A Novicella-másolatot is restaurálják a magyar szakemberek
Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely
A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
2020. július 24., 13:092020. július 24., 13:09
2020. július 24., 13:342020. július 24., 13:34
Befejeződtek a tartószerkezeti munkálatok a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolna egykori evangélikus templomának szentélyében – számolt be a határon túli épített örökség megmentésén fáradozó magyarországi Teleki László Alapítvány. A szervezet honlapján közzétett közleményében emlékeztet, hogy
Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, erdélyi szász nyelven Sänderf) – mint arról beszámoltunk – azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg.
A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból.
Feldúcolva. A kiszsolnai szentély bejárata és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan az Erdélyben előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot, mely a Szent Péter-bazilika újraépítésekor megsemmisült.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség korábbi kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára 2016 októberében a helyszínen jelentette be, hogy a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzésére, és további 800 ezer forintot szán az értékes freskó feltárására és konzerválására. Emil Radu Moldovan Beszterce–Naszód megyei tanácselnök akkor úgy nyilatkozott, hogy a megyei önkormányzat vállalja, hogy előteremti a finanszírozás másik felét.
A Teleki László Alapítvány által a napokban közzétett beszámoló szerint
A tetőzet helyreállítása után újrafugázták a boltozathátat, kicserélték a szétmállott köveket, pótolták a hiányzókat, míg a nagyobb repedéseket injektálással és rozsdamentes acélból készült spirális szálak beépítésével kezelték.
Befejeződtek a szentély tartószerkezeti munkálatai
Fotó: 925579
A vakolat nélküli falfelületeket újrafugázták, a támpilléreket habarcsborítással védték le, és – hogy megvédjék a helyreállított épületrészt –, a nyílászárókon ideiglenes, ácsolt deszkalezárásokat helyeztek el.
– vetítik elő a további munkálatokat a Teleki Alapítvány műemlékvédő szakemberei.
Az alapítvány részéről Makay Dorottya tartószerkezeti mérnök márciusban a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az alapítvány legtöbb két éven belül el szeretne készülni a kiszsolnai evangélikus templomrom építészeti beavatkozásaival.
„A mentési projekt, amennyire aprónak tűnik, hiszen egy – igaz, romos – templom szentélyéről van szó, annyira összetett mind műszakilag, mind pedig a menedzsment, illetve a finanszírozás szempontjából” – fogalmazott az erdélyi szakember, aki szerint a munkálat jellege miatt az engedélyeztetés is hosszas volt. De
Annak érdekében, hogy a munkálatoknak, de magának az épületnek is legyen egy hazai felelőse, a megyei önkormányzat a Beszterce–Naszód Megyei Múzeum gondozására bízta a templomromot, mondta a szakember.
– mutatott rá a szakember, arra utalva, hogy a Beszterce–Naszód Megyei Tanács és a Teleki László Alapítvány közös befektetésként, fele-fele arányban vállalták a munkálatok anyagi hátterének megteremtését. A romániai részfinanszírozás biztosítása azonban a közbeszerzési törvény miatt elhúzódott.
Makay Dorottya akkor kérdésünkre rámutatott, hogy a freskó restaurálása különálló munkálat lenne, melynek költsége mai áron mintegy 30 ezer lejre tehető.
„Hogy a helyszín látogatható legyen, gyakorlatilag szükség lenne egy, a területet is rendező, turisztikai szempontú beruházásra, ami egy európai uniós nagyságrendű projektet feltételezne” – értékelt márciusban lapunknak a műemlékvédő szakember, aki szerint a pályázatot a 2021–2028-as finanszírozási időszakra kellene előkészíteni.
A kiszsolnai szász templom a felújítás alatt
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
A kiszsolnai evangélikus templom az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával. A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, akik a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő.
A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, de datálása nem egyértelmű, ugyanis román kori stíluselemeket is tartalmaz. Érdekessége az értékes freskómásolat mellett, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!