Kelemen Hunor elismeri: ha most vasárnap rendezték volna a parlamenti választást, az RMDSZ nem lépi át az 5 százalékos küszöböt
Fotó: Tuchiluș Alex
Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt az államfőválasztás első fordulójában, az emberek büntetni akarták a román kormánypártokat – állapította meg a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje. A szövetségi elnök saját teljesítményének kiértékelésén túl elmondja a véleményét a megmérettetést óriási meglepetésre megnyerő, legionárius eszméket valló Călin Georgescuról, áthallásosan mintegy előrevetítve, melyik jelöltet támogathatja az RMDSZ a döntő fordulóban. A politikus elmondja azt is, kit-mit kell „megmenteniük” a magyaroknak a december elsejei parlamenti választáson.
2024. november 25., 19:192024. november 25., 19:19
2024. november 25., 19:232024. november 25., 19:23
– Negyedszerre pályázta meg az államelnöki tisztséget: miként értékeli a választás első fordulójában elért eredményét? Mintegy 60 ezer szavazattal többet szerzett, mint öt évvel ezelőtt, de a 416 ezer szavazat elmarad az Ön által a megmérettetés estéjén az érdeklődésemre megfogalmazott, 450-500 ezerben meghatározott várakozástól.
– Legalább két, de ennél akár sokkal több ciklussal is visszább mehetünk összehasonlítási alapot keresve. A 2019-es államelnök-választáshoz képest most több szavazatot kaptam, ami jó hír, egy nagyon éles, brutális versenyben, amikor eljött a váltásnak a pillanata, mert Klaus Iohannis nem folytathatja. És bár nem szoktuk összehasonlítani az államelnök-választást az önkormányzatival vagy a parlamentivel, hiszen ezúttal egy személyről kellett dönteni, nem a teljes szervezetről, látszik, hogy a helyhatósági megmérettetésen kevesebb szavazatot kaptunk, ami azt jelenti – és ez napközben is látszott –, hogy a magyar emberek kisebb arányban mentek el szavazni, mint a románok, ebből jön ez a különbség. Emiatt nekünk a következő napokban a mozgósításra kell koncentrálnunk, még inkább próbálnunk kell ismertetni a téteket a közösségünk számára. Mert ha a nap végén meghúzzuk a vonalat, akkor egyértelműen látszik, hogy ha most vasárnap lett volna a parlamenti választás is, akkor az 5 százalékos küszöb alatt lennénk.
– Feltűnően kevés, alig több mint 4700 szavazatot kapott külföldön. Miért nem sikerül megszólítania az RMDSZ-nek a külföldön élő romániai magyarokat?
– Először is ez több, mint amennyit az európai parlamenti választáson kaptunk (2186 szavazat – szerk. megj.), és a növekedés két helyen van: a legnagyobb Németországban, utána pedig Magyarországon. Utána már nem feltétlenül gyakorló politikus, hanem szociológusok kellenek annak megfejtésére, miért van az, hogy a Romániából távozó magyar emberek kevésbé vesznek részt a választásokon a külföldön élő románokhoz képest. Erre nyilván sokféle magyarázat lehetséges, például hogy ők már nem kötődnek ide, vagy úgy érzik, nekik már nincsen felelősségük sem a közösségük, sem az ország iránt. De az is közrejátszik, hogy Magyarországon viszonylag kevés szavazókörzet van, Budapesten és Szegeden. Nekünk ez az elmúlt választás mindegyikén nagy probléma volt, és a magyarázatát majd bizonyára társadalomtudósok megmondják, én ezt ma nem tudom megfejteni.
Mintegy százezer szavazattal többre számít a most vasárnapi államfőválasztáson Kelemen Hunor az öt évvel ezelőtti 357 ezer vokshoz képest.
– No és milyen magyarázatot lát a román topjelöltek teljesítményére? Mindenekelőtt Călin Georgescu teljesen váratlan győzelmére, Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) kormányfő súlyos vereséggel felérő harmadik helyére, illetve az USR elnökének, Elena Lasconinak a második fordulóba való bejutására?
– A liberális párt (PNL) pedig teljesen összeomlott. Ne feledjük, hogy miközben azt mondták, a második fordulóra készülnek, a jelöltjük 8 százalék körül van. Azt gondolom, hogy az emberek a kormányzó pártokat büntették. Nagyon erős mainstream ellenes szavazás történt, és ebben a PSD-t és a PNL-t azonosították, ahogyan a két nagy párt kormányzott, ahogy vitatkoztak, egymáshoz viszonyultak, a választópolgárok jelentős része őket akarta büntetni. Sokkal pregnánsabban az történt, ami Németországban, Franciaországban vagy Olaszországban, azokkal az árnyalatnyi különbségekkel, hogy kik a szereplők, és mire képesek.
Az RMDSZ elnöke szerint a magyaroknak most a december elsejei parlamenti megmérettetésre kell koncentrálniuk
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
– Minek tudható be a szuverenista ideológiát valló, legionárius, vasgárdista eszméket hirdető, oroszpárti politikusnak kikiáltott Georgescu fölrengésszerű előretörése, amit sem a politikusok, sem elemzők, sem közvélemény-kutatók nem jeleztek előre?
– Călin Georgescuról évek óta beszélnek, lehetett látni, hogy nagyon megemelkedik a népszerűsége, aminek nem tudom a magyarázatát, sokan a TikTok-ra fogják, ahol valóban brutálisan kampányol, de évek óta folyamatosan jelen van különböző kis körökben, közegekben. A legionárius vasgárdista szervezet mintájára kis sejtekre építette a társadalmi kapcsolatait. Nagyon határozottan el kell mondani róla, hogy a vasgárdista legionáriusok ideológiáját képviseli, Corneliu Zelea Codreanu utódjának képzeli magát, még utánozni is próbálja azt a lassú beszédet, ahogy annak idején a vasgárdisták kapitánya beszélt. Ugyanakkor Ion Antonescu marsallnak a nagy védelmezője, teljes mértékben a múlt század húszas-harmincas éveinek szélsőséges ideológiájához tartozik. Szinte az AUR tiszteletbeli elnöke lett, de olyan mértékben antiszemita volt és holokauszttagadó, hogy George Simion pártja sem tudta már vállalni, de most ismét egymásra találtak. Tehát ez az ember nem a semmiből jött, az pedig a társadalomkutatók, szociológusok, közvélemény-kutatók teljes csődje, hogy nem tudták mérni. Mert az nem lehet, hogy 5-8 százalékon méred, és a végén lesz neki több mint 20, akkor valamit rosszul csinálsz, valamire nem figyeltél oda. A társadalomban van egy mély frusztráltság, düh, és ez egyértelműen felszínre jött ezen a szavazáson. Nagyon bonyolult idők jönnek: ha összeadjuk az AUR és Georgescu támogatóit, akkor a parlamentben lesz egy körülbelül 36 százalékos frakció Simionéknak és Diana Șoșoacă pártjának együtt – hiszen Georgescunak nincs külön pártja –, ami nagyon bonyolult ciklust jelent.
– Az alapján, ahogy körülírta Călin Georgescut, az következik, hogy az RMDSZ majd Elena Lasconit, az USR jelöltjét ajánlja magyar szavazók figyelmébe? Mit jelentene a romániai magyar közösség számára, ha Georgescu, illetve ha Lasconi lenne Románia következő államfője?
– Nekünk most a dolgok helyes sorrendjét kell látni. Ez pedig úgy néz ki, hogy december elsején parlamenti választások vannak, ez az első lépcső, és december 8-án van az elnökválasztás második fordulója. Ebben a pillanatban egy dolgot tudok mondani: először mentsük meg magunkat, és ha ez megtörtént, akkor december másodikán reggel kezdjünk el azon gondolkodni, hogy meg tudjuk-e menteni az országot, vagy hozzá tudunk-e járulni a megmentéséhez. De ne fordítva kezdjük, mert bennünket utána senki nem fog megmenteni. Tehát az a helyes sorrend, hogy most a december elsejei választásra koncentráljunk, ez rólunk, a szülőföldünkről szól. És majd ha túl vagyunk a parlamenti választáson, akkor másodikán el tudjuk dönteni, hogy mit kell üzennünk, javasolnunk. Azt gondolom, hogy az erdélyi magyarok számára Călin Georgescu győzelme beláthatatlan következményekkel járna. Most maradjunk ennyiben, mert túl korai még erről bármit mondani, most arra kell koncentrálni, hogy egyszer mentsük meg magunkat, ez a helyes sorrend.
Vele mentik meg az országot? Kelemen Hunor és Elena Lasconi, az USR államfőjelöltje egy televíziós vitán
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
– A parlamenti választáson milyen eredményre számít az RMDSZ? Az államfőválasztás vagy a júniusi választások alapján lehet-e bármilyen következtetést levonni a december elsejei megmérettetés tekintetében?
– Továbbra is az a célunk, hogy meg tudjuk ismételni a júniusi választási eredményt, és akkor megvan a parlamenti frakció, jó bőven átlépjük a küszöböt. Ez azt jelenti, hogy 500 ezer szavazathoz kell közelíteni. Nem maradhat alul mozgósításban, részvételben az erdélyi magyar közösség a románokhoz képest, ezt mindenkinek külön-külön, de együtt is meg meg kell érteni. Ez már nem az RMDSZ-ről, végképp nem rólam szól, hanem rólunk, mindannyiunkról. Ha szabad ilyet mondanom, ilyen éles, ilyen bonyolult helyzet nem volt az elmúlt évtizedekben. Még a Ion Iliescu és Vadim Tudor közötti 2000-es párharc is sétagaloppnak tűnik ehhez képest, de semmi nem hasonlítható a mostanihoz. Mert azért akkor sem volt ilyen markáns magyarellenes erő, mint most, ráadásul teljesen más európai, világpolitikai kontextusban volt, NATO- és európai uniós csatlakozás előtt. Most semmi nincs előttünk, csak a köd, a sötétség. Tehát nekünk minden egyén, minden kis közösség szintjén azt kell tudatosítanunk, hogy nem vicc, ami most történik, és a közösségről szól.
Călin Georgescu, aki óriási meglepetésre az első helyen végzett a romániai elnökválasztás első fordulójában, függetlenként indult az államfőválasztáson.
– Valóban bonyolult a belpolitikai helyzet, nem tudjuk, hogy a vasárnapi parlamenti választás után milyen erőviszonyok alakulnak ki a bukaresti törvényhozásban. Mégis milyen kormányzati konstrukció alakulhat ki Ön szerint, és melyikben látja leginkább az RMDSZ-t?
– A vasárnapi választási eredmények tükrében ezt végképp nem lehet megjósolni. A második fordulóra készülve Călin Georgescu és Elena Lasconi egyaránt a totális mobilizációt próbálja megvalósítani és azt akarja, hogy december elsején este azt tudja mondani: már győztem, csak néhány nap van, amit majd meg kell erősíteniük a szavazóknak. Georgescu az AUR-t és Diana Șoșoacát fogja használni parlamenti járműként, hordozóként, Elena Lasconi pedig nyilván az USR-rt, ő átugrik a PSD és a PNL vezetőin, és ezeknek a pártoknak a támogatóihoz fog szólni, ami politikailag logikus. Tehát valószínűleg lesz egy erős USR, valamint egy erős AUR és Șoșoacă, de hogy ezen kívül kik lesznek még ott és milyen aranyban, nem tudom megjósolni. Bízom benne, hogy össze lehet hozni egy olyan többséget, ami az AUR-t és a Șoșoacă-féle ellenzékben tartja, még akkor is, ha netán Georgescu nyerne, amit nem kívánok sem magunknak, sem az országnak. De még akkor is el tudok képzelni egy olyan többséget, amely képes lesz kormányzati többségként is működni. De ebből nekünk egyetlen felelősségünk van, hogy mi tegyük oda a magunk részét, és ezzel mentsük meg magunkat, aztán az egy későbbi lépés lesz, hogy az országot miként tudjuk megmenteni. Nekünk most olyan helyzetbe hozni a magyar közösséget, hogy ne a vesztese legyen ennek a teljesen rendhagyó őszi választási évadnak.
Kelemen Hunor államfőjelölt az RMDSZ kolozsvári eredményváróján
Fotó: RMDSZ
– Kampánya egyik színfoltja volt, hogy motorkerékpáron járta Erdélyt. A fennmaradó választási időszakban is két keréken utazik, vagy a tél ezt már nem teszi lehetővé? Tapasztalata szerint mennyire türelmesek az autósok a motorbiciklisekkel?
– Jó lett volna, de hideg van, emiatt sajnos már nem lehet, letettem a motort. Amikor tegnapelőtt (szombaton – szerk. megj.) mentem Csíkba, havazás közben, havas úton keltem át a Bucsin-tetőn, amikor már lejárt a motorozásnak. Nehezemre esik, de még nekem is be kell látnom. Ahogy egyre többen motoroznak, évről évre sokat változik az autósok viszonyulása, de még mindig vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a motoros amolyan felesleges valamiféle az úton, ami akadályozza őt, hogy a teljes útszélességet elfoglalja. Közlekedésbiztonsági szempontból rengeteget kell még tenni ebben az országban mindenki, így a motorosok javára is. Azt persze nem lehet megspórolni, hogy időnként ne jöjjön szembe egy kamion előzés közben, vagy egy kisautó ne vágjon eléd, ezért is igényel nagy figyelmet, mert nagyobb a motoros kitettsége. De lassú javulást érzek.
Elena Lasconi juthat az elnökválasztás második fordulójába Călin Georgescu mellett a szavazatok szinte száz százalékos feldolgozottsága szerinti eredmények alapján.
A kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér hétfőn ünnepélyes keretek között köszöntötte idei hárommilliomodik utasát – tájékoztatott a reptér, rámutatva, hogy immár a második egymást követő évben érték el ezt az utasszámot.
Több szakaszban készül a kolozsvári ferences közösség a kisebb testvérek 300 évvel ezelőtti kincses városba való visszatelepedésének megünneplésére. Ennek a készületnek volt része a hétvégi műhely-konferencia is.
Változó lesz az időjárás a következő két hétben is, a nappali hőmérsékletek csúcsértéke 3–4 és 10–11. Celsius-fok között ingadozik majd – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat november 25. – december 8. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Kigyulladt hétfőn reggel egy csíkszeredai bútorgyár fűrészport raktározó silója – számolt be a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Mintegy százezer szavazattal többre számít a most vasárnapi államfőválasztáson Kelemen Hunor az öt évvel ezelőtti 357 ezer vokshoz képest.
Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.
Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.
A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.
Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.
1 hozzászólás