A vallásszabadság emlékműve Tordán, az alkotást a 450. évfordulón, 2018. január 13-án leplezték le
Fotó: Biró István
JEGYZET – Az erdélyi unitárius egyház minden esztendő januárjában születésnapot ünnepel. Idén ez éppen a 455. − szép kor ilyen válságos időben! A reformáció legifjabb egyháza, az unitárius, a méltán híres 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét.
2024. január 13., 11:352024. január 13., 11:35
2024. január 13., 12:082024. január 13., 12:08
Az erdélyi rendek − magyarok, székelyek és szászok − négy és fél évszázaddal ezelőtt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták, hogy: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik.
az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”
A lelkiismereti és vallásszabadság törvénye mérföldkő az erdélyi felekezetek életében, hiszen az eltérő hitbeli meggyőződésűek együttélését biztosította egy olyan korban, amikor a vallásos tolerancia kérdését nem volt tanácsos tőlünk nyugatabbra emlegetni. Egészen biztos, hogy a vallási türelmet biztosító rendelkezés mögött politikai és társadalmi érdekek is meghúzódtak, ezek jelentőségét nem szabad tagadni. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy Erdély történetében ez az első, és tudomásom szerint az utolsó olyan „világi” törvény, melyet explicite szentírási alapra helyeztek. A reformáció két alaptétele kapcsolódott itt össze − „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” (Ef 2,8) és
A modern értelemben vett lelkiismereti szabadság a francia forradalom véres esztendeiben született meg, és alapjainál hiába keressük Ef 2,8 vagy Róm 10,17 igazságát. A világon először Erdélyben mondották ki, és ültették gyakorlatba a vallásszabadságot, akkor amikor tőlünk nyugatra a vallás nevében országok viseltek háborút egymás ellen, Erdély a felekezeti béke földje maradt, akár katolikus, akár református fejedelem ült is a tanácsban. Addig maradt a felekezeti béke szigete, amíg az uralkodás szentírási alapra épült.
Január idusán emlékezzünk János Zsigmondra, az erdélyi rendek bölcsességére, hitére, és köszönjük meg Istennek, hogy „Erdély példát mutatott toleranciából az akkori és a mai Európának” (Benda Kálmán).
Kovács Sándor
A szerző egyetemi tanár, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora
A konfliktusokhoz és megbékéléshez közelítő egyházi, vallásos viszonyulásmód abban különbözik a politikum viszonyulásától, hogy a transzcendencia perspektíváján tekint a világ nagy dolgaira.
A magyar közmédia által élőben közvetített ünnepi istentisztelettel, beszédekkel és koszorúzással emlékeztek csütörtökön az 1568-ban Tordán kihirdetett vallásszabadság határozatára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!