„Erdély valamennyi egyházának közös kincse a vallásszabadság”

Tordán unitárius istentisztelet keretében ünnepelték csütörtökön, hogy 1568-ban itt tartották azt az országgyűlést, mely a világon elsőként iktatta törvénybe a vallásszabadságot. A vallásszabadság kihirdetését az erdélyi alapítású unitárius egyház a saját születésnapjának tekinti.

Négy évvel ezelőtt, 2018-ban nyilvánította a vallásszabadság napjává január 13-át a magyar Országgyűlés.

Az 1568-as tordai országgyűlésen elfogadott, vallásszabadságra vonatkozó határozat 450. évfordulóján avatta fel a Magyar Unitárius Egyház Torda főterén a vallásszabadság emlékművét. Azóta minden év januárjában az egész Kárpát-medencére kiterjedő figyelem övezi a vallásszabadság napjának megünneplését. Élő adásban közvetítette a Duna televízió az ünnepi istentiszteletet és az azt követő beszédeket.

A rendezvényen részt vett Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Sándor Krisztina, az unitárius egyház főgondnoka, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője, Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, az aranyosszéki unitárius gyülekezetek lelkipásztorai, magyar polgármesterek és számos unitárius hívő.

Csete Árpád, a homoródalmási unitárius egyházközség lelkipásztora, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke ünnepi istentiszteletében az 1568-as országgyűlésen a vallásszabadságról elfogadott határozatot párhuzamba állította a kérészéletű világi törvényekkel.

– fogalmazott az igehirdető. Kiemelte Dávid Ferencnek, az unitárius egyház megalapítójának és János Zsigmond erdélyi fejedelemnek a korszakot meghaladó tevékenységét. Mint fogalmazott, a 16. század egyedülálló hőseiként vonultak be a történetírásba.

„Először a világon hirdették ki a vallásszabadságot, ami azóta is a keresztény Európa egyik alaptétele” – fogalmazott az igehirdető.

A tordai unitárius egyházközség lelkipásztora, Józsa István Lajos házigazdaként üdvözölte az ünneplő közösséget.

Kiemelte, a város több alkalommal is helyszínt biztosított a korábbi évszázadok országgyűléseinek, itt alapozták meg a békés erdélyi hitéletet. Kolumbán Vilmos József, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet – református – rektora is a vallásszabadság kihirdetésének korát meghaladó, kiemelkedő jelentőségét méltatta.

– fogalmazott. A rektor az 1948-ban, a kommunista rendszer nyomására „összezárt” protestáns lelkészképzésről szólva úgy fogalmazott, hogy a protestáns egyházak elsorvasztásának céljából született diktatórikus döntést a felekezetek javukra tudták fordítani, így 40 esztendő kényszerű együttlét után rájöttek, hogy a közös református-unitárius-evangélikus képzésnek jó gyümölcsei is vannak.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében a 16. századi európai viszonyok között kihirdetett vallásszabadság-határozat kiemelkedő jelentőségét méltatta, elhelyezve azt a korabeli történelmi adottságok között, amikor a sokszínű erdélyi vallási törekvések európai kuriózumnak számítottak. „Az emberi jogok történetének egyik korai megnyilvánulásaként tekintünk rá” – fogalmazott a politikus.

Hozzátette, Erdélyben a reformáció előtt is magától értetődő volt, hogy a boldoguláshoz együtt kell működni. „Erdély megmaradásának egyik titka a vallásszabadság volt” – jelentette ki Potápi,

hangsúlyozva, hogy a vallásszabadság gyakorlatilag az országot alkotó emberek védelmét jelentette. A 454. évfordulón a budapesti kormány politikusa arról is szólt, ma hogyan lehet megoltalmazni közösségeinket.

Magyarország kormánya ennek az összefogásnak a szellemében munkálkodott 2010 óta. A világ magyarságában soha nem volt olyan erős az összetartás, mint amivel ma találkozunk” – mondotta az államtitkár. Az idei Tamási-emlékév kapcsán a 125 éve született erdélyi írót idézve: „nincs módunk kitérni a hűség elől”, Potápi úgy fogalmazott, ugyanez a hűség jellemezte a reformáció évszázadait is.

Az idei országgyűlési választásokról szólva Potápi Árpád János számadatokkal szemléltette a 2010 óta folyó hatalmas Kárpát-medencei templomfelújítási, templomépítési programot, illetve az óvodaprogramot, ahol „meg lehet találni a gyülekezetek új tagjait”. A politikus szerint az idei választás arról is fog szólni, hogy ezt a munkát sikerül-e megőrizni és folytatni. Arra kérte a történelmi egyházak képviselőit, buzdítsák híveiket a regisztrálásra, a 2022. évi magyar országgyűlési választáson való részvételre.

Kovács István püspök köszöntője után a résztvevők átvonultak a vallásszabadság emlékművéhez, ahol a Magyar Unitárius Egyház egyik főgondnoka, Sándor Krisztina tartott ünnepi beszédet. 

Az 1568-as tordai országgyűlés döntéséről szólva így fogalmazott: a helyszín, a döntés tartalma és az időpont egyaránt különleges, főként a mai ember számára. „Egyfelől itt ülésezett az országgyűlés. Itt, a ma több mint negyvenezres lakosságú Tordán, ahol ma a magyar lakosság kevesebb, mint tíz százalék. Itt, Közép-Erdélyben, 452 km-re Budapesttől, a mai országgyűlés helyszínétől… A hit Isten ajándéka – így fogalmaztak az egykori országgyűlésen. A mai jogászok, az alkotmányok és a törvények ismerői számára többnyire idegen ez: Istenre, hitre hivatkozni a törvényalkotás során” – mondta a főgondnok.

Hangsúlyozta, „legyünk büszkék erre a napra, erre a páratlan országgyűlési határozatra, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy ez a határozat egyre ismertebb és elismertebb legyen, merítsünk belőle erőt a mai küzdelmekhez”. A délelőtti ünnepi rendezvény koszorúzással és záróénekkel ért véget, az ünnepség délután 18 órától Kolozsváron folytatódik a belvárosi unitárius templomban.