Az értékes falfestményt rejtő kiszsolnai szász templom szentélye fölé a tervekhez képest több év késéssel, tavaly kerülhetett fel a végleges tető
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a Giotto-freskómásolatáról híressé vált szász templomrom megóvásához szinte az eddig befektetett összeggel megegyező finanszírozásra van még szükség a Beszterce-Naszód megyei településen.
2020. március 06., 15:362020. március 06., 15:36
Legtöbb két éven belül el szeretne készülni a kiszsolnai evangélikus templomrom építészeti beavatkozásaival a magyarországi Teleki László Alapítvány. A Kárpát-medencei épített örökség megmentésén fáradozó szakemberek szerint tartószerkezeti szempontból a falak repedéseinek, valamint a boltozat kezelése, megerősítése van még hátra, ezt követheti magának az értékes freskónak, illetve a faragott kőelemeknek a helyreállítása – közölte a Krónika érdeklődésére a Teleki Alapítvány részéről Makay Dorottya tartószerkezeti mérnök. Az erdélyi szakember válaszaiból kiderült, hogy a templom mentése messze nem zökkenőmentes, a szász műemlék érdekében létrejött precedensértékű román–magyar összefogást megnehezíti a közbeszerzés-köteles romániai finanszírozás.
A Besztercétől 7 kilométerre található egykori szász település, Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, erdélyi szász nyelven Sänderf) azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy
A római Szent Péter-székesegyház számára készített Navicella mozaik hű másolata amiatt bír különleges értékkel, mivel az eredeti Giotto-mozaik a 17. században megsemmisült. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan az Erdélyben előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot, mely a Szent Péter-bazilika újraépítésekor megsemmisült.
A Giotto-freskómásolat restaurálására csak az építészeti beavatkozás után kerülhet sor
Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely
Az összeomlás szélén álló kiszsolnai templomnak és a freskómásolatnak magyar állami támogatással kezdődött el a mentése, a Rómer Fóris-terv keretében nyújtandó anyagi segítségről 2016 októberében Puskás Imre, a Miniszterelnökség korábbi kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára számolt be a helyszínen. Elmondta:
Alexandru Pugna, a Beszterce-Naszód Megyei Tanács akkori alelnöke a magyarországival azonos összegű támogatást ígért.
„A mentési projekt, amennyire aprónak tűnik, hiszen egy – igaz, romos – templom szentélyéről van szó, annyira összetett mind műszakilag, mind pedig a menedzsment, illetve a finanszírozás szempontjából” – fejtette ki lapunk kérdésére Makay Dorottya. A tartószerkezeti mérnök emlékeztetett, hogy a legsürgősebb feladatnak a tető elkészítése bizonyult. A koncepció az volt, hogy ne csak ideiglenes védőtető kerüljön az épületre (ilyen már készült az 1990-es évek végén, és a 2000-es évek elejére csak nyomai maradtak), hanem egy, a középkori jelleget idéző, magas, meredek dőlésszögű, cserépfedésű fedélszerkezet. „De ehhez egyfelől kitámasztásokat kellett ácsolni, főként a nagyon rossz állapotú szentélyboltozat állékonyságának biztosítására, illetve a falkoronát is ki kellett egészíteni, hogy a tető ráhelyezhető legyen. Mindezt a boltháton összegyűlt törmelék és az azon burjánzó növényzet eltávolításának kellett megelőznie” – vázolta a lépéseket a szakember.
Annak érdekében, hogy a munkálatoknak, de magának az épületnek is legyen egy hazai felelőse, a megyei önkormányzat a Beszterce-Naszód Megyei Múzeum gondozására bízta a templomromot.
Fotó: Timponline.ro
„A finanszírozási rendszer precedensértékű, nemzetközi, azaz román–magyar összefogás az erdélyi szász emlék megmentésére. A Beszterce-Naszód Megyei Tanács és a Teleki László Alapítvány Kollár Tibor úr hathatós és állandó szervezési munkájának, valamint Emil Radu Moldovan megyei elnök elkötelezettségének köszönhetően közös befektetésként vállalták fele-fele arányban a munkálatok anyagi hátterének megteremtését” – vázolta a nem mindennapi együttműködést Makay.
A romániai törvényhozás szellemében azonban minden állami beruházás közbeszerzés-köteles, így a költségvetési megítélés késő őszbe, télbe tolta a hazai részfinanszírozás elköltését, ami technológiailag teljesen felborította a racionális ütemezést – utalt vissza a kezdeti nehézségekre a szakember. Emlékeztetett, az eredeti költségbecslés szellemében mind az önkormányzat, mind a Teleki Alapítvány két-két éven át mintegy 15-15 ezer eurót kellett volna hogy befektessen a szerkezeti megerősítési és tetőépítési munkálatokba, áfamentes kivitelezési céggel dolgozva.
Azonban
„Természetesen az állványok és támaszok megépítésével párhuzamosan a freskótöredékeket hordó vakolatréteget rögzíteni, konzerválni kellett. A helyzetet bonyolította, hogy a következő évben, 2017-ben az eredetileg kiválasztott Szatmár megyei kivitelező – más kötelezettségeire hivatkozva – kivonult az építőtelepről. Új kivitelezőt kellett választani, ez alkalommal nagyobb helyi ismerettel rendelkező besztercei cégre esett a választás” – részletezte a bonyodalmakat Makay Dorottya.
Így a végleges tető, illetve az azt lehetővé tevő fedélszerkezet és héjazat csak 2019 elejére készülhetett el.
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
A finanszírozást firtató kérdésünkre a szakember kifejtette: a Beszterce-Naszód Megyei Tanács tulajdonosként vállalta, biztosítja a befektetendő összeg felét. Ebben van egy enyhe csúszás, jelen pillanatig összesen mintegy 77 600 eurót, azaz 24,3 millió forintot fektettek az épületbe, amiből 15,8 millió forintot (közel 47 ezer eurót) állt a Teleki Alapítvány, és csak 8,5 millió forintot (25,2 ezer euró) a megyei múzeum, azaz a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat. Makay Dorottya hangsúlyozta: a román partnernek szándékában áll a különbség kiegyenlítése, a lemaradás oka ugyanis a több évre át nem vihető, közbeszerzés-köteles finanszírozás.
Kérdésünkre, hogy a továbbiakban mekkora összegre van szükség az értékes freskó megmentéséhez, kifejtette: a 2018/114-es számú kormányrendelet tovább bonyolította a helyzetet: a fennmaradt tartószerkezeti és építészeti munkálatokra új árajánlatot kell meghatározni, hiszen az elmúlt másfél évben az építőiparban majdnem megduplázódtak az árak.
– mondta a Teleki Alapítvány képviselője. Hangsúlyozta, a cél az, hogy másfél-két éven belül elkészüljenek az építészeti beavatkozásokkal, ami műszakilag lehetséges. A freskó restaurálása különálló munkálat lenne, költsége mai áron 30 ezer lejre tehető. Ahhoz azonban, hogy a templomrom turisztikai szempontból kiaknázható legyen, további munkálatokra lenne szükség, hiszen a freskót tartalmazó szentélyhez egy teljesen romos falú templomhajó tartozik.
– mutatott rá Makay Dorottya, aki szerint a pályázatot a 2021–2028-as finanszírozási időszakra kellene előkészíteni.
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
A kiszsolnai evangélikus templom pusztulására korábban is felhívták a figyelmet szakemberek. Az istenháza évtizedek óta használaton kívül, romosan áll, boltozatai részben már beomlottak. Értékes falfestményeit az újkorban többször is lemeszelték – létezésükre azután derült fény, hogy a templom folyamatosan romló állapota miatt a későbbi meszelések elkezdtek leperegni a falakról.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával. A Beszterce melletti faluban 1941-ben 367 szász volt, akik a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban 66 evangélikus volt, az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma már az egész térségben nem számottevő.
A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, de datálása nem egyértelmű, ugyanis román kori stíluselemeket is tartalmaz. Érdekessége, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Az államfőválasztás második fordulója után kezdődnek csak a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Havazásra és a szél erősödésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 megyére.
A brassói városháza arra kényszerítette a bérelhető elektromos rollerek üzemeltetőit, az Ubert és a Boltot, távolítsák el ezeket a járműveket a település utcáiról, miután ezt a szolgáltatást meghatározatlan időre felfüggesztették – írta a helyi sajtó.
Több erdélyi síközpontban már beindították a hóágyúkat, miután megérkeztek a síszezonkezdethez nélkülözhetetlen mínusz fokok, így a működtetők és a sízés szerelmeseinek reményei szerint hamarosan megnyitnak a legnépszerűbb pályák.
Hatalmas érdeklődés övezte a hétvégi 24 órás jótékonysági futást Nagyváradon, amely a „Védett szívek, biztos jövő” szlogennel meghirdetett projekt része. A cél, hogy minél több helyi iskolát el tudjanak látni életmentő automata defibrillátorokkal.
Arad megyében az öt polgármesteri tisztség mellett egyelőre három alpolgármesteri tisztséget szerzett a magyar érdekvédelmi szervezet, az aradi sorsa a következő választási eredményektől függ.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!