A Novicella-másolatot is restaurálják a magyar szakemberek
Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely
A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
2020. július 24., 13:092020. július 24., 13:09
2020. július 24., 13:342020. július 24., 13:34
Befejeződtek a tartószerkezeti munkálatok a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolna egykori evangélikus templomának szentélyében – számolt be a határon túli épített örökség megmentésén fáradozó magyarországi Teleki László Alapítvány. A szervezet honlapján közzétett közleményében emlékeztet, hogy
Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, erdélyi szász nyelven Sänderf) – mint arról beszámoltunk – azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg.
A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból.
Feldúcolva. A kiszsolnai szentély bejárata és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan az Erdélyben előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot, mely a Szent Péter-bazilika újraépítésekor megsemmisült.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség korábbi kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára 2016 októberében a helyszínen jelentette be, hogy a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzésére, és további 800 ezer forintot szán az értékes freskó feltárására és konzerválására. Emil Radu Moldovan Beszterce–Naszód megyei tanácselnök akkor úgy nyilatkozott, hogy a megyei önkormányzat vállalja, hogy előteremti a finanszírozás másik felét.
A Teleki László Alapítvány által a napokban közzétett beszámoló szerint
A tetőzet helyreállítása után újrafugázták a boltozathátat, kicserélték a szétmállott köveket, pótolták a hiányzókat, míg a nagyobb repedéseket injektálással és rozsdamentes acélból készült spirális szálak beépítésével kezelték.
Befejeződtek a szentély tartószerkezeti munkálatai
Fotó: 925579
A vakolat nélküli falfelületeket újrafugázták, a támpilléreket habarcsborítással védték le, és – hogy megvédjék a helyreállított épületrészt –, a nyílászárókon ideiglenes, ácsolt deszkalezárásokat helyeztek el.
– vetítik elő a további munkálatokat a Teleki Alapítvány műemlékvédő szakemberei.
Az alapítvány részéről Makay Dorottya tartószerkezeti mérnök márciusban a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az alapítvány legtöbb két éven belül el szeretne készülni a kiszsolnai evangélikus templomrom építészeti beavatkozásaival.
„A mentési projekt, amennyire aprónak tűnik, hiszen egy – igaz, romos – templom szentélyéről van szó, annyira összetett mind műszakilag, mind pedig a menedzsment, illetve a finanszírozás szempontjából” – fogalmazott az erdélyi szakember, aki szerint a munkálat jellege miatt az engedélyeztetés is hosszas volt. De
Annak érdekében, hogy a munkálatoknak, de magának az épületnek is legyen egy hazai felelőse, a megyei önkormányzat a Beszterce–Naszód Megyei Múzeum gondozására bízta a templomromot, mondta a szakember.
– mutatott rá a szakember, arra utalva, hogy a Beszterce–Naszód Megyei Tanács és a Teleki László Alapítvány közös befektetésként, fele-fele arányban vállalták a munkálatok anyagi hátterének megteremtését. A romániai részfinanszírozás biztosítása azonban a közbeszerzési törvény miatt elhúzódott.
Makay Dorottya akkor kérdésünkre rámutatott, hogy a freskó restaurálása különálló munkálat lenne, melynek költsége mai áron mintegy 30 ezer lejre tehető.
„Hogy a helyszín látogatható legyen, gyakorlatilag szükség lenne egy, a területet is rendező, turisztikai szempontú beruházásra, ami egy európai uniós nagyságrendű projektet feltételezne” – értékelt márciusban lapunknak a műemlékvédő szakember, aki szerint a pályázatot a 2021–2028-as finanszírozási időszakra kellene előkészíteni.
A kiszsolnai szász templom a felújítás alatt
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
A kiszsolnai evangélikus templom az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával. A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, akik a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő.
A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, de datálása nem egyértelmű, ugyanis román kori stíluselemeket is tartalmaz. Érdekessége az értékes freskómásolat mellett, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.
Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.
Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.
Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.
Bár csupán néhány hónap telt el a Kolozsvár és Nagyvárad, illetve a magyar határ között húzódó vasútvonal nagy felfordulást okozó lezárása óta, a felújítási-villamosítási munkálatok lassúsága láttán máris megkongatták a vészharangot.
A határon fogtak el a rendőrök egy idegen állampolgárságú férfit, aki idén februárban 440 000 drognak minősülő tablettát (diazepámot, alprazolámot és klonazepámot) hozott be az országba – közölte pénteken az Arad megyei rendőrség.
Tíz évvel az első kapavágás után a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság kérvényezte a Marosvásárhelyen továbbra is csak várva várt körgyűrű régóta tervezett szakaszának áthelyezését egyik európai uniós támogatási programból a másikba.
szóljon hozzá!