Fotó: Biró István
2010. október 13., 08:062010. október 13., 08:06
Négyórás villámlátogatást tett Kolozsváron tegnap Angela Merkel német kancellár, akinek átnyújtották a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szenátusa által tavaly májusban odaítélt díszdoktori oklevelet, emellett felavatta a felsőoktatási intézmény Német Intézetét.
Az Erdélyben első alkalommal megforduló kereszténydemokrata politikust államfőnek kijáró tisztelettel fogadták a kincses városi egyetemen, amelynek dísztermében több mint kétszáz meghívott és újságíró részvételével tartották meg a díszdoktoravatást. Német nyelven elmondott ünnepi beszédében Andrei Marga rektor leplezetlen büszkeségének adott hangot annak kapcsán, hogy XVI. Benedek pápa, a Nobel-díjas Richard Ernst, I. Mihály király, Glatz Ferenc akadémikus vagy Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek után a BBTE Angela Merkelt is „díszdoktorai klubjában” tudhatja. Marga a közéletben a német szövetségi kormány ifjúsági és nőügyi minisztereként 1990-ben debütáló Merkel példaértékű, a hazája iránt elkötelezett politikai gesztusaként értékelte, hogy a 2005-ös választások nyomán az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) nagykoalícióra lépett a szociáldemokratákkal.
A BBTE rektora szerint a német kancellár újító megoldásokat kínált a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságra – kormánya 480 milliárd euróval támogatta a német bankokat –, bebizonyította, hogy a politikusok felelősséggel tartoznak a társadalomban végbemenő változásokért, ugyanakkor belátta, hogy a társadalmi jólét megteremtéséhez elengedhetetlen a minőségi, mindenki által igénybe vehető oktatás. „Személyében új és határozott értelmet nyer Németország páneurópai elkötelezettsége, hiszen Angela Merkel fáradhatatlanul hirdeti a sikeres európai közösség felépítésének eszméjét” – hangoztatta Andrei Marga, hozzátéve: Németország kancellárja „egy újfajta politizálás megteremtése, a jelenkor problémáinak újszerű megközelítése és az európai egység konszolidációja terén tett történelmi érdemeiért” kapja Románia legrégibb és legnagyobb egyetemének díszdoktori címét.
Laudációjában Gyémánt László, az Európai Tanulmányok Kar dékánja méltatta a Német Demokratikus Köztársaságban felnőtt, fizikusként doktorált Merkel életútját, amelyet a berlini fal leomlása „térített el” a tudomány világából a politikai életbe. Latin nyelven írott díszdoktori oklevele – és az ezzel járó talár és fejfedő – átvétele után tartott beszédében az 56 éves politikus különleges megtiszteltetésnek nevezte, hogy azon az egyetemen nyert akadémiai tagságot, amely szellemiségével alapvetően hozzájárul az európai egyesülés eszméjének hirdetéséhez.
„Kolozsvár multikulturális egyeteme egyedinek számít Romániában, mint ahogy az Erdély történelmét évszázadokon át befolyásoló románok, németek és magyarok békés együttélése Európa, sőt a világ más régiói számára bír példaértékkel. A nemzeti kisebbségek összekötő kapcsot jelentenek országaink számára, éppen ezért hazám kormánya a jövőben is mindenben támogatni kívánja a romániai német közösséget kultúrája, identitása megőrzésében, különös tekintettel anyanyelvű oktatásának kiszélesítésére” – jelentette ki hazája első női, illetve első keletnémet kancellárja Kolozsváron, aki egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy feszes romániai programja nem tette lehetővé, hogy ellátogasson Nagyszebenbe is, és felkeresse a német közösséget.
Erdélybe második alkalommal látogat német kancellár az 1989-es rendszerváltás óta. 2004. augusztus 12-én Merkel elődjét, Gerhard Schrödert látta vendégül a Kolozs megyei Mezőcsán, ahol az egykori szociáldemokrata politikus apja, Fritz Schröder a német Wehrmacht őrvezetőjeként 1944 őszén életét vesztette. Schröder – aki három évvel korábban értesült arról, hogy felmenője Erdélyben nyugszik – fejet hajtott az apja földi maradványait is őrző, a falu görög katolikus templomának udvarán található tömegsír előtt, számítógépet ajándékozott a falu iskolájának, a helybeli gyerekeknek futball-labdákat osztogatott, sőt egy kis labdazsonglőrködést is bemutatott a közönségnek. |
A világ egyik legbefolyásosabb asszonyának tartott Angela Merkel úgy vélekedett, az európai országok egységes fellépésének szükségességére világított rá a két évvel ezelőtt kirobbant világgazdasági válság is, amikor is az Európai Unió egyes tagállamai által hozott elhibázott döntések kedvezőtlen kihatással voltak az egész kontinensre. A kancellári tisztsége betöltése óta Romániába másodszor (Merkel először a 2008-as NATO-csúcs idején járt Bukarestben), Erdélybe pedig először ellátogató kereszténydemokrata politikus korrekt európai partnernek nevezte Romániát, amelynek közreműködésével az EU-nak sikerülhet megoldást találnia a térség konfliktusaira; e téren Merkel példaként említette a Moldovai Köztársaságból kivált szakadár Dnyeszter menti köztársaságot. „Mindannyiunk közös felelőssége fellépni a bizalmatlanság és a megosztottság ellen” – szögezte le Kolozsvár magas rangú vendége. Az ünnepélyes egyetemi ceremónia után Angela Merkel felavatta a BBTE keretében létrehozott Német Intézetet, a kincses város német nemzetiségű diákjaival találkozott, majd kora este Berlinbe repült.
A német kancellár nem hivatalos látogatását különben rendkívüli biztonsági és adminisztratív intézkedések előzték meg a kincses városban. Kolozsvár központjában tegnap öt utcát lezártak a gépkocsiforgalom elől, és a környéken közel száz rendőr és csendőr biztosította a rendet, a magas rangú vendég vizitjének biztonságos és zavartalan lebonyolítását.
Drákói szigorral ellenőrizték a biztonsági szolgálatok munkatársai a Babeş– Bolyai Tudományegyetem főépületében rendezett ceremónia meghívottjait és az újságírókat: a részvevőknek fémdetektoros kapun kellett áthaladniuk, majd a román kormányőrség tagjai tüzetesen átvizsgálták a táskákat, hordozható számítógépeket, fényképezőgépeket, a pénztárcák valamennyi rekeszébe belenéztek, sőt belelapoztak a tudósítók jegyzettömbjébe is.
A helyi közterület-fenntartó vállalat munkásai napok óta rendszeresen csinosították a Farkas utcát és környékét, mosták az utakat, meszelték a fákat (több helyen új útburkolatot vontak), tisztogatták a BBTE központi épületét, mindemellett két román trikolórt és egy EU-zászlót vontak fel a Főtéren, a restaurálás alatt álló Mátyás-szoborcsoporttal szemben a napokban elhelyezett zászlórudakra. Egyébként a lakosságon kívül az internetkalózok figyelmét is felkeltette a Merkel-látogatás: ismeretlen hacker hétfőn éjjel feltörte, és trágár szöveget helyezett el a BBTE honlapjára, az informatikai bűncselekmény miatt a felsőoktatási intézmény feljelentést tett a rendőrségen.
Angela Merkel tegnap reggel Bukarestben kezdte romániai látogatását, ahol megbeszélést folytatott Emil Boc miniszterelnökkel és Traian Băsescu államfővel. A német kancellár több jó hírrel is szolgált román kollégájának: közölte Bockal, hogy Németország 2011. január elsejétől felszabadítja munkaerőpiacát a román idénymunkások számára, ugyanakkor a berlini kormány kész szakmai támogatást nyújtani Romániának a gazdasági-pénzügyi válság hatásait enyhíteni képes uniós források hatékony lehívása terén.
Bukarest számára megnyugtató választ adott Angela Merkel az ország jövő márciusára tervezett schengeni csatlakozásával kapcsolatban is, leszögezve, hogy a cigány közösség romániai helyzetének, integrációjának semmiféle szerepe nincs a schengeni feltételek teljesítése terén, fontosnak tartotta azonban, hogy Románia – és egyben az EU – keleti határainál a korrupció és más jellegű törvénytelenségek felszámolásával történjék a vízumkérelmek feldolgozása, a dokumentumok kibocsátása. (A német politikus félelme nem alaptalan: beépített nyomozók információi alapján a bukaresti Adevărul napilap éppen kedden cikkezett arról, hogy megvesztegetett román és magyar határőrök néhány száz eurós kenőpénz fejében személyi igazolvány nélküli vagy körözött személyeket is átengednek a nagylaki határátkelőnél).
Boc ugyanakkor „fejmosást” is kapott Merkeltől, a német kancellár ugyanis arra figyelmeztette a kormányfőt: nem tesz jót a befektetői hangulatnak, hogy a román állam rendkívül lassú ütemben folyósítja a német tőkéjű társaságokkal szemben felhalmozott, 143 millió euróra rúgó adósságát. Merkel nyomatékosan felkérte a bukaresti hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a kommunizmus idején a romániai német kisebbségtől elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát, annál is inkább, mivel az erdélyi német evangélikus-lutheránus egyház mintegy ezer restitúciós igényéből mindeddig csak 400 teljesült.
A román miniszterelnök közölte, kormánya hálával tartozik a berlini kormánynak az erdélyi német kulturális örökség megóvása érdekében kifejtett erőfeszítéseiért, majd hozzátette: folytatni kívánják az egykori szász műemlék épületek és evangélikus vártemplomok felújítását célzó kormányközi projektet, ugyanakkor szeretnék bevonni ezeket a műemlékeket a hazai turisztikai körforgásba. A schengeni övezethez való csatlakozás képezte a német kancellár és Traian Băsescu államfő megbeszélésének központi témáját, ezzel kapcsolatban Angela Merkel ismertette: Németország méltányosan értékeli majd Romániának az integráció érdekében tett erőfeszítéseit.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.