Kolozsvári vallásközi párbeszéd: önmérsékletre szólítják a háborúzó feleket a felekezetek

Tartsuk meghallgatásra érdemesnek a másikat, a hit oldaláról közelítve pedig hasonlóan gondolkozik a béke és megbékélés témájáról mindenik vallás és felekezet – összegezte a Krónika megkeresésére Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház (MUE) püspöke a Vallásszabadság Nemzetközi Egyesülete (International Association for Religious Freedom, IARF). 36. kongresszusának üzenetét, amelyet első ízben tartottak Erdélyben.

A szerdán zárult, három napos kolozsvári kongresszus házigazdája a Magyar Unitárius Egyház volt, az eseményre szerte a nagyvilágból érkeztek résztvevők: a keresztény felekezetek képviselőin kívül a muzulmán, zsidó, buddhista, sintoista, hindu és zoroasztriánus vallás képviselői.

A kongresszuson előadások, kiscsoportos és kerekasztal-beszélgetések, illetve tevékenységi beszámolók keretében próbálta körüljárni a hit és megbékélés témáját a Japánból, Indiából, Törökországból, Európa különböző országaiból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett, valamint a világhálón bekapcsolódott 130 résztvevő, 47 egyház és vallásos szervezet képviselője. A világon elsőként – 1900-ban – létrehozott, vallásszabadságot, párbeszédet és békét szorgalmazó nemzetközi szervezet alapító tagjai között volt a mostani esemény házigazdája, a Magyar Unitárius Egyház is.

Kovács Istvánt arra kértük, összegezze, mik voltak a legfontosabb hozadékai a kongresszusnak, illetve a különböző vallások, felekezetek részéről milyen közös nevezők körvonalazódtak, ami a rendezvény témáját, a »hit a megbékélésben« kérdéskörét illeti.

„Óriási a jelentősége annak, hogy első ízben szervezhettük meg Erdélyben, Kolozsváron a nemzetközi kongresszust. 2002-ben tartottak ugyan egy ilyen rendezvényt Budapesten, de Erdélyben a mostani volt az első. Mindez időzítés vonatkozásában is fontos, és a tematikát tekintve is. Az unitárius egyház számára természetesen lényeges, hogy részese lehet egy ilyen nagy nemzetközi szervezetnek, amely 47 tagcsoportot, egyházat, vallásos közösséget számol. Fontos, hogy egyházunk

hallathatja hangját a vallásszabadság, a felekezetközi dialógus, illetve a világ nagy kérdéseinek vonatkozásában” – fejtette ki Kovács István.

Mint magyarázta, a kongresszusnak számukra az is a jelentősége, hogy az unitárius egyház kapcsolatban lehet az öt földrész különböző egyházainak életével, képviselőivel. „Ez a kapcsolat a történelem folyamán

Jelen pillanatban is fontos, hogy a világ nagy dolgaiban megszólalhatunk. A konferencia tematikája a hit szerepe volt a megbékélésben, pontosabban az, hogy miként kell viszonyulni a mostani világpolitikai konfliktusos helyzetekhez” – fejtette ki a püspök.

Mint fogalmazott, a találkozó hozadéka az is, hogy látták, miként állnak hozzá a különböző egyházak, vallásos közösségek a megbékélés témájához. „Az is lényeges, hogy mi magunk fogalmazzuk meg magunk és egymás számára azt, hogy egy ilyen, ezer sebből vérző világban, amikor a béke ennyire törékeny és veszélyeztetett, mi a felelősségük, kötelességük, teendőjük az egyházaknak” – összegzett Kovács István.

Megkérdeztük az egyházi vezetőtől azt is, hogy a világ minden részéből – Egyesült Államok, India, Japán – érkezett vallási és egyházi képviselők milyen közös nevezőt fogalmaztak meg e tekintetben a kongresszuson. „A hithez, egyházhoz kapcsolódó identitások különbözősége adott esetben probléma forrása lehet. De pont ezért itt rejlik a megoldás lehetősége is sok vonatkozásban. Például a világ kérdéseihez való egyházi vagy vallásos viszonyulásmód abban különbözik a politikum viszonyulásától, hogy a transzcendencia perspektíváján tekint a világ dolgaira. Ez pedig óhatatlanul önvizsgálatot jelent, és

Kifejtette, mindez nagyon fontos szemléletváltást jelent, hiszen a világban ma is az tapasztalható, hogy a szemben álló felek mindig arról beszélnek, hogy a másik oldalon a többiek mit csinálnak rosszul. „Éppen a vallásos perspektíva nyújthat alternatívát akkor, amikor veszélyeztetett a béke. Egyébként a történelem folyamán mindig azt mondták a lövészárkok mindkét oldalán, hogy »nekünk van igazunk, nálunk van az igazság, és ha a másik oldalon ezt belátnák, akkor nem lenne háború«. Csak az a baj, hogy mind a két oldalon pontosan ezt mondták, ezért nem jöhettek létre megbékélések” – fejtette ki Kovács István.

Hozzátette: ez jelenleg sincs másképpen, ezért hangsúlyozza a vallásos szemlélet, hogy önvizsgálattal kell kezdeni – nem is csak a saját közösségünk önvizsgálatával, hanem az egyéni önvizsgálattal. „Elsősorban azzal, hogy rendbe hozzam a mindenséghez, a világhoz, az Istenhez fűződő viszonyomat, és csak ezután van esély arra, hogy mindez kiterjedhessen a közösségre, amelyhez tartozom. Így talán az én közösségemben is lesz esély arra, hogy

Hozzátette, e tekintetben kulcsfontosságú a párbeszéd, a másik fél álláspontja iránti kíváncsiság, az, hogy nem leseperjük az asztalról, hanem meghallgatásra érdemesnek tartjuk a másik felet, elmondjuk a saját álláspontunkat és valahogy megpróbálunk közös nevezőre jutni.

A püspök arra is kitért, hogy az IARF szervezet azt tűzi ki célul – ez eredendő alapítói küldetése –, hogy a vallásszabadságot, a szabad vallásgyakorlást szorgalmazza a szerte a világon, azt szeretné tudatosítani, hogy

a különböző nemzeti identitásoknak, nyelveknek megvan a létjogosultsága.

Az IARF másik célkitűzése, hogy segítse a nemzeti identitások, nyelvek közti párbeszédet, hogy ne beszéljenek „egymással párhuzamosan”, ne kioktassák egymást, ne érezze azt egyikük vagy másikuk, hogy csak neki van igaza és a többiek csak „biodíszletek” a háttérben, hanem tiszteletet tanúsítsanak egymás iránt. „Az is a szervezet céljai közé tartozik, hogy ne csak kommunikáció révén, de tényszerűen is segítsenek az egyes közösségek a maguk eszközeivel a bajba jutottaknak. Például ennek a nemzetközi közösségnek a női tagozata, valamint japán testvéreink sokat segítettek nekünk abban, hogy az unitárius egyház támogathassa a kárpátaljai, ukrajnai rászorulókat a háborús övezetben” – fejtette ki Kovács István. Mint elmondta, az is nagy dolog, hogy az unitárius egyház benne van az IARF vezetőségében alapítóként, kezdetektől aktívan tevékenykedő tagszervezetként. „Fontos, hogy az IARF egyféle csatornát jelent az egyházunk számára, másrészt lényeges, hogy érvényesíthetjük azokat az értékeket, amelyeket mi itt Erdélyben fontosnak tartunk. Egyébként

megható volt, hogy a kongresszuson olyan személy is részt vett, akinek szülei a hirosimai tragédia áldozataivá váltak. Ő maga Hirosimából érkezett, és nekik, japánoknak, akik átmentek egy hasonló katasztrófán, teljesen más a békéhez való viszonyulásuk” – fejtette ki a püspök.

A rendezvényen részt vett többek közt Yoshinobu Miyake lelkész (japán sintó hitű Izuo Konko közösség), Kovács Gergely érsek (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Claudiu Lucian Pop püspök (Kolozs-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye), Kolumbán Vilmos püspökhelyettes (Erdélyi Református Egyházkerület), Toshiki Murata oktatási tanácsos (japán Ittoen közösség), Benedict Vesa segédpüspök (Romániai Ortodox Egyház), Ali Selcin imám (Romániai Muszlim Főmuftiátus), Ruzbeh Hodiwala alelnök (Zarathushti Kulturális Alapítvány), Boldizsár Beáta püspöki titkár (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Janhvi Gupte, az IARF alelnöke (hindu képviselő, India), Gerhard Wagner lelkész (Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház).

A kongresszus keretében zajlott az IARF tisztújító közgyűlése is, amely

megválasztotta a szervezetet kormányzó 12 fős nemzetközi tanács tagjait, köztük Sándor Krisztinát, a Magyar Unitárius Egyház főgondnokát, illetve az új elnököt, George Williams (Amerikai Egyesült Államok) személyében.

Ő, valamint Aayush Soni (India) alelnök és Peter Le Poole (Hollandia) pénztárnok a tanács segítségével vezetik majd az IARF-et a következő négy évben.

Vallások párbeszéde Kolozsváron: keresztény, muzulmán, zsidó, buddhista, sintoista, hindu, zoroasztriánus résztvevők imádkoznak

Kolozsváron tartják hétfőtől szerdáig az IARF (International Association for Religious Freedom, Vallásszabadság Nemzetközi Egyesülete) 36. kongresszusát, amelynek témája: Hit a megbékélésben.

Hit a megbékélésben: Kolozsváron tartja kongresszusát a Vallásszabadság Nemzetközi Egyesülete

Hit a megbékélésben címmel Kolozsváron tartja szeptember 4–6. között 36. kongresszusát a Vallásszabadság Nemzetközi Egyesülete (International Association for Religious Freedom – IARF) – közölte szerdán a Magyar Unitárius Egyház (MUE).