A Szatmár megyei rendőr-főkapitányság munkatársai szerint amióta a sofőrök egymás között rendezik a kisebb koccanásokat, fél év alatt több mint 1500 esettel kevesebbet kell kivizsgálniuk, így nagyobb figyelmet szentelhetnek a baleset-megelőző tevékenységnek. Míg 2009 első felében 1904 ütközéses esetet kellett a Szatmár megyei rendőrségnek feldolgoznia, addig idén augusztus végéig csupán 240 ilyen jellegű munkájuk akadt. „Csupán abban az esetben kell a rendőrséghez fordulnia egy kárvallottnak, ha nem tud megegyezni a baleset okozójával. Amennyiben csak két autó koccant, és nem történt személyi sérülés, egymás biztosítójával elintézhetik a kárrendezést a felek. Ha három autó kerül bajba, vagy valaki megsérül, kötelességük értesíteni a mentőket és a rendőrséget, különben törvényszegést követnek el” – nyilatkozta lapunknak Camelia Cosma, a Szatmár megyei rendőr-főkapitányság közlekedésbiztonsági felügyeletének munkatársa. Elmondta, amennyiben a rendőrégnek kell felmérnie a baleset körülményeit, a törvény értelmében a legkisebb vétség esetén is kötelező kiszabnia valamilyen büntetést, miközben a biztosító révén kiegyező felek mentesülnek a bírság alól. „Jelenleg a legapróbb vétségben is 120 lejre rúg a bírság, amely 24 órán belül befizetendő, és amely mellé 3 hibapontot is kap a járművezető” – részletezte az eljárást a rendőrség munkatársa, aki hozzátette: az ő munkájuk is hatékonyabb lett a rendszer bevezetésével, mert így több idejük jut a baleset-megelőző tereptevékenységekre.
A biztosítók sem lettek túlterheltek az új rendszer következtében. Nicoleta Şichet, az egyik hazai biztosítótársaság szatmárnémeti képviseletének részlegvezetője ezt azzal magyarázza, hogy a megnövekedett illetékek miatt a legtöbb sofőr óvatosabban vezet. „Kimondottan magasak a kiszabott büntetések a hazai átlagbérekhez viszonyítva, és aki hibázik, annak a következő évben, kötelező gépjármű-biztosítása megújításakor pluszköltséggel kell számolnia, ezért mindenki igyekszik elkerülni a koccanásokat. Minden apró hiba esetnek minősül, és szankciókat von maga után” – tette hozzá a Krónika kérdésére az értékesítési menedzser. A biztosítási ügynök ismertette: aki évente egy balesetet okoz, annak a következő idényben 30 százalékkal kell többet fizetnie, és ez az okozott balesetek számának függvényében arányosan nő, viszont aki balesetmentesen autózik, az kezdetben 15, később akár 50 százalékos kedvezményt is kap a kötelezően befizetendő összegből. „Emellett nálunk, és tudtommal több versenytársunknál is létezik az on-line ügyintézés, valamint az éjjel-nappali telefonos központi segélyhívó rendszer lehetősége. Így ügyfeleinknek nem kell naphoszszat sorban állniuk, csak kitöltik a közös megegyezést igazoló típusnyomtatványt, telefonon bejelentik az esetet, és a kárfelmérő házhoz megy” – fogalmazott Şichet, aki szerint 2009 első hét hónapjához képest idén ugyanebben az időintervallumban 9,4 százalékkal kevesebb ügyet kellett intézniük. Kása Tibor, aki Szatmárnémetiben működtet autószerelő műhelyt, lapunknak elárulta, nincs mindegyik biztosítótársasággal megelégedve. „A nagyobb nevű multinacionális cégek képviseletei gyorsabban intézik az ügyeket, mint a kisebbek, de még ez sem a legoptimálisabb. Sokat javult a helyzet, hiszen évekkel korábban volt olyan biztosító is, amelyik csak 12–18 hónap után fizetett. Ma ez az idő 1–2 hónapra csökkent” – vázolta a helyzetet a szakember. Kása szerint Nyugaton a biztosító az ügyfél kezébe nyomja a megítélt összeget, amelyből ő oldja meg a javíttatást, és mindez fedezi is a munkadíjat, illetve az alkatrész árát. Ezzel szemben Romániában későn fizetnek, vagy csak bizonyos beszállítótól lehet rendelni, nem egy esetben pedig közbeszerzési eljárást indítanak, ami időigényes folyamat. Demcsák Andrástól, az egyik szatmárnémeti kárfelmérő cég szakemberétől megtudtuk, évszaktól függetlenül nagyjából ugyanannyi a koccanásos balesetek száma, és nem jellemző, hogy télen több lenne. „Télen egyébként is gyérebb a forgalom, nyáron többet autózik a lakosság. Tapasztalataim szerint az átmeneti időszakban, miután leesik az első hó, kissé gyarapszik az apróbb koccanásos esetek száma, hiszen ilyenkor még nem áll át mindenki a téli vezetési stílusra, hajlamosabb nyári módra fékezni” – magyarázza Demcsák, aki szerint Romániában nem szokás a nyári és téli gumik tudatos használata, sokan ugyanolyan keménységű abronccsal járnak egész évben. A kárfelmérő szerint egyébként a gazdasági válság miatt nekik is kevesebb a munkájuk, mert kevesebb az autós, a sofőrök takarékoskodnak.
Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint Hargita megyében sincs eltérés a téli, illetve nyári időszakban bekövetkező autóbalesetek, koccanások gyakorisága között. Mint mondta, a baleseti okok között télen-nyáron egyaránt a gyorshajtás, illetve az időjárási viszonyokhoz mérten magas sebesség, az elővigyázatlan előzés, az ittas vezetés és az elsőbbség meg nem adása szerepel. Kifejtette, ezen okok miatt egyáltalán nem apadt a közúti rendőrség munkája, noha kisebb koccanások esetén a biztosítók révén is megoldható az autók javítása. Ezzel ellentétben Bányász Lehel, az Omniasig biztosítótársaság gyergyószentmiklósi kirendeltségének vezetője szerint a koccanásos balesetet szenvedő autósok túlnyomó többsége él azzal a lehetőséggel, hogy a rendőrség helyett a társaság kárbecslőjével méreti fel az autóját ért kárt, és utána fordul autószerelőhöz. György László autószerelő, egyéni vállalkozó a Krónikának kifejtette, a régi biztosítótársaságokkal jól működik az eljárás, az újonnan felbukkant „névtelen” biztosítókkal viszont nem. „A régi biztosítók becsülettel, a szerződésben foglaltak értelmében napirenden fizetnek, az új biztosítókkal viszont az is előfordult, hogy a biztosítási összeg felét fizették ki, illetve arra próbáltak rávenni, hogy bontott, vagy utángyártott alkatrésszel javítsam meg az autót” – magyarázta György, hozzátéve, emiatt nem is vállal olyan javítási munkálatot, amelyet ismeretlen nevű biztosító társaság kellene hogy térítsen.
Kolozs megyében a tavalyhoz képest 25 százalékkal kevesebb autóbalesetet regisztrált az Allianz Ţiriac biztosítótársaság – tudtuk meg Călin Mureşantól, a cég megyei kirendeltségének vezetőjétől. Mureşan a Krónikának elmondta, nem tapasztaltak számottevő különbséget a téli és nyári hónapok között: télen ugyan valamivel többen keresik fel a társaságot közúti balesetek miatt, de ezek általában kisebb koccanások, összecsúszások, bár így is tetemes anyagi kárral járó balesetek. Ezzel szemben nyáron kevesebb a balesetek száma, viszont jóval több a súlyos ütközés, ami lényegesen nagyobb kárt is okoz. Érdeklődésünkre hozzáfűzte, egy átlagos, enyhe kimenetelű baleset 6–10 ezer lej közötti anyagi kárral jár, a legnagyobb összeg pedig, amit a biztosítótárság autóbalesetre kifizetett, 75 ezer euró volt; utóbbi esetben viszont az ügyfél nemcsak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (RCA), hanem a fakultatív jellegű Cascó-val is rendelkezett.
Az összefogás értékéről beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn a Kovászna megyei Illyefalván a sajtó képviselőinek.
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.