Bő másfél évszázad után jó ideig letehetünk a vonatozásról Kolozsvár és Nagyvárad között

Vitathatatlan, hogy a rendkívül forgalmas és fontos vasútvonalra ráfér a korszerűsítés. Ezt végre a hatóságok is felismerték, és zöld jelzést is adtak neki: áprilisban aláírták az utolsó két kiegészítő szerződést is, melyek a Kolozsvár és Biharpüspöki közötti vasútvonal villamosítását-korszerűsítését célozzák. A nagyberuházást összesen áfa nélkül 7,75 milliárd lejből (áfával együtt mintegy 9,3 milliárd, azaz csaknem 1,9 milliárd euró) valósítják meg a 166,2 kilométeres szakaszon, amelyen a személyszállító vonatok helyenként 160 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek majd, a tehervonatok pedig 120-szal.

Amint arról beszámoltunk, a legdrágább az Élesdtől a magyar határig vezető negyedik szakasz (áfa nélkül több mint 2,4 milliárd lej), de nem sokkal olcsóbb a műszaki szempontból legnehezebb terepen, a Révi-sziklaszoroson átvezető Kissebes–Élesd vonal korszerűsítése sem (2,1 milliárd). A második, Egeres–Kissebes-szakasz helyreállítása és villamosítása áfa nélkül 1,5 milliárd, a Kolozsvár–Egeres-vonalé pedig 1,6 milliárdba kerül.

A nagyszabású munkálat finanszírozása vissza nem térítendő uniós pénzalapokból történik az országos helyreállítási tervnek (PNRR) a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére vonatkozó programja keretében. A projekt fő célja, hogy a vasúti pálya korszerűsítése révén növelje az utas- és a teherforgalmat a gazdasági és turisztikai szempontból is fontos szakaszon.

A nyár folyamán a Pro Infrastruktúra Egyesület is kiemelte, hogy a romániai vasútfejlesztés szörnyű állapota ismeretében üde színfolt, ahogyan felgyorsítanák a munkálatokat Kolozsvár és a magyar határ között. Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet emlékeztetett: A CFR több mint két évtizede próbál uniós forrásokból fejleszteni, de ez idő alatt a mintegy 8000 kilométeres, személyszállításra is használt hálózatból csupán mintegy 560 km-nyi kétvágányú vasúti pályát korszerűsítettek (a Konstanca–Bukarest–Predeal–Segesvár–Piski–Arad–Kürtös-fővonalon).

Az országos helyreállítási alap (PNRR) nagy segítséget jelent. Uniós forrásokból jelenleg 280 kilométernyi vasút felújításának van meg a kivitelezője, illetve tervezés alatt áll: a Kolozsvár–Biharpüspöki-táv mellett az Arad–Temesvár és a Lugos–Karánsebes közötti vonal.

A Pro Infrastruktúra szerint a PNRR szigorú feltételrendszere elősegítheti, hogy az említett erdélyi szakaszok hamarabb elkészüljenek, illetve az is ezt szolgálhatja, hogy sok helyen csak egyetlen vágány húzódik, tehát teljesen le kell állítani a forgalmat – ami szintén gyorsabb munkát tesz lehetővé.

Ugyanakkor az utasok, főleg az ingázó diákok, egyetemisták körében megütközést, felháborodást váltott ki, hogy ilyen hosszú időre lezárják a Kolozsvár és Nagyvárad közötti távot.

Mások azért kritizálják a döntést, mert gyakorlatilag három évre elüldözik azokat az utasokat is, akik a pocsék romániai vasúthálózat ellenére eddig kitartottak ezen közlekedési mód mellett. És könnyen előfordulhat, hogy számottevő részük már nem fog visszatérni, ugyanis ilyen hosszú idő alatt kénytelen lesz más, szintén hosszú távú megoldást találni az utazásra – például autót vesz vagy rászokik a buszozásra.

A vonalvezetést illetően élénk és hosszas vita alakult ki a különféle érdekcsoportok között. A végleges döntést követően a vasútépítés engedélyezési okmányát az 1868-as XLV. törvény hagyta jóvá, amelyet az uralkodó Ferenc József 1868. december 6-án szentesített.

Ezt követően 1869. március 8-án megalakult a Magyar Keleti Vasút Részvénytársaság. A fővonal Nagyvárad–Kolozsvár szakasza elsőként épült meg. A Nagyvárad–Kolozsvár közötti 152 km hosszú pályát a nehéz terepviszonyok miatt 1869. december 31. helyett csak nyolc hónappal később, 1870. szeptember 7-én sikerült átadni. A szakasz azóta is a térség vérkeringésének szerves részét képezi, egyben Románia vasúti hálózatának jelentős fővonala is.

„Erre mi is büszkék vagyunk. 150 év nagy idő; országhatárok, államformák, gazdasági hajtóerők sorra változtak, de a vasúti közlekedés állandó, és a jövőben egyre nagyobb hangsúllyal vesz részt a közösségi közlekedésben. Ugyanígy Magyarország összekapcsolása Erdéllyel, hiszen a tradicionálissá vált Corona InterCity vonatpár közlekedtetése a MÁV számára alapvető fontossággal bír” – hangzott el az eseményen.

korábban írtuk

Kizárólag román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron

Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen.<

És nem ez volt az első alkalom, amikor „törölni” kívánták a múlt magyar kötődéseit: a CFR kincses városi regionális kirendeltsége 2014 májusában helyezett el márványtáblát a pályaudvar épületének homlokzatára, felsorolva az egykori állomásfőnökök nevét és tevékenységük időszakát. A gesztus szépséghibája azonban az volt, hogy az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel a plaketten.