A civil társadalom élesen bírálja a Liviu Dragnea fejlesztési miniszter által kezdeményezett, a területrendezési tervek közvitára bocsátására vonatkozó rendeletet. A dokumentum eltörli azt a törvénycikkelyt, amely kimondja: semmisnek nyilváníthatók azok a területrendezési tervek, amelyek nem veszik figyelembe a kormányrendelet mellékletében rögzített, a közvita megszervezésére vonatkozó előírásait.
2014. június 15., 20:222014. június 15., 20:22
Bár a rendelet kapcsán a vélemények megoszlanak, a civilek elsősorban amiatt aggódnak, hogy szervezeteiknek vagy az adott beruházás által érintett lakosságnak a törvény nem biztosít lehetőséget a nyomásgyakorlásra. A Dragnea-kormányrendelet egyébként az Elena Udrea miniszteri mandátuma során 2010-ben elfogadott, 2701-es számú kormányrendelet 4-es cikkét módosította.
Şerban Ţigănaş, a Romániai Építészkamara elnöke a Hotnewsnak úgy nyilatkozott: a rendelet – melynek kapcsán nem írtak ki közvitát – egyenértékű a demokráciától való eltávolodással, és csak azt a célt szolgálja, hogy „hivatalnokok zárt ajtók mögött dönthessenek közérdekű beruházásokról”.
Roxana Wring, a ProDoMO egyesület elnöke szerint a Dragnea-rendelet ellentmond a fenntartható városfejlesztésekkel kapcsolatos uniós normáknak. Rámutatott: a rendeletet viszont meg lehet támadni bíróságon amiatt, hogy aláírása előtt néhány nappal közvitára kellett volna bocsátani, ám ezt a minisztérium elmulasztotta. Dan Trifu, az Ecocivica Alapítvány alelnöke bejelentette, megtámadják a rendeletet a bíróságon.
Leegyszerűsítik az eljárást?
Fülöp Otília, Hargita megye főépítésze viszont arra mutatott rá, a fejlesztési miniszter rendelete valójában azt hivatott kiküszöbölni, hogy ha az önkormányzatok eleget tettek a lakosság tájékoztatására vonatkozó kötelezettségüknek, de valaki utólag mégis úgy érzi, nem értesült a projektről, és nem ért azzal egyet, ne torpedózhassa meg azt arra hivatkozva, hogy nem tartották be a formai lépéseket a lakosság vitafolyamatba való bevonása során. „Ha valaki erre hivatkozva emelt kifogást, még a bíróság sem tárgyalta az ügyet, anélkül is semmisnek nyilváníthatták a rendezési tervet, ezt a túlburjánzott procedúrát próbálják leegyszerűsíteni” – magyarázta a szakember.
A főépítész szerint a közvita nem marad el, továbbra sem kerülhető meg a lakosság véleménye. A területrendezési terveket nem egy ember vagy cég, hanem egy nagyobb csapat készíti elő, több év munkája van benne, már a környezetvédelmi jóváhagyás során közvitára bocsátják, közgyűlési határozattal fogadják el, a tervezetet időben nyilvánosságra hozzák, kifüggesztik, tehát minden esetben megvalósul a lakossági konzultáció.
Fülöp Otília rámutatott: egy területrendezési tervet rosszindulatúan is meg lehet ítélni, mindig akad valaki, akinek nem tetszik, de azért nem dobhatják sutba több ember többéves munkáját. „Bármilyen fejlesztést meg lehetett fojtani, a 4-es cikkelyt fel lehetett használni arra, hogy egy fejlesztést hátba támadjanak, ám így az ellenvéleményt szakemberek felülvizsgálják, és ha úgy találják, hogy a közösségi érdek felülírja egy ember érdekét, akkor nem vonják vissza a területrendezési tervet” – mondta a hargitai főépítész.
„Egyéni érdekeket favorizálnak”
Dan Călin Tocaciu marosvásárhelyi környezetvédő aktivista szerint a vonatkozó törvényeket eddig sem vette figyelembe a polgármesterek nagy többsége. Lapunk megkeresésére a Nap Völgye Egyesület elnöke elmondta, Dragnea döntése még inkább az épített és természetes környezet rombolásához vagy legalábbis elcsúfításához fog vezetni. Éppen ezért az általa vezetett civil szervezet mindent megpróbál megtenni, amit törvényes keretek közt megtehet a kezdeményezés törvényerőre emelkedése ellen.
„Az érzésem az, hogy ismét egyéni érdekek kiszolgálásáról van szó. Nem mintha az előre megírt forgatókönyv szerint zajló közviták valamit is értek volna – legalábbis Marosvásárhelyen –, de a hatóságok legalább adtak a látszatra” – vélekedett Tocaciu. A Nap Völgye Egyesület vezetője úgy véli, azért volt szükség Liviu Dragnea intézkedésére, mert számos polgármestert és beruházót még a formális nyilvános közmeghallgatások is zavartak.
Hatalom a polgármesterek kezében
Sárközi Zoltán nagyváradi RMDSZ-es tanácsos szerint nem szabad ekkora hatalmat adni a polgármesterek kezébe, a város arculatának alakulásáról a lakosságnak kell döntenie, nem pedig egy elöljáró kénye-kedve szerint hozni évtizedekre nyomot hagyó határozatokat. A szövetség tanácsosa ugyanakkor rámutatott, a közviták az elmúlt húsz évben már kompromittálódtak azáltal, hogy a civilek véleményét rendre figyelmen kívül hagyták, nem véletlen tehát, hogy azok már egyre szkeptikusabbak, és távol maradnak az ilyen eseményektől
Emlékeztetett Nagyvárad általános városrendezési tervére, amelyben a tiltakozások dacára benne maradtak a Kert utcai és Vámház utcai ingatlanbontások, de hasonlóképp alakult a Szent László tér átalakításának projektje is. Mindazonáltal Sárközi vallja, nem kellene ilyen rendelettel még jobban elbizonytalanítani a demokrácia lehetőségeivel élni már így is félő embereket. A már önkormányzati engedéllyel rendelkező magánbefektetők ipari beruházásai tekintetében viszont üdvözítőnek tartaná, ha az amúgy is felesleges időhúzást jelentő közvitákat kiiktatnák.
„Nem vagyok ugyan urbanista, de egyértelműen helytelenítem ezt a rendeletet, mert nyilvánvalóan csorbítja a demokratikus gyakorlatot” – szögezte le Emődi Tamás. A váradi építész a mentesítés hatására sokkal több önkényes beruházásra számít a jövőben, és rámutatott arra is, hogy közviták nélkül parlagon maradhat néhány jó ötlet. „Közvita és közvita között is van különbség. Nem ugyanaz a haszna, ha például elmegy rá néhány markáns véleményű szakember, vagy összegyűl öt nyugdíjas” – magyarázta.
Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere ugyanakkor leszögezte: az olyan projekteket, amelyek hatással vannak a lakosságra, amelyek feszültséget szülhetnek, a továbbiakban is közvitára fogják bocsátani. „Ha például tömbház építését kell jóváhagyni, vagy történelmi jelentőségű épületet zavarhat egy beruházás, azt továbbra is közvita előzi majd meg” – magyarázta az elöljáró. Tapasztalata szerint ez a miniszteri rendelet semmivel sem befolyásolja majd eddigi tevékenységüket, és ahogyan eddig is figyelembe vettek néhány, a közvitákon elhangzott javaslatot, úgy azt a továbbiakban is megteszik.
Toró Attila: sérül az információhoz való jog
Eddig sem vették különösen figyelembe a civilek véleményét, most azonban még nyilvánosságra sem kell hozniuk a területrendezéssel kapcsolatos módosításokat, hívta fel a figyelmet a sepsiszentgyörgyi Toró Attila. A Holzindustrie Schweighofer Rétyre tervezett fűrészüzeme ellen folyamatosan tiltakozó Indigó csoport képviselője hangsúlyozta, eddig legalább átlátható volt a rendszer, az önkormányzatok kötelesek voltak a közvita előtt nyilvánosságra hozni a területrendezési terveket.
„Abban látom a legnagyobb veszélyt, hogy egy utca vagy éppen egy egész település lakói arra ébrednek, hogy olyan beruházást, építkezést, bontást engedélyeztek, amely nem szolgálja az érdekeiket, és ez ellen semmit sem tehetnek” – szögezte le Toró Attila. A civil aktivista szerint a Dragnea-féle rendeletre azért volt szükség, mert a különböző beruházások engedélyezése során olyan procedurális hibákat követtek el az önkormányzatok, a hatóságok, hogy könnyen támadhatóvá váltak a bíróságon. Hozzátette, érdemes lenne egy jogásznak megvizsgálni, az új rendelet sérti-e a területrendezésre vonatkozó európai uniós normákat.
„Az ipari beruházások esetében feltétlenül szükség lenne a lakosság meghallgatására, hiszen tulajdonképpen az ő életterükről van szó” – mutatott rá továbbá Toró Attila. Mint mondta, nincsenek jó tapasztalatai a közmeghallgatásokkal kapcsolatban, hiszen legtöbb esetben csak látszatintézkedésről volt szó, a lényegen nem változtatott a civilek véleménye.
„A törvényes kötelezettségeiknek sem tettek eleget, hiszen például kikértem a rétyi fűrészüzem kapcsán tartott közvita jegyzőkönyvét, de nem kaptam meg, azt mondták erre nincs idejük, holott a törvény kötelezte a hatóságokat erre” – magyarázta az Indigó csoport tagja. Toró szerint az új rendelettel az információhoz való jog is sérül.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
szóljon hozzá!