Bő másfél évszázad után jó ideig letehetünk a vonatozásról Kolozsvár és Nagyvárad között

A tervek szerint 2024. január elsejétől megszűnik a közvetlen vasúti összeköttetés Kolozsvár és Nagyvárad között – erősítette meg a Hotnews hírportálnak a román állami vasúttársaság (CFR). A tájékoztatás szerint a 152 kilométeres szakaszon 89 kilométeren teljesen lezárják a forgalmat, 28 km-en kettő helyett egyetlen sínpáron közlekednek a vonatok, 22 km-en pedig vonatpótló buszok szállítják az utasokat a nagyszabású korszerűsítési és villamosítási munkálatok ideje alatt, melyek 2026-ig tartanak. És amelyek kiterjednek Váradtól Biharpüspökiig és a magyar határig (így a felújítandó össztáv 166,2 km), illetve magukban foglalják a kolozsvári Törökvágáson megépítendő vasúti felüljárót is.

A CFR szerint valamennyi szakaszon (a távot négy részre osztották) párhuzamosan elkezdik a munkálatokat, tehát Kolozsvár–Egeres, Egeres–Kissebes, Kissebes–Élesd és Élesd–magyar határ között is. Januárban teljesen lezárják a közlekedést az Egeres–Kissebes (kétvágányú vasúti pálya) és a Kissebes–Élesd (egyetlen vágány) közötti távon.

Január elsejétől Kolozsvár és Egeres között csak az egyik sínpárt használják a vonatok, míg Egeres és Bánffyhunyad között (a második szakasz része) vonatpótló buszok biztosítják az összeköttetést az utasok számára.

A CFR arra már nem tért ki, mi lesz a Bánffyhunyadról Élesdre vagy Váradra eljutni kívánó utasokkal, de a korábbi beszámolók szerint azt tervezik, hogy lesznek vonatpótló buszok a két megyeszékhely, illetve a kisebb települések között is. Egyelőre azt sem tudni, hogyan érintik a lezárások azokat a nemzetközi járatokat, melyek a Kolozsvár–Várad–Biharpüspöki-útvonalon hagyják el Romániát. A legvalószínűbb, hogy ezeket Érmihályfalva felé terelik, hogy ott lépjék át a határt, ám ez jelentős menetidő-növekedéssel fog járni. A tehervonatokat is más útvonalakra terelik.

A munkálatok nagy felfordulást okoznak, hiszen Kolozsvár és Nagyvárad között jelenleg 19 személyszállító szerelvény közlekedik: kétharmadát a CFR, a többit pedig magántársaságok, a TFC és a Transferoviar működteti. A leggyorsabb nemzetközi járat – „papíron” – bő két és fél óra alatt teszi meg a távot két köztes állomással, míg a leglassúbb 3 óra és 50 perc alatt „fut be”, 42 megálló kipipálása után.

A Hotnews portál emlékeztet: legalább három évtizede közbeszéd tárgya a szakasz villamosítása, amely nem történt meg a kommunizmusban, amikor sok vonalat korszerűsítettek ily módon Romániában, ám ez lemaradt. A nehéz, hegyes terepen ritka, ha egy-egy szerelvény manapság eléri a 100 kilométer/órás sebességet. A bukaresti portál szerint

soha nem sikerült 2 óra és 12 percnél rövidebb idő alatt megtenni a két nagyváros közötti távot (a csúcs 1989-ből származik), a leggyorsabb vonatok ma 60 km/h-s átlagsebességet hoznak. Pedig még 1939-ben is két és fél óra alatt volt a menetidő (2.22).

Vitathatatlan, hogy a rendkívül forgalmas és fontos vasútvonalra ráfér a korszerűsítés. Ezt végre a hatóságok is felismerték, és zöld jelzést is adtak neki: áprilisban aláírták az utolsó két kiegészítő szerződést is, melyek a Kolozsvár és Biharpüspöki közötti vasútvonal villamosítását-korszerűsítését célozzák. A nagyberuházást összesen áfa nélkül 7,75 milliárd lejből (áfával együtt mintegy 9,3 milliárd, azaz csaknem 1,9 milliárd euró) valósítják meg a 166,2 kilométeres szakaszon, amelyen a személyszállító vonatok helyenként 160 kilométer/órás sebességgel is közlekedhetnek majd, a tehervonatok pedig 120-szal.

A kincses város és a román–magyar határ közötti vasútvonalat négy szakaszra osztották, mindegyik korszerűsítésére-villamosítására külön versenytárgyalást írtak ki. Azonban közös bennük, hogy egyaránt 6 hónapos tervezési és 36 hónapos kivitelezési határidőt szabtak meg, 60 hónapos jótállási időszakkal.

Tehát – az aláírástól számítva – 2026-ban kell elkészülni a munkálatokkal.

Amint arról beszámoltunk, a legdrágább az Élesdtől a magyar határig vezető negyedik szakasz (áfa nélkül több mint 2,4 milliárd lej), de nem sokkal olcsóbb a műszaki szempontból legnehezebb terepen, a Révi-sziklaszoroson átvezető Kissebes–Élesd vonal korszerűsítése sem (2,1 milliárd). A második, Egeres–Kissebes-szakasz helyreállítása és villamosítása áfa nélkül 1,5 milliárd, a Kolozsvár–Egeres-vonalé pedig 1,6 milliárdba kerül.

A nagyszabású munkálat finanszírozása vissza nem térítendő uniós pénzalapokból történik az országos helyreállítási tervnek (PNRR) a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére vonatkozó programja keretében. A projekt fő célja, hogy a vasúti pálya korszerűsítése révén növelje az utas- és a teherforgalmat a gazdasági és turisztikai szempontból is fontos szakaszon.

A vasúti pálya korszerűsítése mellett az érintett állomásokat is felújítják, ahol szükséges, vasúti felül- és aluljárókat építenek, megemelik a peronokat, hogy ezek megfeleljenek az európai uniós standardoknak, bekötőutakról is gondoskodnak azokon az állomásokon, amelyekhez nem vezet közút. Az illetékesek korábbi közlése szerint a nagyberuházásnak köszönhetően a Révi-szorost is magában foglaló szakasz 60 százalékán a jövőben 100 km/óránál nagyobb sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok, így a jelenlegi átlag három helyett a jövőben két óra alatt lehet megtenni a Kolozsvár–Nagyvárad-távot, de a leggyorsabb járatok az 1 óra 45 perces menetidőt is megközelíthetik.

A várva várt megaberuházás kivitelezői – szokás szerint – nehezen lettek meg, és az eredeti elképzelésekhez képest máris késések történtek, hiszen hat hónapot kellett volna szánni a tervezésre és 36-ot – azaz három évet – a kivitelezésre. De ha január elsején nekifognak, akkor 2026. december 31-re akár be is fejezhetnék a munkálatokat. Ám a romániai viszonyokat ismerve ez utópisztikus megállapítás.

Viszont azzal, hogy ezúttal elsősorban nem az utasok, hanem a munkálatok érdekeit tartják szem előtt, és a táv nagy részén hosszú időre teljesen lezárják a közlekedést, sok időt spórolhatnak, és ha minden rendben halad, akár tényleg elkészülhetnek 2026 végéig.

A nyár folyamán a Pro Infrastruktúra Egyesület is kiemelte, hogy a romániai vasútfejlesztés szörnyű állapota ismeretében üde színfolt, ahogyan felgyorsítanák a munkálatokat Kolozsvár és a magyar határ között. Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet emlékeztetett: A CFR több mint két évtizede próbál uniós forrásokból fejleszteni, de ez idő alatt a mintegy 8000 kilométeres, személyszállításra is használt hálózatból csupán mintegy 560 km-nyi kétvágányú vasúti pályát korszerűsítettek (a Konstanca–Bukarest–Predeal–Segesvár–Piski–Arad–Kürtös-fővonalon).

Az átláthatatlan bürokrácia miatt a projektek sokéves késéseket halmoznak fel; a rekordot a Segesvár–Piski-vonal tartja, ahol 11 év elteltével lehetett ismét mindkét vágányon közlekedni.

Az országos helyreállítási alap (PNRR) nagy segítséget jelent. Uniós forrásokból jelenleg 280 kilométernyi vasút felújításának van meg a kivitelezője, illetve tervezés alatt áll: a Kolozsvár–Biharpüspöki-táv mellett az Arad–Temesvár és a Lugos–Karánsebes közötti vonal.

A Pro Infrastruktúra szerint a PNRR szigorú feltételrendszere elősegítheti, hogy az említett erdélyi szakaszok hamarabb elkészüljenek, illetve az is ezt szolgálhatja, hogy sok helyen csak egyetlen vágány húzódik, tehát teljesen le kell állítani a forgalmat – ami szintén gyorsabb munkát tesz lehetővé.

Ugyanakkor az utasok, főleg az ingázó diákok, egyetemisták körében megütközést, felháborodást váltott ki, hogy ilyen hosszú időre lezárják a Kolozsvár és Nagyvárad közötti távot.

Hiszen az alternatívaként felajánlott (mikro)buszozás jóval kényelmetlenebb utazási mód, ráadásul egy olyan közútszakaszon, amely zsúfolt és veszélyes – a két nagyváros között köztudottan nem húzódik autópálya, és jó ideig nem is lesz új, egybefüggő, biztonságos aszfaltcsík.

Mások azért kritizálják a döntést, mert gyakorlatilag három évre elüldözik azokat az utasokat is, akik a pocsék romániai vasúthálózat ellenére eddig kitartottak ezen közlekedési mód mellett. És könnyen előfordulhat, hogy számottevő részük már nem fog visszatérni, ugyanis ilyen hosszú idő alatt kénytelen lesz más, szintén hosszú távú megoldást találni az utazásra – például autót vesz vagy rászokik a buszozásra.

A nagy kimaradás egyébként 153 évvel azok után történik, hogy – még az Osztrák–Magyar Monarchia idején – átadták a Magyarországot Erdély fővárosával is összekötő Nagyvárad–Kolozsvár-vasútvonalat. Amint arról beszámoltunk, a 150. évfordulón emléktáblát állítottak a jeles esemény alkalmából a kolozsvári állomás főépületén.

A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) képviselői az éppen tomboló koronavírus-járványra hivatkozva nem vettek részt a megemlékezésen, de Mucsi Attila Józsefné igazgató üzenetében emlékeztetett, a Nagyvárad–Kolozsvár–Segesvár–Brassó fővonal építésének ötlete már 1847-ben felmerült.

A vonalvezetést illetően élénk és hosszas vita alakult ki a különféle érdekcsoportok között. A végleges döntést követően a vasútépítés engedélyezési okmányát az 1868-as XLV. törvény hagyta jóvá, amelyet az uralkodó Ferenc József 1868. december 6-án szentesített.

Ezt követően 1869. március 8-án megalakult a Magyar Keleti Vasút Részvénytársaság. A fővonal Nagyvárad–Kolozsvár szakasza elsőként épült meg. A Nagyvárad–Kolozsvár közötti 152 km hosszú pályát a nehéz terepviszonyok miatt 1869. december 31. helyett csak nyolc hónappal később, 1870. szeptember 7-én sikerült átadni. A szakasz azóta is a térség vérkeringésének szerves részét képezi, egyben Románia vasúti hálózatának jelentős fővonala is.

„Erre mi is büszkék vagyunk. 150 év nagy idő; országhatárok, államformák, gazdasági hajtóerők sorra változtak, de a vasúti közlekedés állandó, és a jövőben egyre nagyobb hangsúllyal vesz részt a közösségi közlekedésben. Ugyanígy Magyarország összekapcsolása Erdéllyel, hiszen a tradicionálissá vált Corona InterCity vonatpár közlekedtetése a MÁV számára alapvető fontossággal bír” – hangzott el az eseményen.

Kizárólag román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron

Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen.<

Amelyet alaposan beárnyékolt, hogy a helyi hatóságok kizárólag román nyelvű táblával emlékeztek a magyarok által épített vasútvonalra Kolozsváron 2020. szeptember 7-én.

És nem ez volt az első alkalom, amikor „törölni” kívánták a múlt magyar kötődéseit: a CFR kincses városi regionális kirendeltsége 2014 májusában helyezett el márványtáblát a pályaudvar épületének homlokzatára, felsorolva az egykori állomásfőnökök nevét és tevékenységük időszakát. A gesztus szépséghibája azonban az volt, hogy az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel a plaketten.

A 150 éves vasútvonalnak emléket állító tábla ügyében ma sincs változás.

Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselő éppen a napokban közölte, ismét kérvényt iktatott a Román Vasúttársaság regionális központjánál, amelyben arról érdeklődött, hogy milyen intézkedéseket sikerült foganatosítani az elmúlt években az emléktábla román szövegének – amellyel az állomás fennállásának 150. évfordulójára emlékeznek – magyar nyelvre való lefordításával kapcsolatosan.

Ugyanakkor arról is érdeklődött, hogy milyen előrelépések történtek az 1870 és 1945 közötti időszakban szolgálatot teljesítő vezetők nevének megszerzése terén. Amint arról beszámoltunk, utóbbi esetben már 2015-ben megkapta a CFR a MÁV-tól az általuk „ismeretlennek” tartott magyar állomásfőnökök névsorát. A Román Vasúttársaság illetékese akkor azt ígérte: a márványtáblán szereplő névsort kiegészítik, a plakettet pedig újra elhelyezik a kolozsvári pályaudvar épületén, amint beszerzik a helyi hatóságoktól a szükséges engedélyeket.

„Erre vonatkozóan mi felvettük a kapcsolatot a MÁV SZK Zrt.-vel, akik egy táblázat formájában el is küldték nekünk a fent említett magyar állomásfőnökök listáját, amit továbbítottunk a Román Vasúttársaság regionális központjának. Bízunk benne, hogy ezúttal nem hivatkoznak arra, hogy nincsen erre vonatkozóan teljes információjuk” – írta múlt héten Csoma Botond.

Menetidőrekordot döntött Erdélyben a bécsi gyors, de csigalassúsággal haladnak a vasúti fejlesztések

A Dacia nemzetközi vonatjárat 96 perc alatt tette meg a Piski és Segesvár közötti 169 kilométeres távot (négy megállóval), és ezzel jelentősen javított a vonalon jegyzett korábbi menetidőrekordon.

Nagy sebességű vasúttal kötné össze Erdélyt és Európát a századik uniós polgári kezdeményezés

Erdély is rengeteget nyerne, ha sikerre vinnék az Európai Unió 100., „jövőbe tekintő” európai polgári kezdeményezését, amely a kontinentális fővárosokat összekötő nagy sebességű vasúthálózat létrehozását tűzte ki célul.