Bemutatták Borbély Ernő politikai foglyokról szóló román nyelvű könyvét Bukarestben

Bemutatták Borbély Ernő politikai foglyokról szóló román nyelvű könyvét Bukarestben

Fotó: EMNT

Bukarestben mutatták be Borbély Ernő Az Enyedi politikai főiskola. Politikai foglyok a 80-as évek Romániájában című könyvét. A kötet magyar nyelvű változata 2013-ban jelent meg a csíkszeredai Status Kiadó gondozásában, a román nyelvű változatot pedig múlt évben adta ki a Polirom Kiadó – tájékoztatta hétfőn szerkesztőségünket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sajtóirodája.

Krónika

2020. március 16., 11:292020. március 16., 11:29

A bukaresti könyvbemutatót az EMNT szervezte a Verona Könyvesboltban, ahol jelen volt Dalia Báthory, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet munkatársa, a kötet társszerkesztője, Szőcs Géza költő, Borbély Ernő barátja, valamint Andreea Cârstea történész, a Babeș—Bolyai Tudományegyetem tanára.

A könyvbemutatón Ovidiu Simonca, a rendezvény moderátora nyitóbeszédében elmondta,

Borbély Ernő munkája hiánypótló, mert megismerhetőek belőle a múlt rendszer titkosszolgálatainak bizonyos módszerei, amelyekkel az egyes célszemélyeket megfigyelték, ugyanakkor közelebb kerülhetünk azokhoz az emberekhez is, akiket politikai alapon rendszerellenesnek bélyegeztek.

A könyvben szereplő személyek közül többen a bukaresti könyvbemutatón is jelen voltak, köztük Radu Filipescu, Ion Ilie, Mihai Ivănescu, Nicolae Lițoiu, Florentin Scalețchi, Alexandru Mateescu, Gheorghe Mușat és Manu Gheorghe egykori politikai foglyok.

Dalia Báthory, a kötet társzerkesztője kiemelte, hogy a könyvben megszólaltatott személyek anyagának feldolgozása hosszas kutatási munka eredménye. „A munka nehezét az oral history módszerével készített interjúk feldolgozása jelentette.

Idézet
A kötet abból a szempontból is fontos, hogy a politikai foglyok saját visszaemlékezéseiken keresztül érthetővé válik az a mentalitás, ami a nyolcvanas években rendszerellenesnek számított. Ez a fiatal generációk számára is érthető”

– mondta az EMNY tájékoztatása szerint Dalea Báthory, hozzátéve, hogy ez a könyv áthidalja a generációk közti különbséget. 

Andreea Cârstea szerint ez a kötet abban rendkívüli, hogy érzelmi alapon segít azonosulni a múlt rendszer világával.  „Ha visszagondolok a nyolcvanas évekre, elsősorban a gyerekkorom emlékei elevenednek fel, gyerekként pedig nem értettem azt a világot, amiben éltem. Ez sokkal később, valamikor a kétezres években vált világossá számomra, amikor történelem szakos hallgató lettem” – mesélte a történész.

Galéria

Fotó: EMNT

Szőcs Géza a könyv kapcsán elmondta, a 70-es és 80-as évek legnagyobb betegsége a félelem volt, mégis ebben a közegben volt néhány olyan ember, akik a bátorságuk révén ikonikus alakká váltak. A Nagyenyeden fogvatartott, meghurcolt, de bátor kiállású személyek a rendszerrel szembeni intellektuális elitet képezték, akiket meg kell őriznünk a kollektív emlékezetben.

„Sajnálatos és egyben kérdéses, hogy az a kulturális tőke, amelyet ezek az ellenállók teremtettek, miért nem válhatott politikai üzenetté?

Idézet
Bízom benne, hogy ez a hiánypótló kötet inspirációt nyújt abban is, hogy még több ilyen, a múltat feltáró munka napvilágot lásson.

Az idő ebben nincs a segítségünkre, az évek múlásával egyre kevesebben lesznek életben azok közül, akiket meghurcoltak. Az is kérdéses, hogy a nagyenyedi politikai főiskola rabjai hogyan élték túl ezeket a megpróbáltatásokat. Mi lehetett az a belső erő, ami ezeknek az embereknek tartást adott?” – tette fel a kérdést Szőcs Géza.

Borbély Tünde, Borbély Ernő özvegye a közlemény szerint elmondta,

azt látja, hogy a közéletben napjainkban is jelen vannak azok a politikusok, akik a múlt rendszer működtetésében is szerepet vállaltak és akik napjainkban is magas funkciót töltenek be. Ez motiválta abban, hogy férje munkásságát tovább vigye és kiadja a visszaemlékezéseket tartalmazó könyvet.

Hozzátette, azt szeretné, ha a kötet angol nyelven is megjelenne.

A bukaresti könyvbemutatón elhangzott a magyarok szerepének fontossága a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásban, akár csak a szász, szerb, zsidó és a többi nemzeti kisebbségnek. „A totalitarista rendszeren belül ugyanúgy lesújtottak a nemzeti kisebbségekre, mint a román többségű lakosságra. Emlékeznünk kell az enyedi politikai foglyokra, mert ezek az emberek abban a korban igazi bátor tetteket vittek véghez” – zárta a rendezvényt Ovidiu Simonca.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Tulipános környezetben jelentette be Emil Boc, hogy nem adja Kolozsvárt Brüsszelért

Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.

Tulipános környezetben jelentette be Emil Boc, hogy nem adja Kolozsvárt Brüsszelért
2024. április 13., szombat

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon

Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon
2024. április 13., szombat

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark

Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark
2024. április 12., péntek

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója

Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója
2024. április 12., péntek

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra

Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra
2024. április 12., péntek

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány

Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány
2024. április 12., péntek

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit

Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit
2024. április 12., péntek

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között

A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

2024. április 12., péntek

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek

Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek