Közbeszerzési gondok „takarásában” a kiszsolnai Giotto-másolat

Az értékes falfestményt rejtő kiszsolnai szász templom szentélye fölé a tervekhez képest több év késéssel, tavaly kerülhetett fel a végleges tető •  Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila

Az értékes falfestményt rejtő kiszsolnai szász templom szentélye fölé a tervekhez képest több év késéssel, tavaly kerülhetett fel a végleges tető

Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila

Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a Giotto-freskómásolatáról híressé vált szász templomrom megóvásához szinte az eddig befektetett összeggel megegyező finanszírozásra van még szükség a Beszterce-Naszód megyei településen.

Pap Melinda

2020. március 06., 15:362020. március 06., 15:36

Legtöbb két éven belül el szeretne készülni a kiszsolnai evangélikus templomrom építészeti beavatkozásaival a magyarországi Teleki László Alapítvány. A Kárpát-medencei épített örökség megmentésén fáradozó szakemberek szerint tartószerkezeti szempontból a falak repedéseinek, valamint a boltozat kezelése, megerősítése van még hátra, ezt követheti magának az értékes freskónak, illetve a faragott kőelemeknek a helyreállítása – közölte a Krónika érdeklődésére a Teleki Alapítvány részéről Makay Dorottya tartószerkezeti mérnök. Az erdélyi szakember válaszaiból kiderült, hogy a templom mentése messze nem zökkenőmentes, a szász műemlék érdekében létrejött precedensértékű román–magyar összefogást megnehezíti a közbeszerzés-köteles romániai finanszírozás.

Értékes másolat

A Besztercétől 7 kilométerre található egykori szász település, Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, erdélyi szász nyelven Sänderf) azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy

szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg.

A római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella mozaik hű másolata amiatt bír különleges értékkel, mivel az eredeti Giotto-mozaik a 17. században megsemmisült. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan az Erdélyben előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot, mely a Szent Péter-bazilika újraépítésekor megsemmisült.

A Giotto-freskómásolat restaurálására csak az építészeti beavatkozás után kerülhet sor •  Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely Galéria

A Giotto-freskómásolat restaurálására csak az építészeti beavatkozás után kerülhet sor

Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely

Az összeomlás szélén álló kiszsolnai templomnak és a freskómásolatnak magyar állami támogatással kezdődött el a mentése, a Rómer Fóris-terv keretében nyújtandó anyagi segítségről 2016 októberében Puskás Imre, a Miniszterelnökség korábbi kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára számolt be a helyszínen. Elmondta:

a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzéséhez, és további 800 ezer forintot szán az értékes freskó feltárására és konzerválására.

Alexandru Pugna, a Beszterce-Naszód Megyei Tanács akkori alelnöke a magyarországival azonos összegű támogatást ígért.

Összetett feladat

„A mentési projekt, amennyire aprónak tűnik, hiszen egy – igaz, romos – templom szentélyéről van szó, annyira összetett mind műszakilag, mind pedig a menedzsment, illetve a finanszírozás szempontjából” – fejtette ki lapunk kérdésére Makay Dorottya. A tartószerkezeti mérnök emlékeztetett, hogy a legsürgősebb feladatnak a tető elkészítése bizonyult. A koncepció az volt, hogy ne csak ideiglenes védőtető kerüljön az épületre (ilyen már készült az 1990-es évek végén, és a 2000-es évek elejére csak nyomai maradtak), hanem egy, a középkori jelleget idéző, magas, meredek dőlésszögű, cserépfedésű fedélszerkezet. „De ehhez egyfelől kitámasztásokat kellett ácsolni, főként a nagyon rossz állapotú szentélyboltozat állékonyságának biztosítására, illetve a falkoronát is ki kellett egészíteni, hogy a tető ráhelyezhető legyen. Mindezt a boltháton összegyűlt törmelék és az azon burjánzó növényzet eltávolításának kellett megelőznie” – vázolta a lépéseket a szakember.

A munkálat jellege miatt az engedélyeztetés is hosszas volt. Ráadásul ezt a tulajdonjog összetettsége is nehezítette, ugyanis a templom csak részben a Beszterce-Naszód Megyei Tanács tulajdona, a kerítőfal és a torony tulajdonosa az ortodox egyház.

Annak érdekében, hogy a munkálatoknak, de magának az épületnek is legyen egy hazai felelőse, a megyei önkormányzat a Beszterce-Naszód Megyei Múzeum gondozására bízta a templomromot.

•  Fotó: Timponline.ro Galéria

Fotó: Timponline.ro

Kezdeti nehézségek

„A finanszírozási rendszer precedensértékű, nemzetközi, azaz román–magyar összefogás az erdélyi szász emlék megmentésére. A Beszterce-Naszód Megyei Tanács és a Teleki László Alapítvány Kollár Tibor úr hathatós és állandó szervezési munkájának, valamint Emil Radu Moldovan megyei elnök elkötelezettségének köszönhetően közös befektetésként vállalták fele-fele arányban a munkálatok anyagi hátterének megteremtését” – vázolta a nem mindennapi együttműködést Makay.

A romániai törvényhozás szellemében azonban minden állami beruházás közbeszerzés-köteles, így a költségvetési megítélés késő őszbe, télbe tolta a hazai részfinanszírozás elköltését, ami technológiailag teljesen felborította a racionális ütemezést – utalt vissza a kezdeti nehézségekre a szakember. Emlékeztetett, az eredeti költségbecslés szellemében mind az önkormányzat, mind a Teleki Alapítvány két-két éven át mintegy 15-15 ezer eurót kellett volna hogy befektessen a szerkezeti megerősítési és tetőépítési munkálatokba, áfamentes kivitelezési céggel dolgozva.
Azonban

már az első, 2016-os kivitelezési év többletmunkálatot hozott: későre érkezett meg a romániai részfinanszírozás, így a végleges tető előtt ideiglenes védőtetőt kellett építeni.

„Természetesen az állványok és támaszok megépítésével párhuzamosan a freskótöredékeket hordó vakolatréteget rögzíteni, konzerválni kellett. A helyzetet bonyolította, hogy a következő évben, 2017-ben az eredetileg kiválasztott Szatmár megyei kivitelező – más kötelezettségeire hivatkozva – kivonult az építőtelepről. Új kivitelezőt kellett választani, ez alkalommal nagyobb helyi ismerettel rendelkező besztercei cégre esett a választás” – részletezte a bonyodalmakat Makay Dorottya.
Így a végleges tető, illetve az azt lehetővé tevő fedélszerkezet és héjazat csak 2019 elejére készülhetett el.

Tartószerkezeti szempontból jelenleg még hátravan a falak repedéseinek a kezelése és a boltozat kezelése, megerősítése. Ezek elvégzését követheti magának a freskónak, illetve a faragott kőelemeknek a helyreállítása.

•  Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila Galéria

Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila

Uniós projekt is kellene

A finanszírozást firtató kérdésünkre a szakember kifejtette: a Beszterce-Naszód Megyei Tanács tulajdonosként vállalta, biztosítja a befektetendő összeg felét. Ebben van egy enyhe csúszás, jelen pillanatig összesen mintegy 77 600 eurót, azaz 24,3 millió forintot fektettek az épületbe, amiből 15,8 millió forintot (közel 47 ezer eurót) állt a Teleki Alapítvány, és csak 8,5 millió forintot (25,2 ezer euró) a megyei múzeum, azaz a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat. Makay Dorottya hangsúlyozta: a román partnernek szándékában áll a különbség kiegyenlítése, a lemaradás oka ugyanis a több évre át nem vihető, közbeszerzés-köteles finanszírozás.

Kérdésünkre, hogy a továbbiakban mekkora összegre van szükség az értékes freskó megmentéséhez, kifejtette: a 2018/114-es számú kormányrendelet tovább bonyolította a helyzetet: a fennmaradt tartószerkezeti és építészeti munkálatokra új árajánlatot kell meghatározni, hiszen az elmúlt másfél évben az építőiparban majdnem megduplázódtak az árak.

Idézet
Anyagilag szinte még mindig ugyanannyira van szükség, mint amekkora befektetésre eddig sor került. A kivitelezés ideje pedig attól függ, hogy az önkormányzat mennyi pénzt tud megmozgatni, és mennyi idő alatt”

– mondta a Teleki Alapítvány képviselője. Hangsúlyozta, a cél az, hogy másfél-két éven belül elkészüljenek az építészeti beavatkozásokkal, ami műszakilag lehetséges. A freskó restaurálása különálló munkálat lenne, költsége mai áron 30 ezer lejre tehető. Ahhoz azonban, hogy a templomrom turisztikai szempontból kiaknázható legyen, további munkálatokra lenne szükség, hiszen a freskót tartalmazó szentélyhez egy teljesen romos falú templomhajó tartozik.

Idézet
Hogy a helyszín látogatható legyen, gyakorlatilag szükség lenne egy, a területet is rendező, turisztikai szempontú beruházásra, ami egy európai uniós nagyságrendű projektet feltételezne”

– mutatott rá Makay Dorottya, aki szerint a pályázatot a 2021–2028-as finanszírozási időszakra kellene előkészíteni.

•  Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila Galéria

Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila

Demográfiai hátterű pusztulás

A kiszsolnai evangélikus templom pusztulására korábban is felhívták a figyelmet szakemberek. Az istenháza évtizedek óta használaton kívül, romosan áll, boltozatai részben már beomlottak. Értékes falfestményeit az újkorban többször is lemeszelték – létezésükre azután derült fény, hogy a templom folyamatosan romló állapota miatt a későbbi meszelések elkezdtek leperegni a falakról.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával. A Beszterce melletti faluban 1941-ben 367 szász volt, akik a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban 66 evangélikus volt, az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma már az egész térségben nem számottevő.

A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, de datálása nem egyértelmű, ugyanis román kori stíluselemeket is tartalmaz. Érdekessége, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 10., csütörtök

Idén is biztosítja az Alma Mater Alapítvány az ingyenes bentlakást az aradi magyar főgimnázium középiskolásainak

Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő Alma Mater Alapítvány a diákság és a tanintézmény támogatása mellett idén is folytatja a közösségi programok szervezését, melyek az aradi magyarság egészéhez szólnak.

Idén is biztosítja az Alma Mater Alapítvány az ingyenes bentlakást az aradi magyar főgimnázium középiskolásainak
2025. április 10., csütörtök

Az „évszázad fagykárára” panaszkodnak a gyümölcstermesztő gazdák

Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfajta termését is.

Az „évszázad fagykárára” panaszkodnak a gyümölcstermesztő gazdák
2025. április 10., csütörtök

Negyven tonnányi lejárt szavatosságú, szabálytalanul tárolt növényvédő szert foglaltak le

A raklapokon vagy egyenesen a földön őrzött növényvédő szereket Barza (Bârsa) községben, egy cég telephelyén találták.

Negyven tonnányi lejárt szavatosságú, szabálytalanul tárolt növényvédő szert foglaltak le
2025. április 10., csütörtök

Gyorshajtókra vadásztak Bihar megyében, egész héten át tart a Speedmarathon akció

Egy nap alatt 115 ezer lejre bírságoltak meg gyorshajtókat a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai. A Speedmarathon nevű európai rendőrségi akció egész héten folytatódik.

Gyorshajtókra vadásztak Bihar megyében, egész héten át tart a Speedmarathon akció
2025. április 10., csütörtök

Kitart a rossz idő, meghosszabbították a riasztásokat

Meghosszabbította csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a Románia nagy részére kiterjedő, rossz időre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat.

Kitart a rossz idő, meghosszabbították a riasztásokat
2025. április 10., csütörtök

Állománybecslés: közel megkétszereződött a medvék száma Romániában

A barnamedvék száma Romániában jelenleg 10 419 és 12 770 közé tehető, miközben az optimális egyedszám 4000 lenne – nyilatkozta csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Állománybecslés: közel megkétszereződött a medvék száma Romániában
2025. április 10., csütörtök

Vádat emeltek Székelyudvarhely korábbi polgármestere ellen

Hivatali visszaélés miatt vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Székelyudvarhely korábbi polgármestere, Gálfi Árpád ellen – közölte csütörtökön a vádhatóság.

Vádat emeltek Székelyudvarhely korábbi polgármestere ellen
2025. április 10., csütörtök

Jó hír az észak-erdélyi autópályáról: megkötötték az eddigi legdrágább romániai sztrádaszakasz kivitelezési szerződését

Aláírták a Szilágynagyfalu–Vaskapu-sztrádaszakasz kivitelezési szerződését, amivel lezárult az észak-erdélyi autópálya közbeszerzési eljárása.

Jó hír az észak-erdélyi autópályáról: megkötötték az eddigi legdrágább romániai sztrádaszakasz kivitelezési szerződését
2025. április 09., szerda

Előzetesbe került az apja elleni robbantásos merénylet megrendelésével vádolt nő

A férfit maffiamódszerekkel végezték ki 2021 májusában: bombát szereltek az autójába, és a robbantásban életét vesztette, gépkocsija megsemmisült.

Előzetesbe került az apja elleni robbantásos merénylet megrendelésével vádolt nő
2025. április 09., szerda

Erdély tarolt az Év úti célja versenyen, a fődíj messze landolt

Kitettek magukért Erdély rajongói Románia legrangosabb turisztikai megmérettetésén: bár az Év úti célja verseny idei fődíját a Duna-delta vitte el, egy kivétellel minden kategóriában erdélyi célpont, köztük több magyar kötődésű település lett az első.

Erdély tarolt az Év úti célja versenyen, a fődíj messze landolt