A kolozsvári regionális sürgősségi kórház látványterve. Felépítése továbbra is a távoli jövő ködébe vész
Fotó: spitalregionalcluj.ro
Romániában a kórházak és más állami egészségügyi intézmények épülnek a legnehezebben. A kolozsvári regionális sürgősségi kórház például 15 éve készül, de a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó projekteknek sem szerencsésebb a sorsuk. Vákár Istvánnal, a Kolozs Megyei Tanács alelnökével azt jártuk körül, mi a magyarázata az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését akadályozó bürokráciának.
2023. június 20., 09:232023. június 20., 09:23
2023. június 20., 10:532023. június 20., 10:53
A múlt heti kormányváltás során nem minden szakbizottságban ment simán a miniszterjelöltek meghallgatása. A legnagyobb viták Alexandru Rafila egészségügyi miniszter programja körül alakultak ki, akit a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői azzal vádoltak, hogy mandátuma alatt semmit nem tett a regionális sürgősségi kórházak, elsősorban a kolozsvári intézmény felépítéséért.
Az előzetes tervek szerint a 2,5 milliárd lejes összbefektetéssel készülő regionális sürgősségi kórházat az ország legnagyobb községébe, a Kolozsvár melletti Szászfenesre tervezik, azonban a 15 évvel ezelőtt született elképzelés továbbra is csak papíron létezik. Az új kórháznak weboldalt és látványterveket készítettek, amelyekből többek között az is kiderül, hogy 849 kórházi ággyal működne.
A kolozsvári regionális kórház körüli csend azért elgondolkoztató, mert az uniós finanszírozás lehívásához 2027-ig kell befejezni az építkezéseket és átadni az épületegyüttest rendeltetésének. Egyelőre azonban egy kapavágást sem ejtettek a szászfenesi telken, ahova az egészségügyi minisztérium felügyelete alá tartozó új intézmény épülne.
Elsőként a kolozsvári regionális kórház kap támogatást az európai uniótól, a most jóváhagyott közel 50 millió eurós összeg a gigaberuházás tíz százalékát fedezi.
Közelebbi részletekkel a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke, Vákár István sem tudott szolgálni a Krónikának. A regionális sürgősségi kórház projektjét kivették a megyei tanács kezéből: az önkormányzatnak sok rálátása nincs arra, hogy mi folyik a bukaresti szakminisztériumban a szászfenesi megaberuházással kapcsolatban.
Az uniós finanszírozáshoz idejében le kell hívni a pénzeket, de már hallottunk olyant, hogy emiatt elúsztak uniós források” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ-es politikus.
Romániában azonban nem csak azok a kórházprojektek vannak nehéz helyzetben, amelyekről a bukaresti egészségügyi minisztérium bürokratái döntenek, hanem a megyei és a helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények is, amelyek szintén sok szállal függnek a fővárostól. Példa rá a Kolozs Megyei Tanács által elindított korházberuházások rövid története. Ezek közül a neuropszichiátriai kórház gyerekrészlegének új, Monostori úti épülete készült el, és várhatóan év végéig használatba adják. A sikeres beruházás titka, hogy mindent a megyei tanács fizet, így nem kell várni a központi költségvetésre, vagy uniós finanszírozásra.
Ez a várakozás akár hosszú éveket is jelenthet, holott Kolozs megye vezetése mindkét beruházás számára elkészítette a részletes építkezési terveket, és beszerezte a szükséges engedélyeket. Ha Bukarestben megtörténne a rábólintás és a megígért uniós finanszírozás, holnaptól indulhatna az építkezés.
,,Kolozsvár, Kolozs megye azért van nehéz helyzetben, mert Bukarestben, de az ország más részeiben is kialakult rólunk egyféle előítélet, hogy ide jön a legtöbb pénz, és mi jól állunk anyagilag. Ami azért is igazságtalan, mert ezzel azt büntetik, aki dolgozik. Ezeknek a beruházásoknak előkészítettük a teljes és részletes ügyiratcsomóját, amely sorban áll finanszírozásért olyan városokkal vagy megyékkel, ahol csak egy megvalósítható tanulmányt rendelt az önkormányzat” – összegzi a Krónikának a romániai egészségügyi beruházások nehéz helyzetét Vákár István. Emiatt történt már meg, hogy több kész projektet is elvittek Kolozsvárról vagy Kolozs megyéből az ország más vidékeire.
Fotó: spitalregionalcluj.ro
A megye vezetősége azonban nem akarja feladni egyetlen egészségügyi projektjét sem.
a fejlesztések pedig a megye kisebb kórházaiban is folytatódnak.
A Borháncs telepre tervezett új gyerekkórház a Mócok úti épületegyüttesből költözne ki a külváros egyik szép szegletébe, ahol a tervek szerint barátságos ,,gyerekfalu” várná a gyógyuló kicsiket. Az új kórház a mostanihoz képest teljesen más környezetet nyújt majd gyerekeknek és szülőknek egyaránt.
Az üres telket a kolozsvári agrártudományi egyetemtől kapta cserébe a megyei önkormányzat. Ha az új kórház elkészül, a régi épületei az egyetemet illetik meg, ahova bentlakásokat épít majd a felsőoktatási intézmény.
,,Hozzászoktunk ahhoz, hogy pár lépéssel mindig előbbre járjunk. Ez azt jelenti, hogy sok terv készül, beszerezzük az építkezési meg egyéb engedélyeket, és várunk a sorunkra Bukarestben, várjuk a finanszírozást. Soha nem lehet tudni, hogy melyik projektre mikor lesz kormánytámogatás, ezért készenlétben kell állni, ha fejleszteni akarunk” – mutatott rá Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke.
Nagy szükség van regionális kórházra Erdélyben, ennek azonban úgynevezett kiválósági központként kellene működnie és az egész régióból fogadnia a komplexebb eseteket – vélekednek a leendő intézmény funkciójáról a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!