• Fotó: Pászka Róbert/Kolozsvári Magyar Napok" class="img-fluid">Kézműves- és könyvvásár, múzeumok sétánya, tematikus sátrak és számos gyermekfoglalkozás várja a magyarnapozókat a Farkas utcában
Fotó: Pászka Róbert/Kolozsvári Magyar Napok
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállító kézműves-kistermelőre sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza. Videós összeállításunkban ízelítőt nyújtunk a vásári hangulatból.
2024. augusztus 23., 10:022024. augusztus 23., 10:02
2024. augusztus 24., 14:312024. augusztus 24., 14:31
A Kolozsvári Magyar Napok keretében immár hosszú évek óta megszervezett kézműves és termelői vásár az egyik jellegzetes arca lett a kincses városbeli magyar rendezvénysorozatnak a Farkas utcában. Minden elképzelhető kézműves termék ott sorakozik a frissen felújított történelmi utca teljes hosszában a Belső-Torda (Egyetem) utcától a református templomig.
Felsorolni is nehéz, hányféle kézműves termékkel piacol az idei 108 kiállító, aki május végéig jelezhette részvételi szándékát a kolozsvári eseményre. Délelőtt még visszafogott a forgalom, nyugodtabban lehet bóklászni, nézelődni, de délután négy órától estig folyamatos embertömeg hömpölyög a Farkas utcában, a magyarnapozók koncertek előtt vagy között nem hagyhatják ki a vásáros utca hangulatát sem.
Szénási Szidónia férjével kézműves porcelántermékeket készít szászfenesi műhelyükben, ők a kolozsvári kézműves vásár felelősei. Az Erdélyi Kézműves Céh által szervezett vásárnak már Erdély-szerte hírneve van, így sokan jelentkeznek, a szűrés is alaposabb, mint más vásárok esetében. A szervezők arra törekednek, hogy a kiállítók valóban kézműves termékekkel rukkoljanak elő.
• Fotó: Oláh-Badi Levente" class="img-fluid"> 
Széki varottasok. Balla Ferenc és Sára kitartanak a mezőségi falu hagyományai mellett
Fotó: Oláh-Badi Levente
Szénási Szidónia a Krónikának elmondta, Kolozsváron a legmagasabbak a bérleti árak, de a magyar napok keretében arra törekedtek, hogy azokat a kézművesek zsebéhez és lehetőségéhez igazítsák. Ugyanakkor sokan a kulturális-közéleti fesztivál egyedi hangulata miatt jönnek a kincses város vásáros utcájába, még akkor is, ha anyagilag annyira nem éri meg a forgalom.
,,A vásárlók között kétféle ember van: aki értékeli a kézművességet, és elfogadja a termék magasabb árát, vagy azt mondja, hogy ezt jóval olcsóbban megveszi a Pepcóból. Mondjuk, ez nem igaz, mert ilyen termékeket ott nem talál” – magyarázza a vásár gondnoka.
Nehéz eldöntenünk, hova térjünk be, kivel álljunk szóba, hiszen a Farkas utcai vásárban a bőség zavarában szenved az ember. Végül egy székelyföldi kosárfonó család sátránál kezdjük az érdeklődést, a Székelykeresztúr melletti Betfalváról érkeztek fonott kosarakkal.
Egyre több olyan hölgyet látok, aki takaros kis kosárral jár piacra, ahogyan eleink tették, így Dodóék áruja is szépen fogy, ezt a gazda is megerősíti. A nemzedékek sora óta apáról fiúra szálló mesterséget ők már nem adják tovább, mert három gyerekük mással foglalkozik, de a Székelyföldön maradt fiuk egyéb foglalatossága mellett még besegít szülei munkájába.
• Fotó: Oláh-Badi Levente" class="img-fluid"> Dodó Sándor betfalvi kosárfonó. Hosszú nemzedékek óta viszi tovább a család az ősi mesterséget
Fotó: Oláh-Badi Levente
Következő megállónk Ferencz Zsolt marosvásárhelyi bőrdíszműves sátra, ahol táskák, bőrszandálok, nadrágszíjak, övek, és sok más apró termék várja a vásárlókat. Az 1980-as években gépészmérnöknek tanult férfi a rendszerváltás után váltott, és azóta folytatja, fejleszti, tökéletesíti autodidakta módon tanult új szakmáját. Újabban egyedi darabokat készít rendelésre – például pénztárcát díszített monogrammal –, számos egyedi minta elkészítését vállalja.
Azt mondja, a bőr nagyon hálás anyag, jó vele dolgozni.
Változó, hogy mikor miből fogy, tavaly például tarsolyokból adott el a legtöbbet.
Király Erzsébetet régi ismerősként köszöntöm, az országszerte divattá vált levendula-termesztés kapcsán korábban már írtam gazdaságáról. Azóta sok víz lefolyt a Szamoson, és mára az ország minden megyéjében rengeteg levendulatermesztő próbálja értékesíteni feldolgozott termékeit. A harasztosi (Kolozs megye) termelő szerint óriási a konkurencia, másrészt visszaesett a kereslet, így a tíz évvel ezelőtt telepített 50 árnyi levendulaültetvénye jövedelemben ma már jóval kevesebbet ér, mint a ,,nagy bumm” előtt.
• Fotó: Oláh-Badi Levente" class="img-fluid"> Ferencz Zsolt bőrdíszműves. Azt vallja, hogy a minőségi és drága áru is gazdára lel
Fotó: Oláh-Badi Levente
Érdeklődés azonban így is van. Sokan viszik az illatos szárított virágcsokrokat, vagy a ruhásszekrénybe moly ellen akasztható kis levendulazsákocskákat. Erzsébet asszony évente 3-4 vásárba viszi el termékeit, amelyek közül kiemelkedik a Farkas utcai sokadalom. Nyilván azért is, mert aranyosszéki termelőként Kolozsváron ismerik a legtöbben, sokan visszatérnek standjához levendulavízért és olajért is, de a gyógyteát is keresik.
A szabónak tanult családfő el is mereng azon, hogy a falubeli férfiak többségétől eltérően – akik építőipari munkásoknak álltak be hosszú évtizedek óta – ő kitartott a vászon, a varrótű, a szabóolló és a cérna mellett.
• Fotó: Oláh-Badi Levente" class="img-fluid"> Király Erzsébet levendulavilága. Az illatfelhő is ide vonza az érdeklődőket
Fotó: Oláh-Badi Levente
Standjuknál ugyan nincs nagy érdeklődés, de azért időnként itt is akad vásárló, aki a régi széki varrottas minták kedvelőiként – pénztárcájától függően – szívesen vásárol, például hagyományos mintázatú asztalterítőt.
Ma egyre több külföldi érdeklődik az erdélyi hagyományos kézművesség iránt, ami biztató jel. Épp ottjártunk előtt vásárolt tőlük egy Németországban élő erdélyi család.
A Farkas utca vásáros hangulata időnként a mindent elöntő hangos zenebonával keveredik, amikor eladó és vásárló alig érti egymás szavát, azonban a kézműves vásár így is az egyik legkedveltebb helye a magyar napokra kilátogató kolozsváriaknak és a kincses városba érkező vendégeknek egyaránt. Ami jó jel a kézműves mesterségek jövőjében bízó emberek számára.
Három kontinens közel 300 táncosa színesítette az augusztus 20-ai nemzeti ünnep kincses városi programjait. A 26. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében elkísértük a Heltai Alapítványtól a Főtérig népviseletben felvonuló csoportokat.
Az identitás megerősödését, a falu neves szülöttei emlékének köztudatban tartását remélik az Arad megyei Kisiratoson az új utcanevektől. A 26 utcából 22-őt a magyar kultúra alakjairól, abból 11-et a településhez kötődő személyiségekről neveztek el.
A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.
Európai előírásoknak megfelelően növelni akarja az egy főre eső zöldövezetek négyzetméterszámát az aradi önkormányzat, ezért a villamossínek között és a sínpárok mentén gyepszőnyeget telepíttetett.
Az országúti és az autópálya-határátkelőnél egyaránt legalább egy órás a várakozási idő a kilépési oldalon Nagylaknál a megnövekedett turistaforgalom miatt.
Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet.
Magyar–román együttműködésről, autonómiáról, az erdélyi magyar pártok együttműködéseinek lehetőségeiről is szó esett a Kolozsvári Magyar Napok szerdai beszélgetésén, a Főtér23 nevű helyszínen.
Naponta kétszer étkeztek, egy tálból ettek „húst hússal” és mártásokkal, „márkás” anyagokból varratott ruhákat viseltek, olvasni, írni, számolni és zenélni tanultak a középkori Magyarország nemes családjainak tagjai és városi polgárai.
Június elseje és augusztus 20. között 112 esetben riasztották az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget tarló- és bozóttüzekhez, és összesen mintegy 250 hektárnyi területen kellett megfékezniük a lángokat a tűzoltóknak.
Szent István királynak, az Erdélyi Ferences Rendtartomány névadójának ünnepén tette le első fogadalmát a csíksomlyói kegytemplomban Tölgyesi Kristóf, rendi nevén Teofil testvér.
Három kontinens közel 300 táncosa színesítette az augusztus 20-ai nemzeti ünnep kincses városi programjait. A 26. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében elkísértük a Heltai Alapítványtól a Főtérig népviseletben felvonuló csoportokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!