Aki a padoknak prédikál Szászföldön
Piros, fehér, fekete, arany: a ribizli a kiskertek éke, a testi, lelki és mentális egészség gyümölcse
Megvan még az ábeles furfang? Ahová, akik közé születik, azzá lesz: a székely gyermek
Székelyföldi brácsás a nagyvilágban
Erdélyben is nehezen halad Thália szekere
Megnyitotta kapuit hétfőn a kolozsvári Valláskutató Intézet a Kossuth Lajos (21 Decembrie 1989) utca 14. szám alatt, a Vallásszabadság Házában.
Szelfiversennyel, reneszánsz villámcsődülettel, slam poetry vetélkedővel népszerűsítik a kincses városbeli óvári ferences kolostort a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai az Örökségünk Őrei mozgalom keretében.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
„Felébredt Csipkerózsika-álmából a több száz éves épület, azért újították fel, hogy közkinccsé tegyék, feladatunk pedig, hogy belakjuk, lelki házzá alakítsuk a vallásszabadság eszmeisége jegyében” – fogalmazott Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök szombaton a Vallásszabadság H&
A vallásszabadság évének egyik csúcspontja lesz a szombati nap, amikor új kulturális, szellemi, közösségi központként avatják fel Kolozsváron a Magyar Unitárius Egyház tulajdonában lévő volt püspöki palotát, amely a Vallásszabadság Házaként kívánja szolgálni a közösséget.
A csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond fejedelem 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsoló „hamis legenda” terjesztésének felhagyására kér mindenkit az unitárius egyház, egyúttal Isten áldását kívánva a búcsú minden résztvevőjére.
Európai uniós támogatással újul meg két Kolozs megyei unitárius templom, Várfalva és Bágyon középkori templomainak korszerűsítése 2020-ra fejeződhet be.
Magyar és román nyelvű istentisztelettel, könyvbemutatóval és kiállítással emlékeznek meg szerdán és csütörtökön Bukarestben arról a 450 éve Tordán tartott országgyűlésről, amely 1568. január 13-án a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
Emlékkonferenciával ünnepelte Budapesten a vallásszabadság törvényének 450. évfordulóját a Magyar Unitárius Egyház. Rácz Norbert Zsolt kolozsvári lelkész az Országházban tartott rendezvényről, valamint az ez évben tartandó további eseményekről beszélt a Krónikának.
A másokkal, más kultúrákkal és vallásokkal szembeni türelem csak addig tarthat, amíg gyakorlása közben megőrizhetjük saját magunkat, közösségünket, kultúránkat és életformánkat – mondta Lázár János a vallásszabadságot kimondó 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmáb&am
Pénteken az Országház felsőházi termében tartanak konferenciát, majd este a Pesti Vigadóban gálaestet abból az alkalomból, hogy idén fennállásának 450. évfordulóját ünnepli a Magyar Unitárius Egyház (MUE).
Az egymás iránti szeretet és tolerancia szükségességét, illetve a keresztény értékek melletti kiállást hangsúlyozták a meghívott egyházi és világi elöljárók a 1568-as országgyűlés egykori helyszínén, Tordán, a főtéri római katolikus templomban.
Pénteken egy kolozsvári ünnepi koncert vezeti be a Magyar Unitárius Egyház szombati, tordai megemlékezését, ami egyben a vallásszabadság évének felekezetközi és össznemzeti nyitánya.
Sokszor elhangzik mostanában, hogy a kereszténység kisebbségi vallássá válhat Európában, valamint az is, hogy a magyarság kisebbségnek tekinthető a nagyobb népek tengerében.
Nem a múltba tekintés, hanem a vallásszabadság eszméjének a felmutatása, közös megélése a célja a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett vallásszabadság évének. Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató 2018-as esztendőt az igazi megújulás és pezsgés jellemzi.
Négyszázötven éve, 1568. január 6-án kezdődött és január 13-ig tartott Erdélyben a tordai országgyűlés, amely kimondta négy vallás - a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás - szabadságát és egyenjogúságát.
kronikaonline.ro
