Fotó: Boda Gergely
2007. május 25., 00:002007. május 25., 00:00
A visszásnak is tűnő sokszínűségben a Kárpát-kanyar, pontosabban a Bodzai-hegyek ölelésében meghúzódó, az erdélyi falvak legtöbbjéhez hasonlóan elöregedett Bikfalva arra törekszik, hogy saját örökségét felhasználva, újra régi fényében pompázzék. A Sepsiszentgyörgytől mindössze tizenöt kilométerre elhelyezkedő, alig háromszázötven lelket számláló, kúriáiról és udvarházairól híres magyar falut az elmúlt években fedezték fel maguknak a tehetősebb háromszékiek, brassóiak és külföldiek. Ennek következtében Bikfalva mára „hétvégi paradicsommá” vált, ahol vállalkozók, orvosok, ügyvédek és tanárok vásároltak és újítottak fel kúriákat, vagy építettek házakat.
A Háromszék és Barcaság határán lévő sepsiszéki falu a Háromszék déli határát őrző települések egyike volt a 19. században. A hivatalosan először az 1334. évi pápai tizedjegyzékben említett települést bő száz évvel ezelőtt még hivatalnokok, állami tisztviselők és középnemesek lakták. Ma pedig újabb tartalommal igyekeznek feltölteni a formát mindazok, akik a közösség életében cselekvő szerepet vállalnak. Olvassa el riportunkat!
Háromszék első turisztikai településévé nyilváníthatják a kúriáiról híres Bikfalvát
Elöregedve újjászülető falu
Hétvégenként szinte megduplázódik a Kovászna megyei Bikfalva lakossága: több száz nyaraló-tulajdonos érkezik barátaival a településre, akiket a helybéliek „hétvégi bikfalviak”-ként emlegetnek. „A tizenkilencedik században még több mint ezer lakosa volt a falunak, de mára alig háromszázötvenen maradtak, és igen kevés a fiatal. Az elmúlt években viszont felfedezték maguknak a települést a tehetősebb sepsiszentgyörgyiek, brassóiak, és több külföldi is vásárolt már itt házat vagy kúriát” – mondja Sántha Imre református lelkész, aki szerint mára „hétvégi paradicsommá” vált Bikfalva. „Olyankor mindenhol szól a fülemnek kedves vagy éppen idegen zene” – mondja Sántha, aki szerint a nyaralók többsége nem kapcsolódik be a közösség életébe. Uzon nagyközség bikfalvi alpolgármestere, Ábrahám Csaba szerint a „jövevények” csak jót hoztak, hiszen tehetős emberek vásároltak vagy építettek házakat, épülnek a panziók, a megvásárolt régi kúriákat az új gazdák felújítják. Így nem mennek tönkre a régi épületek, és a lakosság is keresethez jut, hiszen a munkálatokat helyi alkalmazottak végzik.
Reneszánsz vonósnégyes kolomphanggal
Az egyik jövevénycsalád a Kerezsi tanárházaspáré. Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Gimnázium igazgatója és felesége már nem „hétvégi bikfalviak”. Tizennyolc éve vásárolták meg a Török-kúriát, amelynek egykori állapotára jellemző, hogy a hatalmas vendégszobában a régi gazda krumplit tárolt. „Az újraépítéskor minden munkafázisnál vigyáztunk arra, hogy a ház eredeti jellege megmaradjon, ezért kikértük műépítész barátaink tanácsát” – mondja Kerezsi János. Kerezsiék nyolcévi munka után költöztek be, és a falu művelődési életének fő szervezőivé váltak. Kerezsi János 34 nyilvántartott bikfalvi kúriáról tud, ezeket az örökösök vagy a tehetős vásárlók újították fel, de sajnos némelyiknek nem tartották figyelemben eredeti jellegét. Az egyik ház zsindelytetőzetét például bádogra cserélték, a másik boltíves mennyezetébe lépcsőfeljárót vágtak. „Költségesebb megőrizni a ház egyéniségét, mint újraépíteni azt, de az jöjjön ide, aki nemcsak befektetésnek, hanem otthonának tekinti a falut” – mondják Kerezsiék.
Ennek érdekében a helybéliekkel összefogva három éve megalapították a Bikkmakk Egyesületet. Ezerötszáz kötetes könyvtár mellett teleházat és e-Magyar pontot rendeztek be, megtanították az időseket világhálón levelezni külföldre ment gyermekeikkel, de a kicsik is kedvükre játszhatnak a számítógépeken. Kerezsi János és Sántha Imre éppen a június 2-ára és 3-ára tervezett Bikfalvi Napokat szervezi, amelynek keretében fúvós, menettáncos és lovas-hintós felvonulás mellett régizene-hangversenyt és képzőművészeti kiállítást is tartanak. Sántha Imre szerint a helybelieket először a kíváncsiság vonzotta a vonósnégyes- vagy a spirituálékoncertekre, majd megszerették a műfajokat, és ma már szívesen eljárnak a hangversenyekre. Kerezsiék például több éve saját portájukon adnak otthont a reneszánsz napoknak. Kinyitják a nagykaput, a nagyérdeműt betessékelik az udvarra, az előadók pedig a tornácon zenélnek. A hatás akkor a legvarázslatosabb, amikor a vonósnégyes előadásába belesimul az úton elvonuló tehéncsorda kolomphangja.
Ráduly István, Uzon község polgármestere szerint ilyen adottságokkal Bikfalvát hamarosan Háromszék első turisztikai falujává minősíti a kormány. Úgy véli, az épített örökségre vonatkozó elvárásoknak megfelel Bikfalva, s mert az épületek többségéből a közeljövőben panzió lesz, a település annak a kitételnek is meg fog felelni, hogy a lakosság egy része a turizmusban dolgozzon.
Bikfalva kövei
Az 1989. decemberi rendszerváltozás után Erdélyben újra napvilágot láttak a kommunizmus idején, karhatalmi parancsra bevakolt feliratok és kövek – a magyarság „születési bizonyítványai”. Így került elő a bikfalvi iskola falán az a kőtábla, amely tanúsítja, hogy volt idő, amikor az erdélyi magyar település önerejéből is képes volt építkezni, az évszázados kőtábla szerint ugyanis a tanodát a falu közössége Magyarország ezeréves fennállásának emlékére építette 1896-ban. Hogy milyen gazdasági erőt képviselt, mennyire volt tehetős a több nagy- és középbirtokos közösség lakta falu egykoron, azt a kurtanemesi udvarházak és kúriák is tanúsítják, amelyek ma már a műemlékvédelmi nyilvántartásban szerepelnek.
Ilyen ódon épület az 1793-ban épült, árkádos kőtornácával, oszlopaival pompázó Simon-ház vagy a vele egykorú, barokk ívekkel díszített Zsigmond Ödön-féle ház és a rozettás gerendákkal épített Dénes Lajos-féle lak. A szakértők szerint ezek a bikfalvi épített örökség legjelentősebb darabjai, de nem kevésbé értékes a valamivel későbbi, a 19. század elejének építészetét és hangulatát idéző Harkó-, Zátyi-, illetve az úgynevezett háromkaréjos barokk oromfallal ellátott Vén Ábrahám-féle ház sem. Nem kevésbé látványos a régen védelmi célt szolgáló református vártemplom: a patinás építmény lőréses várfalának maradványai a 16–17. századból valók, ám annak nagy részét 1863-ban, az új templom építésekor lebontották. A szintén lőrésekkel ellátott, védelmi célt szolgáló, 1450 és 1501 között épült öreg tornyot egyedülállóként tartják számon Háromszéken. Szintén becses a műkincsként számon tartott, ma is szolgálatban álló, latin és magyar nyelvű körfelirattal ellátott, 1640-ben készült harang. Egyébként a régi, késő gótikus templom helyett azért kellett 1863-ban újat építeni, mert az akkori közel 1200 lelkes gyülekezet már nem fért el a régiben. A templomépítést sürgette az is, hogy 1861-ben a gyülekezet új orgonát készíttetett, amely azonban méretei miatt nem fért el a régi istenházában. Az új hajlék azonban – Debreczeni László, Erdély templomrajzoló vándorgrafikusa szerint – a régi templom 15. és 18. századi falrészeit is tartalmazza. A kisszámú helyi románság számára 1936–39-ben bizánci kupolás ortodox templom épült.
Benkő Levente, Kovács Zsolt
Lovas jövevények
A román ajkúak bikfalvi, tágabb vonatkozásban erdélyi betelepedésének történetét egyébként humoros monda is őrzi. A szomszédos román falu, Dobolló lakosai is mosolyogva mesélik, hogy hajdanában az egyik óriás lova úgy legelt a Pójás-réten, hogy egyik lába a Bikfalva erdőrengetegében található Csiga várán, másik a Décse kövének nevezett sziklán állt. A paripa áthajolt a Kárpátok gerincén, és Havasalföld füvét harapdálta. Az alföldi román gazdák megelégelték a paripa garázdaságát, és cibálni kezdték a sörényét. Egy bögöly viszont belecsípett a paripa Erdély felől álló farába, mire a ló hirtelenjében hátrakapta a fejét, s a sörényébe kapaszkodó románokat áthajította Erdélybe.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Nem készül el határidőre a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti vasúti pálya korszerűsítése és villamosítása, a teljes munkálat befejezése 2027 végére várható – ismerte el a Román Vasúttársaság (CFR) illetékese.
Tudor Giurgiu filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója Facebook-oldalán számolt be kedden egy váratlan találkozásról.
UNESCO-busz néven indított szászföldi látnivalókat érintő turistajáratot Erdélyben egy utazási iroda, ellensúlyozandó, hogy a középkori erődtemplomairól híres térség kisebb települései tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők.
A heves esőzések okozta vízszivárgás miatt kedden ideiglenesen bezárták a parajdi sóbányát – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtóirodája.
Kis háromszéki unitárius közösség templomának építését támogatja fellépésével Szabó Balázs magyarországi dalszerző, énekes, a Szabó Balázs Bandája alapítója, aki szerdán este lép fel önálló estjével Sepsiszentgyörgyön.