Borboly Csaba (jobbra): „a lehetőségeink egyelőre a tájékoztatásban, bizonyos események, akciók és felszerelések finanszírozásában merülnek ki” (Archív felvétel)
Fotó: Veres Nándor
Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy véli, ha decentralizálnák a koronavírus elleni oltással kapcsolatos döntéshozatalt, az általa vezetett intézmény megtalálná a megoldást az átoltottsági arány növelésére.
2021. augusztus 04., 20:092021. augusztus 04., 20:09
2021. augusztus 04., 20:162021. augusztus 04., 20:16
Szerdai sajtótájékoztatóján a politikus emlékeztetett, hogy már tavaly is azt nyilatkozta a járvány idején: Hargita megye jobb helyzetben lenne, ha a döntéseket megye vagy a települések szintjén hoznák meg.
– idézi az Agerpres Borboly Csaba nyilatkozatát.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen jogi eszközökre gondolt, a megyei tanácselnök azt válaszolta: előbbi decentralizálni kellene a döntéshozatalt, utána a helyhatóságok megtalálnák a megoldást az átoltottság növelésére.
Borboly elmondta, hogy jelenleg nem tilthatja meg a megyei önkormányzat beoltatlan alkalmazottainak munkába járását, és nem kötelezheti a megyei tanács által finanszírozott projektek munkatársait arra, hogy adassák be a vakcinát.
A tanácselnök elmondta, településenként eltérő volt ennek a kampánynak a hatékonysága. Közölte, hogy a megyei tanács nyitott minden javaslatra, de az embereknek is nyitottabbaknak kellene lenniük az oltás iránt, „mert az erőszak nem mindig vezet eredményhez”.
A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Dr. Tar Gyöngyi a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy akadtak olyan Gyergyó-vidéki települések, ahol az oltásra jelentkezők száma kisebb volt a mobil oltóegységek munkatársainak számánál. Az intézményvezető szerint ezekben a községekben oltásellenes a hangulat, „az emberek elhiszik az interneten terjedő álhíreket”, nem kérik ki a szakemberek véleményét a vakcinákról.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!