Megorrolnak a náthára. Sok esetben egy sima megfázás otthon tartja a munkavállalókat
Fotó: Veres Nándor
Több oka is lehet annak, hogy évről évre nő a munkavállalók által betegség miatt kikért szabadnapok száma. Szakemberek szerint az alkalmazottak ma már a legenyhébb megfázás esetén is betegszabadságot kérnek.
2019. október 27., 07:472019. október 27., 07:47
Néhány év alatt 88 százalékkal nőtt a betegszabadságos napok száma. Az adatokat az Avocatnet.ro portál összesítette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éves jelentései alapján. Ebből kiderül, hogy
Ez – összehasonlítva a 2011-es adatokkal, amikor 19,8 millió „kényszerpihenőnapot” jegyeztek – 88 százalékos növekedést mutat. A lapunk által megszólaltatott háziorvos szerint a növekedés valóban jelentős; az alkalmazottak ma már a legenyhébb megfázás esetén is kérik a betegszabadságot, arra hivatkozva, hogy az jár nekik.
Elemzők szerint az alkalmazottak száma nem növekedett hasonló arányban. Ha a betegszabadságok számát visszaosztjuk egy alkalmazottra, hasonló mértékű növekedés látszik, hiszen miközben nyolc évvel ezelőtt egy munkavállaló átlag évi négy napot volt betegszabadságon, tavaly már közel hét napig nem dolgoztak betegség miatt. A legtöbb szabadságot időleges munkaképtelenség megállapítása miatt vették ki, a többi esetben szülési vagy gyereknevelési szabadságon volt az alkalmazott.
A háziorvosok a gyakorlatban tapasztalják, hogy az alkalmazottak egyre gyakrabban kérnek betegszabadságot. Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke lapunknak elmondta, évekkel ezelőtt még előfordult, hogy tavasszal-ősszel a városon dolgozók hazamentek falura, hogy a mezőgazdasági munkálatokban segítsenek, és ezért betegszabadságot kértek, ám jelenleg ez már nem jellemző. Viszont egy ideje az alkalmazottak a kisebb, tulajdonképpen „lábon elviselhető” betegségek idején sem szívesen mennek dolgozni.
– mondta a háziorvos. Hozzátette, ha valaki kettőt tüsszent, még nem kell ágyban maradnia, de ha a beteg arra hivatkozik, nem érzi úgy magát, hogy el tudná végezni a munkahelyén a feladatait, az orvos nem tagadhatja meg tőle a betegszabadságot. Seres Lucia arra is kitért,
A betegek ma már sokkal érzékenyebbek, másrészt nem is annyira motiváltak, hogy dolgozzanak, tehát a lábon hordható kisebb betegségekkel is inkább otthon maradnak – állapította meg Seres Lucia.
Tíz évvel ezelőtt Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter kezdeményezett egy minisztériumi rendeletet, amely lehetővé tette, hogy a betegszabadságon levő alkalmazottakat otthonukban ellenőrizzék, abban bízva, hogy ezzel megszüntetik a visszaéléseket, és csökkentik a költségeket. Ám a rendeletet a gyakorlatban akkor sem tudták kivitelezni, amikor érvényben volt. Azóta az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és visszavonták – mondta el megkeresésünkre Dragoș Tatu, a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár elnöke. Kifejtette, nem minden esetben indokolt, hogy a beteg otthon tartózkodjék, amiért keresőképtelenné vált. Ha valaki eltöri a karját, és nem tud dolgozni, attól még nyugodtan sétálhat, nem kell a négy fal között ülnie – részletezte az igazgató. Rámutatott,
Általában az alkalmazottak fordulnak panasszal a munkafelügyelőséghez, ha a munkaadó nem tudja vagy nem akarja kifizetni a betegszabadság idejére járó juttatást – mondta el megkeresésünkre Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője rámutatott, ilyen esetekben kivizsgálják a panaszt, és felszólítják az alkalmazót, hogy törlesszen. Ha ezután sem teszi meg, már megbírságolhatják. Ördög Lajos rámutatott, a rendszer úgy működik, hogy a munkaadó meghitelezi az államot, és kifizeti a „betegjuttatást”, majd utólag kapja vissza a pénzét az egészségbiztosítási pénztártól. Éppen ezért a munkaadónak érdeke, hogy ne legyenek visszaélések, hangsúlyozta a főfelügyelő. Ugyanakkor ellenőrizni nehéz, a munkaadó csak abban az esetben teheti ezt meg, ha előzőleg a munkaszerződésben, vagy az alkalmazott által is elfogadott belső rendszabályzatba befoglalták ezt.
A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.
Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
szóljon hozzá!