Fotó: Boda Gergely
Az évtizedekig a Maros Művészegyüttesnek helyet adó, központi épületet az egyház egy vállalkozónak adná ki. Az elképzelés szerint a befektetőre hárulna a düledező ingatlan teljes felújítása és kibővítése. „A marosvásárhelyi történelmi egyházak három nagy iskolaépületet kaptak vissza: a jelenlegi Bolyai, az Unirea és a Művészeti Gimnáziumot. Bár ne lenne így, de a város magyar fiatalsága sajnos elfér ebben a három ingatlanban. Egy negyediket már nem tudnánk fenntartani, annál is inkább, mivel a feljavítására mintegy kétmillió euró szükséges” – nyilatkozta lapunknak Lakatos Péter, a tíz marosvásárhelyi református gyülekezet kuratóriumának elnöke. A lelkész hozzátette, az egykori leányiskola ingatlanja amúgy sem felelne meg a mai oktatási követelményeknek, hisz nem rendelkezik sportpályával. A három évvel ezelőtt megrendelt tervet Heim László műépítész készítette el. Ennek alapján az újabb szinttel gyarapodó épület ismét oktatási és nevelési célokat szolgált volna. A vártemplom néhai lelkésze, Fülöp G. Dénes és kollégái akkor még úgy képzelték, hogy a kormány által már 1999-ben visszaszolgáltatott, de valójában csak 2005-ben visszaadott ingatlancsoportban óvodát és elemi iskolát lehetne indítani. Itt kapott volna helyet az egyház által működtetett kántortanító-képző főiskola is. „Senki nem állítja azt, hogy az épületben nem kellene helyet kapnia a kántortanító-képzőnek. De sajnos, a főiskola sem tudott támogatást szerezni az ingatlan rendbetételére. Közben az épület állaga egyre romlik, helyenként egyenesen veszélyesnek mondható” – fejtette ki Lakatos Péter. Hozzátette: a kuratórium legtöbb tagja az elején szintén az iskolaalapítás ötletét támogatta, ám időközben belátták, hogy az egyház kénytelen lesz lemondani erről. Szerinte az egyházi ingatlanok egy része a múltban is pénzszerzési lehetőségként szolgált. „Ettől nem kell visszariadni, mert biztosan nem olyan beruházót keresünk, aki kocsmát vagy más, az erkölcsöt sértő vállalkozást nyit” – tette hozzá a kuratórium elnöke.
Lakatos vártemplomi kollégája, Ötvös József esperes szerint a Fülöp G. Dénes ezelőtt három évvel felkarolt javaslatának kell érvényt szerezni. Ötvös úgy véli: a visszaszerzett épületnek oktatási és kulturális célokat kellene szolgálni. „Olyan befektetőt kell szerezni, aki az általa felújított ingatlannak csak egy részét használja, a másikat az egyház rendelkezésére bocsátja. Nemcsak elemi iskolát, hanem egyházi múzeumot is el tudnék képzelni” – fejtette ki. Lakatos Péter is belátta, hogy Vásárhelyen valóban hiányzik egy erős magyar elemi iskola, de ennek létrehozását az egyház nem tette holtvágányra. Úgy véli, ennek ideális helyet nyújthatna az egykori Bethlen Kata-leánybentlakás, amelyben jelenleg kisegítőiskola működik. Az egyház még nem szerezte vissza a Szent György utca sarkán álló épületet, mert a visszaszolgáltatási folyamat néhány kiegészítésre szoruló okirat miatt egyelőre elakadt. A kuratóriumi elnök az egyházi múzeumot az esperesi hivatal épületében, a Teleki Házban tudja elképzelni.
A parajdi sóbányában kialakult helyzet az ideiglenes kormány első számú prioritása, jelenleg a legsürgősebb a Korond-patak elterelése, a bányában esedékes beavatkozások csak ezután következhetnek – jelentette ki Cătălin Predoiu.
Átadták csütörtökön a Mathias Corvinus Collegium (MCC) felújított nagyváradi képzési központját.
Információink szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum fél részéről a tervek benyújtását, de erre nem került sor.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.