vállalta el, mert egyrészt egy generációba tartoznak, másrészt hasonlóan élték meg az 1989-es rendszerváltást.
Lengyel László emlékeztetett, hogy korábban három hasonló – Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal, Hankiss Elemér szociológussal és Surányi György közgazdásszal közösen írt – beszélgetéskötete jelent meg. Ezekben azokat a kérdéseket igyekezet végigbeszélni, amelyek számára fontosak, mondta.
Elmondta, a könyv 2016 novemberében készült, és szerinte közben drámai események történek a világban, Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnökének színre lépésével, a Brexittel, az európai szélső jobboldal előretörésével változás következett be. Úgy érezték, egy olyan időszakban éltek meg, amely már lezárult, ezt szerették volna megérteni, tette hozzá.
Fotó: Horváth László
Ebből többek között kiderül, milyen korlátai és lehetőségei vannak a magyar-román párbeszédnek, értékelt.
A méltatások után hosszú beszélgetés kezdődött arról, mi minden történet a rendszerváltozás óta, hogy újjá kellett építeni a kommunista rezsim utolsó éveiben a teljes szétesés felé sodródott erdélyi magyar közösséget.
Markó Béla kitért arra is, hogy a 90-es években még „akasztották volna”, ha nemzetállamról kezd beszélni, mert akkoriban ennek leépítésében és az önkormányzatok megerősítésében látták az önrendelkezés felé vezető utat.
Lengyel László a magyar-román viszonyt értelmezte történelmi kontextusban. Arról beszélt, hogy Magyarország lélekben soha nem mondott le Erdélyről, de még a Horthy rendszerben is akadt egy-két gondolkodó, aki látta, hogy Magyarország a haderejével önmagában semmire sem juthat, a nagyhatalmak döntenek a térség sorsáról. A közgazdász-politológus sajnálkozva emlékezett, hogy 1989 után Magyarország számított a térség vezető „reformállamának”, akkor még egész Európa figyelt a szavára. „Mára meg hová jutottunk” – fogalmazta meg lesújtó véleményét Lengyel.
Fotó: Horváth László
Szóba került az erdélyi magyar közösség kulturális, illetve a Székelyföld regionális autonómiája, a fogalommal kapcsolatos tévhitek, valamint – hogy megfelelő román partnerek hiányában - nem túl fényesek a kilátások.
Hozzáfűzte: az Egyesült Államokkal való együttműködése miatt a román állam meglehetősen magabiztos, ami döntéseiben is meglátszik: a jogállam állapota katasztrofális, ám ez szemmel láthatóan nem zavarja a saját érdekeit követő nagyhatalmat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!