A Novicella-másolatot is restaurálják a magyar szakemberek
Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely
A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
2020. július 24., 13:092020. július 24., 13:09
2020. július 24., 13:342020. július 24., 13:34
Befejeződtek a tartószerkezeti munkálatok a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolna egykori evangélikus templomának szentélyében – számolt be a határon túli épített örökség megmentésén fáradozó magyarországi Teleki László Alapítvány. A szervezet honlapján közzétett közleményében emlékeztet, hogy
Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, erdélyi szász nyelven Sänderf) – mint arról beszámoltunk – azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg.
A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból.
Feldúcolva. A kiszsolnai szentély bejárata és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan az Erdélyben előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot, mely a Szent Péter-bazilika újraépítésekor megsemmisült.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség korábbi kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára 2016 októberében a helyszínen jelentette be, hogy a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzésére, és további 800 ezer forintot szán az értékes freskó feltárására és konzerválására. Emil Radu Moldovan Beszterce–Naszód megyei tanácselnök akkor úgy nyilatkozott, hogy a megyei önkormányzat vállalja, hogy előteremti a finanszírozás másik felét.
A Teleki László Alapítvány által a napokban közzétett beszámoló szerint
A tetőzet helyreállítása után újrafugázták a boltozathátat, kicserélték a szétmállott köveket, pótolták a hiányzókat, míg a nagyobb repedéseket injektálással és rozsdamentes acélból készült spirális szálak beépítésével kezelték.
Befejeződtek a szentély tartószerkezeti munkálatai
Fotó: 925579
A vakolat nélküli falfelületeket újrafugázták, a támpilléreket habarcsborítással védték le, és – hogy megvédjék a helyreállított épületrészt –, a nyílászárókon ideiglenes, ácsolt deszkalezárásokat helyeztek el.
– vetítik elő a további munkálatokat a Teleki Alapítvány műemlékvédő szakemberei.
Az alapítvány részéről Makay Dorottya tartószerkezeti mérnök márciusban a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az alapítvány legtöbb két éven belül el szeretne készülni a kiszsolnai evangélikus templomrom építészeti beavatkozásaival.
„A mentési projekt, amennyire aprónak tűnik, hiszen egy – igaz, romos – templom szentélyéről van szó, annyira összetett mind műszakilag, mind pedig a menedzsment, illetve a finanszírozás szempontjából” – fogalmazott az erdélyi szakember, aki szerint a munkálat jellege miatt az engedélyeztetés is hosszas volt. De
Annak érdekében, hogy a munkálatoknak, de magának az épületnek is legyen egy hazai felelőse, a megyei önkormányzat a Beszterce–Naszód Megyei Múzeum gondozására bízta a templomromot, mondta a szakember.
– mutatott rá a szakember, arra utalva, hogy a Beszterce–Naszód Megyei Tanács és a Teleki László Alapítvány közös befektetésként, fele-fele arányban vállalták a munkálatok anyagi hátterének megteremtését. A romániai részfinanszírozás biztosítása azonban a közbeszerzési törvény miatt elhúzódott.
Makay Dorottya akkor kérdésünkre rámutatott, hogy a freskó restaurálása különálló munkálat lenne, melynek költsége mai áron mintegy 30 ezer lejre tehető.
„Hogy a helyszín látogatható legyen, gyakorlatilag szükség lenne egy, a területet is rendező, turisztikai szempontú beruházásra, ami egy európai uniós nagyságrendű projektet feltételezne” – értékelt márciusban lapunknak a műemlékvédő szakember, aki szerint a pályázatot a 2021–2028-as finanszírozási időszakra kellene előkészíteni.
A kiszsolnai szász templom a felújítás alatt
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
A kiszsolnai evangélikus templom az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával. A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, akik a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő.
A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, de datálása nem egyértelmű, ugyanis román kori stíluselemeket is tartalmaz. Érdekessége az értékes freskómásolat mellett, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő Alma Mater Alapítvány a diákság és a tanintézmény támogatása mellett idén is folytatja a közösségi programok szervezését, melyek az aradi magyarság egészéhez szólnak.
Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfajta termését is.
A raklapokon vagy egyenesen a földön őrzött növényvédő szereket Barza (Bârsa) községben, egy cég telephelyén találták.
Egy nap alatt 115 ezer lejre bírságoltak meg gyorshajtókat a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai. A Speedmarathon nevű európai rendőrségi akció egész héten folytatódik.
Meghosszabbította csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a Románia nagy részére kiterjedő, rossz időre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat.
A barnamedvék száma Romániában jelenleg 10 419 és 12 770 közé tehető, miközben az optimális egyedszám 4000 lenne – nyilatkozta csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Hivatali visszaélés miatt vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Székelyudvarhely korábbi polgármestere, Gálfi Árpád ellen – közölte csütörtökön a vádhatóság.
Aláírták a Szilágynagyfalu–Vaskapu-sztrádaszakasz kivitelezési szerződését, amivel lezárult az észak-erdélyi autópálya közbeszerzési eljárása.
A férfit maffiamódszerekkel végezték ki 2021 májusában: bombát szereltek az autójába, és a robbantásban életét vesztette, gépkocsija megsemmisült.
Kitettek magukért Erdély rajongói Románia legrangosabb turisztikai megmérettetésén: bár az Év úti célja verseny idei fődíját a Duna-delta vitte el, egy kivétellel minden kategóriában erdélyi célpont, köztük több magyar kötődésű település lett az első.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!