Trump nem akarta szüneteltetni az ukrajnai fegyverszállítást, Hegseth a Fehér Ház tájékoztatása nélkül döntött

Trump

Egyedül döntött. Az értesülések szerint Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta Trumpot, amikor a fegyverszállítások szüneteltetését határozta el

Fotó: Pete Hegseth/Facebook

Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.

Krónika

2025. július 09., 10:052025. július 09., 10:05

2025. július 09., 11:142025. július 09., 11:14

Donald Trump elnök kedden Hegseth döntése kapcsán arra utalt, hogy nem ő a felelős a lépésért. Arra a keddi kabinetülésen elhangzott kérdésre, hogy jóváhagyja-e a szállítások szüneteltetését, Trump csak annyit mondott, hogy

az Egyesült Államok továbbra is küld védelmi fegyvereket Ukrajnának.

Az epizód rávilágít a Trump-kormányzaton belüli politikai döntéshozatali folyamat gyakran rendszertelen voltára, különösen a Hegseth irányította védelmi minisztériumban. Idén már másodszor fordult elő, hogy Hegseth úgy döntött, leállítja az amerikai fegyverek Ukrajnába irányuló szállítását, ami a nemzetbiztonsági vezetőket váratlanul érte, mondták a források.

Először februárban történt ilyen, és a döntést gyorsan megváltoztatták

– mondta három forrás –, és hasonló történt hétfő este is, amikor Trump bejelentette, hogy a fegyverszállítások folytatódnak annak ellenére, hogy Hegseth jóváhagyta a szünetet.

Az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottját, Keith Kellogg nyugalmazott tábornokot és Marco Rubio külügyminisztert, aki egyben Trump nemzetbiztonsági tanácsadója is, szintén nem tájékoztatták előzetesen a szünetről, és sajtóhírekből értesültek róla – állítja egy magas rangú kormányzati tisztségviselő és két forrás.

Kingsley Wilson, a Pentagon sajtótitkára a CNN-nek adott nyilatkozatában többek között a következőket mondta: „Hegseth miniszter úr keretet biztosított az elnök számára a katonai segélyszállítmányok értékeléséhez és a meglévő készletek felméréséhez. Ezt az erőfeszítést az egész kormányzat összehangolta”.

Arra a kérdésre, hogy Hegseth tájékoztatta-e a Fehér Házat, mielőtt jóváhagyta a szállítmányok szüneteltetését, Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közleményében azt tudatta, hogy a Pentagon felülvizsgálatot végzett, „hogy biztosítsa, hogy minden külföldi nemzetnek nyújtott támogatás összhangban van Amerika érdekeivel”, és hozzátette, hogy

Trump „meghozta a döntést, hogy továbbra is védelmi fegyvereket biztosít Ukrajnának, hogy segítsen megállítani a gyilkosságokat ebben a brutális háborúban”. Hozzátette, hogy „az elnök teljes mértékben megbízik a védelmi miniszterben”.

Azt, hogy Hegseth nem tájékoztatta a Fehér Házat, két forrás is annak tulajdonította, hogy nincs kabinetfőnöke vagy megbízható tanácsadói, akik arra ösztönöznék, hogy jobban egyeztesse a fontosabb politikai döntéseket a kormányzati partnerekkel.

Röviddel azután, hogy a múlt héten értesült a szüneteltetésről, Trump azt mondta Hegsethnek, hogy legalább a lőszerek egy részének szállítását indítsa újra – konkrétan a Patriot légvédelmi rendszerekhez való elfogó rakétákról van szó, amelyek kulcsfontosságúak az ukrán civilek védelmében az Oroszország könyörtelen rakéta- és dróntámadásaival szemben.

A lőszerek közül sok már Lengyelországban van, és gyorsan el lehetne szállítani őket Kijevbe – mondta a magas rangú kormányzati tisztségviselő.

A fegyvercsomagról még az előző kormányzat döntött, és már úton volt Ukrajnába, amikor leállították.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel pénteken folytatott telefonbeszélgetés során Trump azt mondta, nem volt szerepe a fegyverek szállításának leállításáról szóló döntésben.

A Pentagon azonban csak hétfőn késő este jelentette be, hogy az elnök utasítására újraindítja a szállítmányokat, miután Trump korábban nyilvánosan azt mondta, hogy az ukránoknak szükségük van a védelmi fegyverekre, hogy megvédjék magukat.

Trump ezt az álláspontját kedden a Fehér Házban is megismételte.

„Azt mondom: akár inkorrektnek tartják, hogy annyi pénzt adtunk, akár nem, az ukránok nagyon bátrak voltak, mert valakinek működtetnie kellett azt a dolgot” – mondta. „És sok ember, akit ismerek, nem működtetné, nem lenne hozzá bátorságuk”.

Két forrás szerint

Trump jelenleg kevésbé hajlik arra, hogy „győzelemhez” segítse Oroszországot azzal, hogy leállítja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást.

Az elmúlt hetekben elmérgesedett a viszonya Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mivel egyre világosabbá vált, hogy Putyin nem hajlandó béketárgyalásokat folytatni Ukrajnával.

„Putyin rengeteg baromságot vág a fejünkhöz” – mondta Trump kedden. „Akarod tudni az igazságot? Mindig nagyon kedves, de kiderül, hogy értelmetlen”.

Egy európai tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy Trump Putyinnal szembeni csalódottsága egyértelmű volt a múlt hónapban Hollandiában tartott NATO-csúcstalálkozón, és hogy értelmezésük szerint az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások szüneteltetése „valóban nem Trumptól származik”.

A Pentagon döntése a fegyverszállítmányok – köztük a Patriot elfogó rakéták és a tüzérségi lőszerek – felfüggesztéséről azután született meg, hogy Trump a múlt hónapban, a NATO-csúcstalálkozóra tett útjuk során arra kérte Hegsethet, hogy mérje fel számára az amerikai fegyverkészleteket – mondta a CNN-nek az egyik forrás.

Irán és Izrael egymást bombázta, és

Trump biztos akart lenni abban, hogy a térségben lévő amerikai csapatoknak elegendő lőszerük van ahhoz, hogy szükség esetén megvédjék magukat.

A Pentagon szóvivője, Sean Parnell a múlt héten megerősítette, hogy a minisztérium „képességek felülvizsgálatát végzi ... annak biztosítása érdekében, hogy az amerikai katonai támogatás összhangban legyen védelmi prioritásainkkal”.

Trump azonban nem utasította konkrétan Hegseth-et, hogy e felülvizsgálat részeként állítsa le az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat – mondta három forrás. Ez az ajánlás mind az öt forrás szerint Elbridge Colby politikai védelmi államtitkár-helyettestől érkezett, aki régóta szkeptikus az Ukrajnának küldött nagy mennyiségű amerikai katonai segélyekkel kapcsolatban.

„Az Európa az első politika nem az, amire Amerikának szüksége van ezekben a kivételesen veszélyes időkben. Kínára és Ázsiára kell összpontosítanunk – egyértelműen” – írta Colby tavaly az X-en.

Eközben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden közölte, hogy elrendelte az Egyesült Államokkal való kapcsolattartás bővítését a kritikus fontosságú katonai, elsősorban légvédelmi szállítások biztosítása érdekében.

Zelenszkij egy nappal azután tette közzé felhívását, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: Washington több, főként védelmi célú fegyvert küld Ukrajnának, hogy segítse az országot az erősödő orosz előrenyomulással szembeni védekezésben.

„Ma utasítottam a védelmi minisztert és a főparancsnokot, hogy minden kapcsolatot fokozzanak az amerikai féllel” – mondta Zelenszkij esti videóbeszédében a Reuters szerint.

„Jelenleg minden szükséges politikai nyilatkozat és döntés a rendelkezésünkre áll, és ezeket a lehető leggyorsabban végre kell hajtanunk, hogy megvédjük népünket és állásainkat” – mondta.

Zelenszkij elmondta, hogy

a szállítások jelenlegi fókuszában a „légvédelem, valamint az Egyesült Államoktól érkező egyéb elemek” állnak.

„Ezek kritikus fontosságú szállítások, amelyek életek megmentését és ukrán városok és falvak védelmét jelentik. Nagyon hamar eredményeket várok ezektől a kapcsolatoktól. Ezen a héten pedig előkészítjük a katonai és politikai csapataink találkozóinak formáit” – tette hozzá.

Közben

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.

Macron, aki kedden érkezett háromnapos állami látogatásra – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniába, a londoni parlament két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai előtt tartott beszédében kijelentette: helyes döntés volt, hogy Európa Ukrajna védelmére kelt, mert valahányszor Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyveres erői előrenyomulnak Ukrajnában, a fenyegetés egész Európához is közelebb jut.

„Soha nem fogjuk elfogadni azt az elméletet, hogy mindig az erősnek van igaza, és ennek jegyében hoztuk létre a cselekvésre kész országok koalícióját, jelezve, hogy Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát” – fogalmazott a francia államfő.

Mindeközben

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a keddi haditanácsülésen, Kijevben arról beszélt: az ukrán pozíciók visszaszerzését és az oroszországi Kurszk és Belgorod megyében elfoglalt területek megtartását emelte ki fő feladatnak.

A tábornok szerint erre azért van szükség, hogy lekössék az orosz erőket Ukrajna határai mentén.

„Kiemeltem csapataink tevékenységét az aktív védelemben, különös figyelmet fordítva arra, hogy az ellenséget ne engedjük mélyebbre hatolni védelmi vonalainkba a Donyeck megyei Pokrovszk és Novopavlivka irányában, illetve az orosz csapatok ne jussanak el a dnyipropetrovszki régió közigazgatási határáig. Hangsúlyoztam a pozíciók visszaszerzésének és a területek megtartásának fontosságát az Oroszországi Föderáció kurszki és belgorodi régióiban. Továbbra is jelentős ellenséges erőket kötünk le a határ menti térségben. Az ellenség ott nem fog nyugalmat találni” – szögezte le a Facebookon közzétett beszámolójában.

Szirszkij a fronton uralkodó helyzetről tett jelentésében kiemelte, hogy

jelenleg a legádázabb harcok Donyeck megyében Pokrovszk, Liman, Novopavlivka telelülésnél zajlanak, továbbá súlyos a helyzet és Észak-Szlobozsanszki irányban, azaz Harkiv és Szumi megyékben.

A főparancsnok június 21-én újságíróknak azt mondta, hogy az ukrán erők körülbelül 90 négyzetkilométert ellenőriznek az oroszországi Kurszk megyében, a gluskovói járásban. Azt is kijelentette, hogy az ukrán hadsereg a jövőben nem marad „pusztán passzív védelemben”, hanem a védekezést támadó hadműveletekkel fogja ötvözni
– emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Közben

őrizetbe vettek egy 49 éves, Rivne megyei nőt, aki az orosz titkosszolgálatok megbízásából arra készült, hogy felrobbantja az egyik legnépszerűbb szállodát Rivne városában

– közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon. A közlemény szerint az SZBU ellenséges hírszerzési tevékenységet figyelő egysége tetten érte a gyanúsítottat, amikor sietve elhagyta a szállodát.

A szobában házi készítésű robbanószerkezetet és távolról működésbe hozható minikamerát hagyott hátra, amelynek célja a robbanás rögzítése lett volna. A pokolgépet mobiltelefonos hívással kellett volna távolról aktiválnia.

Az SZBU hatástalanította a robbanóeszközt. A nő – akit az orosz titkosszolgálatok egy társkereső oldalon keresztül toboroztak – egy rejtekhely koordinátáit kapta meg, ahol az előkészített robbanószerkezet és a szállodai szoba kulcsa volt. A szobát egy fedőszemély nevére foglalták le.

Az elfogott gyanúsított az oroszok utasítására robbanóeszköz készítéséhez szükséges további alkatrészeket is beszerzett. A házkutatás során a hatóságok lefoglalták a telefonját, amely bizonyítékokat tartalmazott az orosz szakszolgálatokkal való együttműködéséről, valamint egy második robbanószerkezet darabjait is.

Oroszország tömeges rakéta- és dróntámadást indított, a frontvonaltól távol eső ukrajnai városokat vette célba
Oroszország szerdára virradóra újabb tömeges rakéta- és dróntámadást indított ukrán városok ellen, többek között az ország távol-nyugati, a frontvonaltól több száz kilométerre fekvő régióiban.
Az orosz hadsereg 13 rakétát és több mint 700 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, a támadás fő célterülete a nyugat-ukrajnai Luck volt.
A légierő parancsnokságának szerda reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 6 aeroballisztikus, valamint 7 szárnyasrakétával és 728 csapásmérő, illetve megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat.
A jelentés szerint a légvédelem mind a 7 szárnyasrakétát lelőtte, emellett 303 drónt tűzerővel semmisítettek meg, 415-öt pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról.
Az orosz drónok 4 helyszínen célba találtak, 11 helyen pedig a légvédelem által megsemmisített támadóeszközök lezuhanó roncsai okoztak károkat. A légicsapás fő célterülete Luck (a nyugat-ukrajnai, Lengyelországgal határos Voliny megye székhelye) volt.
A késő tavaszt és a kora nyarat Ukrajnában a polgári célpontok elleni gyakori tömeges támadások jellemezték, Oroszország rendszeresen terrorizál városokat ballisztikus és manőverező rakétákkal, valamint rekordszámú kamikaze drónnal.
Az ukrán légierő kedden késő este figyelmeztetett, hogy Oroszország MiG-31-es repülőgépeket indított a Nyizsnyij Novgorodban található Szavszlejka repülőteréről, és ezzel az egész országot órákig tartó aktív rakétafenyegetés alá helyezte. A hadsereg közlése szerint drónrajok több ukrajnai város felé is tartottak.
A Kyiv Independent helyszínen tartózkodó újságírói szerint éjfél körül robbanások rengették meg Kijevet. Vitalij Klicsko polgármester bejelentette, hogy orosz drónok támadják a városközpontot, és hogy a légvédelem működésbe lépett.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy orosz támadó drónok és ballisztikus rakéták tucatjai vették célba Ukrajna távol-nyugati régióit, és riasztásokat adtak le a nyugati Luck, Lviv, Hmelnyickij és Ternopil városok felé közeledő drónokról.
Robbanások hallatszottak a nyugati Volinyi területhez tartozó Luck városában helyi idő szerint nem sokkal hajnali 4 óra előtt – jelentette a Szuszpilne,.
A lengyel légierő közölte, hogy a támadás miatt vadászgépet indított, hogy megvédje Lengyelország légterét. A légiriadót helyi idő szerint reggel 6 óra 15 perc körül oldották fel Nyugat-Ukrajnában, a légiriadó közel hét órán át tartott.
Legalább egy ember megsérült a támadásban, egy nő mellkasi törést szenvedett a Kijevi terület Brovari városában – jelentette a regionális katonai közigazgatás.
Robbanásokat jelentettek a frontvonalhoz közelebbi településekről is, többek között Dnyipro, Szumi, valamint Zaporizzsja terület felett.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet

Átadta kedden megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek Magyarország új romániai nagykövete, Kissné Hlatki Katalin.

Átadta megbízólevelét Nicuşor Dan államfőnek az új magyar nagykövet
2025. július 09., szerda

Bolojan: Románia támogatja Ukrajnát, de fontos az ottani román közösség védelme

Ilie Bolojan román miniszterelnök kedd este megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Denisz Smihallal a háborúról és annak regionális hatásairól, valamint az ukrajnai román kisebbség jogairól.

Bolojan: Románia támogatja Ukrajnát, de fontos az ottani román közösség védelme
2025. július 09., szerda

Már a hétvégére létrejöhet a gázai tűzszünet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Izrael állam történelme során soha nem volt olyan fokú az összehangoltság, együttműködés és bizalom az Egyesült Államokkal, mint jelenleg.

Már a hétvégére létrejöhet a gázai tűzszünet
2025. július 08., kedd

Putyin túl sok ember halálát okozza Trump szerint

Donald Trump lehetőségként tekint az Oroszország elleni további súlyos szankciókról szóló, az amerikai szenátus előtt lévő törvényre – az amerikai elnök erről kedden kabinetjének nyilvános ülésén beszélt a washingtoni Fehér Házban.

Putyin túl sok ember halálát okozza Trump szerint
2025. július 08., kedd

Budapestre várják a szomszédos országok agrárminisztereit, hogy az Ukrajnával kötendő uniós megállapodást felülvizsgálják

Brüsszel beverte a szöget a gazdák koporsójába, hiszen olyan kereskedelmi megállapodást kötött Ukrajnával, amely több mezőgazdasági termék esetében magasabb vagy korlátlan importot engedélyez – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Budapestre várják a szomszédos országok agrárminisztereit, hogy az Ukrajnával kötendő uniós megállapodást felülvizsgálják
2025. július 08., kedd

Moszkva: az újabb amerikai fegyverszállítások csak elnyújtják az ukrajnai háborút

Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások „az ellenségeskedések folytatásának” kedveznek – így kommentálta kedden Oroszország, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok további fegyvereket küld Kijevnek.

Moszkva: az újabb amerikai fegyverszállítások csak elnyújtják az ukrajnai háborút
2025. július 08., kedd

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot

A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot
2025. július 08., kedd

Pfizergate: von der Leyen szerint a román képviselő bizalmatlansági indítványa összeesküvés-elméleteken alapul

Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítvány szélsőségesek legrégibb kézikönyvéből származik, célja a társadalom megosztása, a demokráciába vetett bizalom aláásása – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke hétfőn Strasbourgban.

Pfizergate: von der Leyen szerint a román képviselő bizalmatlansági indítványa összeesküvés-elméleteken alapul
2025. július 08., kedd

Trump: további fegyvereket szállítunk Ukrajnának

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy további védelmi fegyvereket tervez küldeni Ukrajnának, miután kormánya a múlt héten leállított bizonyos szállítmányokat.

Trump: további fegyvereket szállítunk Ukrajnának
2025. július 07., hétfő

Szili Katalin: napirenden kell tartani a kisebbségvédelmet

Az Európai Unió nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, azt minden ország belügyének tekinti – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemen hétfőn Budapesten.

Szili Katalin: napirenden kell tartani a kisebbségvédelmet