Császár Károly szenátor az igazságügyi módosításokról: alaptalanok a tüntetők félelmei

•  Fotó: Facebook/Császár Károly

Fotó: Facebook/Császár Károly

Hozzájárulhat a hatalmi ágak valós szétválasztásához és az ügyészállam lebontásához a bírák és ügyészek jogállásáról szóló, a szenátus által elfogadott törvénymódosítás – állítja Császár Károly, az RMDSZ szenátora.

Szucher Ervin

2017. december 23., 17:012017. december 23., 17:01

Szándékos félretájékoztatási kampány folyik az igazságügyi törvények módosítása kapcsán Császár Károly szenátor szerint, aki ezzel magyarázza a jogszabályokkal kapcsolatban naponta rendezett utcai demonstrációkat.

A jogász politikus szerint a tüntetőknek „aligha van fogalmuk” a módosítások tartalmáról.

Császár lapunknak úgy nyilatkozott, a bírák és ügyészek jogállásáról szóló, a felsőházban kedden elfogadott jogszabály elsősorban a hatalmi ágak valós szétválasztását szorgalmazza. Bár a tervezet bírálói – bírák és ügyészek, civil szakmai szervezetek és a román jobbközép ellenzék – úgy vélik, a jelenlegi hatalom politikai befolyás alá helyezné az igazságszolgáltatást, a kezdeményezők ennek az ellenkezőjét állítják; szerintük a megszavazott törvény életbelépése nyomán sokkal nagyobb lesz a szakmai testületek hatásköre, átláthatóbbá válik az igazságügyi rendszer. Császár úgy véli, aki figyelmesen elolvassa ezeket a módosításokat, rájön, hogy ennek a félelemnek nincs alapja, ellenkezőleg, szerinte erősítik a jogállamiságot.

korábban írtuk

„Letudta” a parlament az igazságügyi módosításokat
„Letudta” a parlament az igazságügyi módosításokat

Ismét olajozottan működött a kormánypártok–RMDSZ-szavazógépezet: a szenátus nagy többséggel megszavazta az igazságszolgáltatási tanács működését érintő módosításokat.

A Maros megyei szenátor például kimondottan pozitívumnak tartja, hogy a törvény szétválasztja a bírói tisztséget az ügyészi feladatkörtől. „Az ügyészeknek és a bíráknak egymástól függetlenül kell dolgozniuk, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Az ügyészek egyetlen jogállamban sem a bírói hatalom részei, Romániában mégis a teljes igazságszolgáltatási procedúra az ellenkezőjét sugallja:

Idézet
mintha az államot képviselő közvádló a másik fél képviselője, az ügyvéd fölött állna, a bíróval egy szinten.

Az ügyészeknek ugyanannyi joguk lesz, mint az ügyvédeknek, a bíró pedig a két fél meghallgatása nyomán hozza meg döntését” – nyilatkozta a Krónikának a szenátor. A Maros megyei politikus emlékeztetett, hogy a megszavazott törvénynek az ügyészekről szóló rendelkezése az alkotmány 132-es cikkelyének szó szerinti megfelelője, és lényege, hogy az ügyészek az igazságügy-minisztérium hatáskörében működnek.

•  Fotó: Facebook/Császár Károly Galéria

Fotó: Facebook/Császár Károly

Szerinte mivel az alaptörvény előírásai egyébként is felülírnak bármely, vele nem összhangban lévő jogszabályt, nem kérdőjelezhető meg a cikkelynek a létjogosultsága.

Császár abban sem lát semmi rosszat, hogy ezentúl a bírák és az ügyészek által elkövetett törvénysértéseket külön ügyészi testület fogja kivizsgálni.

„Jelenleg az ügyészek és a bírák felelősségvállalás nélkül dolgoznak, hibáikat nem kérik számon. Az asztalost is felelősségre vonják, illetve nem fizetik ki, ha a bútort nem a megbeszéltek szerint készíti el. A megszavazott törvénymódosítás szerint az állam kártérítési eljárást indíthat az ügyészek és bírák ellen, akik rosszindulatból vagy súlyos gondatlanságból helytelen döntéseket hoznak. Ha egy közalkalmazott vagy egy polgármester anyagilag számonkérhető hivatali visszaélés miatt, az egyébként különleges jogokat – magas bérezés, különleges nyugdíjak, egyéb speciális juttatások, előrehozott nyugdíjkorhatár – élvező bírák miért ne lennének felelősségre vonhatók?” – tette fel a kérdést a jogász honatya.

Császár fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a bírák felelősségre vonását nemcsak a két román kormánypárt és az RMDSZ szorgalmazta, szerinte az Európai Bírák Tanácsadó Bizottsága és a Velencei Bizottság is támogatja. Előrelépésként értékeli azt a megkötést is, amely szigorúan tiltja az ügyészeknek és a bíráknak, hogy együttműködjenek valamelyik titkosszolgálattal, vagy beépített ügynökök legyenek valamely állambiztonsági szervnél. Szerinte az sem mellékes, hogy a módosított jogszabály értelmében a bírák és ügyészek nem egy, hanem két éven át gyakornokoskodnak.

Idézet
Az orvosok a hatéves alapképzés után még hosszú esztendőket töltenek szakosodással, és csak azután gyakorolhatják önállóan a hivatásukat. Ők emberi életeket menthetnek meg, a bírák és ügyészek emberi sorsokról döntenek”

– vont párhuzamot a két szakma és a vele járó felelősség között Császár Károly, aki szerint ahhoz, hogy valaki ilyen pozícióba kerüljön, nagy tapasztalatra és felelősségérzetre van szüksége. Az eddigi szabályozás szerint akár 25 éves korban is elérhető volt a bírói pálya. Több államban egy jogász harminc-negyven esztendős kora előtt nem pályázhat bírói állásra.

A Klaus Johannis államfő kihirdetésére váró törvény értelmében a bírák és ügyészek nem halmozhatnak speciális nyugdíjat. Jelenleg ha egy bíró például hatvanévesen nyugdíjba vonul, különleges nyugdíjban részesül, de még visszatérhet dolgozni, amiért bért kap. A megszavazott jogszabály szerint nem halmozhatja a speciális nyugdíjat és a fizetést. Császár Károly szerint a jogszabály még számos olyan előírást tartalmaz, amely technikailag is meghatározza, milyen módon haladhat a ranglétrán egy bíró, vagy milyen feltételek mellett töltheti be a bírói vagy ügyészi tisztséget.

Azzal kapcsolatban, miszerint az egyre duzzadó tömegek mellett Romániában rendhagyó módon a bírák és az ügyészek is utcára vonultak, az RMDSZ szenátora nem lát különösebb gondot.

„Ebben a kérdésben ők nem tudnak pártatlanok lenni, hiszen a rendelkezések eddigi előjogaikat is érintik” – véli a politikus. A büntető törvénykönyv tervezett módosításáról a szenátor még nem tudott érdemben nyilatkozni. „Az RMDSZ egyetlen olyan rendelkezést sem fog támogatni, mely méltánytalan helyzetet teremtene, vagy amely nehezítené a korrupcióellenes harcot” – jelentette ki Császár Károly.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus
2024. október 31., csütörtök

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen

Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen