Miután január elsejétől megkétszerezték az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakások bérleti díját, a kormány úgy döntött, ezentúl más kritériumok alapján számolnak, oly módon, hogy a bérlőknek kevesebbet kelljen fizetniük.
A frissen elfogadott rendelet értelmében csökkennek az adminisztrációs, javítási és karbantartási költségek, de figyelembe veszik azt is, hogy mikor épült a tömbházlakás, így azok, akik régebbiekben laknak, kevesebbet fognak majd fizetni. Az új rendelet meghatározza, hogy maximum mennyi lehet a bérleti díj: ha a családtagonkénti bruttó jövedelem kevesebb vagy egyenlő az országos bruttó minimálbérrel, akkor a lakbér nem lehet több az egy családtagra eső jövedelem 10 százalékánál, s legtöbb az egy főre eső jövedelem 30 százaléka lehet, abban az esetben, ha a jövedelem személyenként nem haladja meg az 5000 lejt.
Januárban – mint ismeretes – 200 lejről 500-600 lejre nőttek a kétszobás ANL-es lakások bérleti díjai, emiatt nagyon sok lakó elégedetlenkedett. Az előző kormány által tavaly elfogadott számítási módszertan alapján ugyanis nemcsak a tulajdonképpeni lakott felületet, hanem a falak által elfoglalt helyet, az erkélyt, kamrát is lakófelületnek minősítették. A lakásokban többnyire 35 évnél fiatalabbak családjukkal, visszaszolgáltatott ingatlanokból kitelepített személyek élnek, akiket nagyon hátrányosan érintett a piaci árakhoz igazított bérleti díj.
„Részmegoldásokat kínál a rendelet”
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a gondok egy részét orvosolja csupán az ANL által épített tömbházak lakbérének módosítása, ám egy sor kérdés továbbra is megoldatlan marad. Hangsúlyozta, fontos, hogy az önkormányzatok csökkenteni tudják az év elején „esztelenül” megemelt béreket, hiszen csak így látja el a rendszer azt a szerepét, amire kitalálták, vagyis, hogy kedvezményesen lakást biztosítsanak a fiataloknak. Ezt a kérdéskört megoldja a fejlesztési miniszter javaslata, ám továbbra is gondot okoz ezeknek az ingatlanoknak az eladása. Olyan árakat kellene meghatározni, hogy a bérlők kedvezményesen, tehát olcsón megvásárolhassák ezeket a lakásokat, hiszen jelenleg a központi szinten meghatározott ár magasabb a piacinál, így az ANL-es lakások eladhatatlanok.
Antal Árpád szerint az lenne az ideális megoldás, ha kifizethető áron adhatnák el az ingatlanokat, az eladásból befolyt összeg az önkormányzatokhoz kerülne, egy erre a célra létrehozott speciális lakásépítési alapba. „Ilyen módon forogna a pénz, egyre több lakás épülne, és egyre több fiatal családon tudnánk segíteni” – összegezte az elöljáró. Tóth Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi alpolgármester rámutatott, a jelenlegi díjszabás mellett már nem vonzó a rendszer, lassan a piacon olcsóbb a sepsiszentgyörgyi albérlet. Az is gondot jelent, hogy ezek a lakások nem csúcsminőségűek, folyamatosan érkeznek a panaszok, javítani kell, a felső emeletek beáznak. Tóth Birtan Csaba bízik abban, hogy a kormány olyan döntést hoz, hogy Sepsiszentgyörgyön csökkenteni tudják az árakat.
Várják az alkalmazási módszertant
Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester januárban azt nyilatkozta, hogy a megyeszékhelyi ANL-es lakásokban élők negyven százaléka elköltözik majd, ha az új bérleti díjak nem csökkenek. Ez csak részben igazolódott be a marosvásárhelyi lakásgazdálkodási vállalat (Locativ) igazgatója, Ovidiu Moldovan szerint, aki a lapcsaládunknak elmondta: a rendeletet ismeri, de meg kell várniuk az alkalmazási módszertan megjelenését, hogy pontosan tudják, milyen számítási együtthatókat kell majd alkalmazzanak. Az igazgató nem akart jóslatokba bocsátkozni, hogy ez mikorra várható. Hasonló választ kaptunk a kolozsvári városházán is. Iulia Perşă szóvivő kérdésünkre hozzáfűzte, a városi tanács várhatóan a soron következő közgyűlésén fogja megtárgyalni az ANL által épített lakások lakbérére vonatkozó új előírásokat.
Salamon Ildikó, a csíkszeredai polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási osztályának vezetője leszögezte, amíg a rendelet meg nem jelenik a Hivatalos Közlönyben, és nem kapnak hivatalos értesítést, nem tud érdemben hozzászólni. Lőrincz Tünde, a Nagyrét utcai ifjúsági lakások egyik bérlője tőlünk szerzett tudomást a sürgősségi rendeletről. Mint mondta, örvendene ennek az intézkedésnek, bár már tavaly ősszel is csökkent a bér, amikor újra megkötötték a szerződéseket, hozzátette, természetes az, hogy jobb lenne, ha még tovább csökkenne.
Nagyot fog lendíteni Magyarország európai uniós elnöksége Romániának a schengeni övezethez történő teljes körű csatlakozásán Magyar Levente, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint.
Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében pénteken átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta.
Egy hároméves gyermek meghalt, másik két személy megsérült egy közlekedési balesetben pénteken a 19-es országúton, a Szatmár megyei Gombáspusztán.
Nyolcvannégy százalékban elkészült és idén júliusban át is adják a forgalomnak Temesvár déli, Szerbia felé kivezető körgyűrűjét – jelentette ki pénteken Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Több év kihagyás után idén Aradon állt meg a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors egyesülésével kialakított Össznemzeti Zarándokvonat, amely péntek hajnalban indult a budapesti Keleti pályaudvarról a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A vadászok elűztek a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínéről egy bocsos anyamedvét – számolt be pénteken az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla csíkszeredai alpolgármester.
Több tucat utas maradt le a Kolozsvárról Párizsba tartó csütörtöki repülőjáratról, miután a poggyászszkennerek elromlottak, és ezért több órányi várakozás után sem tudtak a beszállókapuhoz menni, így hoppon maradtak.
A szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat 18 megyére.
Elindult a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói búcsúba, Erdélybe péntek hajnalban – tájékoztatta Petrus György, az utazást szervező Kárpáteurópa Utazási Iroda vezetője az MTI-t.
Az RMDSZ-nek az Európai Parlamentben van a helye, azért, hogy az erdélyi magyar embereknek erős hangja legyen Európában, ne csökkenjen az ereje a Kárpát-medencében, Romániában és Brüsszelben – mondta Lázár János miniszter csütörtökön Nagyváradon.