A romániai magyar fiatalok helyzetét és a demográfiai kilátásokat vizsgálták a félixfürdői Miért-akadémián
Az erdélyi fiatalok Magyarországra vándorlását nagy mértékben gerjesztik a magyarországi politikusok is, akik néha beismerik, hogy a népességcsökkenést az anyaországon kívül élők kitelepedésével szeretnék pótolni � jelentette ki Antal Árpád RMDSZ-es képviselő a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) által szervezett nyári akadémián a Nagyvárad melletti Félixfürdőn.
�Kinyílt a bicska a zsebemben� � mondta Antal, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot.
Az idén ötödik alkalommal megrendezett Miért-akadémián, amely ezúttal a demográfia és a statisztika tükrében vizsgálta a romániai magyar ifjúság helyzetét, Antal Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta: a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Példaként Dél-Tirolt hozta fel, ahonnan annak idején számos német költözött Németországba, majd miután a terület autonómiát kapott, közülük sokan visszaköltöztek. Arató Gergely, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában, mondván: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Ugyanakkor hozzátette, a magyar kormány migrációs politikájában prioritást biztosít a magyar anyanyelvűeknek.
Arató szerint a határon túli magyar közösségek szülőföldön való megmaradásának elsődleges feltétele, hogy a fiatal értelmiségiek ne vándoroljanak el. Ehhez az oktatási rendszert oly módon kell kialakítani, hogy a helyi munkaerő-piaci viszonyokhoz igazodjék.
Veres Valér, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója a népességfogyás és gyermekvállalás témájában tartott előadásában elmondta, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. A szociológus többek között elmondta, az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. �A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb� � mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, bár ez nincs feltétlenül összefüggésben azzal, hogy az adott régióban nagyobb a magyarság lélekszáma: a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ott ugyanakkor, ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz.
Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja a jövőbeni kilátásokat vázolva úgy vélte, a következő évtizedekben a magyar népesség termékenysége növekedni fog, ám még így is alatta marad a reprodukciós szintnek. Emellett várhatóan a romániai magyar társadalom szerkezete is átalakul majd: a gyermekvállalás minden valószínűség szerint későbbre tolódik majd. Az elvándorlás mértéke nem jelezhető előre, mert az többek között a magyar kormány bevándorláspolitikájának is függvénye. Kiss rámutatott, ezen a téren érdekellentét áll fenn az anyaország és Erdély között, hiszen Magyarországon szükség van a képzett, magyarul tudó áttelepülőkre a népességfogyás pótlására. �Ezt a témát mindenképpen napirenden kell tartania az RMDSZ-nek� � vélte Kiss, aki elmondta, a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető.
Csata Zsombor, a Babeº�Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékének munkatársa elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás.
A rendezvényen előadást tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, aki úgy vélte, az európai uniós csatlakozás előmozdítja a szülőföldön való megmaradást, mivel a határok átjárhatóbbá válásával könnyebbé válik a csupán ideiglenes külföldi tartózkodás, ami ahhoz vezethet, hogy a fiatalok nem akarnak végképp áttelepülni. A politikus szerint a népességfogyás mértéke is csökkenthető, mégpedig úgy, hogy biztos jövőképet nyújtanak a fiataloknak, akik így nagyobb kedvvel alapítanak családot szülőföldjükön.