Állatvásár a székelyföldi Kápolnáson 2016-ban. Hargita megyében ma is lenne érdeklődés az újraindulásra
Fotó: Barabás Ákos
Régi korok emléke maradt az állatvásár, amikor egy-egy szűkebb vagy tágabb régió gazdái szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, nyulat és baromfit vittek szép számban eladásra. A 2019-ben berobbant afrikai sertéspestis-járvány egyik napról a másikra felszámolta az állatvásárokat, azóta az állatkereskedelem új utakat keresett. Szakemberekkel jártuk körül, mekkora igény mutatkozik az állategészségügyi hatóság által tervezett újabb vásárnyitásra.
2024. február 19., 18:442024. február 19., 18:44
Az állatvásárok újraindítását fontolgatja a romániai állategészségügyi hatóság. Ez a hagyományos kereskedési forma – amely a középkor óta gazdasági felhajtóerőt jelentett egy-egy vidék számára – jó ideje ex-lex állapotban működik az ország számos térségében. A négy évig tomboló, de mára jórészt lecsengett afrikaisertéspestis-járvány miatt az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) 2019. óta betiltott minden állatvásárt az ország területén. Utólag annyiban módosult az általános rendelkezés, hogy sertések kivételével egy-egy nagyobb vásárban megjelentek az eladásra kínált lovak, birkák és szarvasmarhák, noha a vásárt működtető vállalkozás, civil szervezet vagy önkormányzat hivatalos állategészségügyi engedély nélkül vállalta fel az állatforgalmazást.
Ilyen irányú kérések nem érkeztek a megyei állategészségügyi igazgatóságokhoz, a központi rendelkezések értelmében ezeket el kellett volna utasítaniuk a hatóságoknak.
,,A lovasgazdák szerettek volna lóvásárt tartani Háromszéken, de kérésüket el kellett utasítanunk, mivel a bukaresti hatóság országos tiltása miatt erre nem volt lehetőség” – nyilatkozta a Krónikának a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Nem jobb a helyzet Hargita megyében sem, ahol országos viszonylatban kiemelkedően sok a haszonállat: Románia megyéi közül a második helyen áll a székelyföldi megye, 97 ezer állatot tartanak nyilván az őstermelői és az agrárvállalkozói farmokon. István Róbert Hargita megyei főállatorvos elismeri, hogy a régiós állatvásárok újraindulása sokat segíthetne a gazdaságokon, amelyek állatkereskedelme immár „felszorult” az internetre.
„Van, aki számára nehezen érthető, hogy a sertéspestis miatt a hízott disznókon és malacokon kívül miért tiltották be a többi állat vásárra szállítását is. A válasz egyszerű:
A szekéren, állaton és a gazda ruháján a vásárokba is eljut a sertéspestis” – mutat rá az állatvásárok betiltásának fő okára a csíkszeredai szakember.
Ha állatvásárokat nem is, de pár állatkiállítást azért engedélyezett a csíkszeredai állategészségügyi igazgatóság. Egyetlen meghatározott napra, vagy kivételes esetben teljes hétvégére jóváhagyták lovastalálkozó és szarvasmarha-bemutató megszervezését. A főállatorvos szerint az engedély kibocsátása sok körültekintést igényel: olyan településen, ahol afrikaisertéspestis-gócot igazoltak az állatorvosok, tíz kilométeres körzetből sem lehet semmilyen állatot elszállítani.
Felcsíki gazdanap 2023. októberében. Csak külön hatósági engedéllyel lehetett megszervezni
Fotó: Barabás Hajnal
Az állatvásárok belengetett újraindítását nem mindenhol várják a gazdák. Horváth Csaba állatorvos, kalotaszegi falugazdász szerint Kalotaszeg térségében olyan kevés állat maradt a gazdák portáján, hogy a mezőgazdasági termelők nem érzik szükségét az állatvásárok újraindulásának.
Tavaly a bárány- és a juhkereskedelem is így működött, és remélhetőleg idén is jó ára lesz a húsvéti báránynak. Kiöregedett szarvasmarhákat nehéz értékesíteni, a vágóhidak túlterheltek, nem szívesen vásárolják. Egyedül a disznóvásárok hiányoznak valamennyire” – foglalja össze a Kolozs megyei helyzetet a falugazdász.
Horváth Csaba szerint az is gond, hogy alig van már ló és lovasszekér a portákon, gazdaságokban. Holott egy-két évtizede még ezzel járt a legtöbb gazda vásárba. De nincs törvényileg előírt állatszállító jármű sem a kistermelők, a gazdák tulajdonában, így ha lenne is állatvásár, nem volna mivel eljuttatni az élőállatot. A falugazdász úgy véli, a hagyományos állatvásárok lecsengenek, kimennek a divatból, helyüket átveszik az alternatív értékesítési formák.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) a napokban tette közzé a 2024/10-es számú rendeletét az állatvásárok újbóli megszervezésével kapcsolatban. A korábbi szabályozást kiegészítve számos területen szigorítottak, olyan feltételeket támasztva az állatvásárok üzemeltetőivel szemben, amelyek gazdaságilag nehezen teszik kifizetődővé ezt a hagyományos kereskedelmi formát. Míg korábban az állatvásár megszervezéséhez elegendő volt egy dróthálóval körbekerített mezőgazdasági terület is, az új szabályozás állandó ivóvízellátást, állategészségügyi rendelőt és számos más feltételt is megkövetel.
Mint mondani szokás, ,,a puding próbája az evés”: a közeljövő fogja eldönteni, hogy kínálat és kereslet találkozik-e egymással, és a gazdák elfogadják-e az igen szigorú, az állatok szállításával, egészségügyi „lepapírozásával” és az egyéb követelményekkel kapcsolatos feltételeket.
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.
A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Őrizetbe vettek, majd hatósági felügyelet alá helyeztek három CFR-drukkert, akik elkobozták egy Universitatea-szurkoló sálját és zászlaját. Ugyanakkor a CFR-szimpatizánsokat – köztük magyarokat – súlyosan bántalmazó U-rajongóknak nem találják a nyomát.
Emil Boc polgármesterhez és a rendőrséghez hasonlóan a Kolozsvári Universitatea néhány magyar szurkolója, továbbá egy civil szervezet is megkérdőjelezi, hogy nemzetiségük miatt bántalmaztak magyar fiatalokat futballhuligánok Kolozsváron.
Nagy a nyüzsgés a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán épülő alagutak körül és magukban a vájatokban is. A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők immár több tíz méteres előrehaladásról tudnak beszámolni.
Szokatlan helyszínen, a parajdi sóbányában került sor a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztiválra, amelyen erdélyi, bukaresti és budapesti csúcséttermek ételkínálatát kóstolhatta meg a rendezvényen részt vevő népes vendégsereg.
A Brassó, Kovászna és Hargita megyeiket – és nemcsak őket – célozza az az online felmérés, amely arra kérdez rá, hogy melyek a legnépszerűbb célpontok, ahová az utazók el szeretnének jutni a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének több mint felére.
Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be április 8-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!