Álorvosok romániai Kánaánja – több okot és felelőst neveztek meg a Krónikának nyilatkozó szakemberek

Ráteszik a kezüket. Egyre több romániai gyógyászról derül ki, hogy nem orvos, hanem szélhámos •  Fotó: Veres Nándor

Ráteszik a kezüket. Egyre több romániai gyógyászról derül ki, hogy nem orvos, hanem szélhámos

Fotó: Veres Nándor

Vass Levente orvos-politikus szerint a legnagyobb felelősség az orvosi kamarát terheli a sarlatánok romániai „térnyerése miatt”. Ám a pellengérre állított szervezet Kovászna megyei elnöke cáfol: Seres Lucia leszögezte, mindenekelőtt a munkáltatónak kell ellenőriznie, kit alkalmaz. Benedek István orvosprofesszor korrupciós esetekre gyanakszik.

Bíró Blanka

Szucher Ervin

2019. február 22., 14:512019. február 22., 14:51

Szinte nap mint nap érkeznek hírek lefülelt álorvosokról a Matteo Politi/Matthew Mode nevű, azóta előzetes letartóztatásba helyezett olasz csaló lebukása óta. A február elején Bukarestben kirobbant botrány nyomán országszerte átfogó ellenőrzéseket rendeltek el, és

miközben az illetékes hatóságok folyamatosan egymásra hárítják a felelősséget, újabb és újabb szélhámosságok derülnek ki.

A kürtösi határátkelőnél elfogott olasz parkolóőr után – aki plasztikai sebésznek adta ki magát, és műtétet is végzett egy bukaresti magánklinikán – többek között egy Ilfov megyei kőműves-álfogorvos is lebukott, illetve egy 30 éves nőről kiderült, hogy tíz éven keresztül minimális képesítés nélkül dolgozott a bukaresti sürgősségi kórház nőgyógyászati részlegén. Csütörtökön pedig vizsgálatot indított a rendőrség egy 39 éves nagyváradi nő ellen, aki a gyanú szerint orvosi képzettség nélkül végzett arcesztétikai beavatkozásokat. A több magánklinika működési engedélyének felfüggesztését is eredményező botrány kapcsán szakembereket kérdeztünk, mi állhat az „álorvosjelenség” elterjedése mögött.

Vass Levente: nincs átfogó
adatbázis

Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára szerint az alapvető gond az, hogy az egészségügyi szaktárca, a Romániai Orvosi Kamara és az egészségbiztosítási pénztár közül egyik intézmény sem rendelkezik átfogó, teljes adatbázissal. Ezek vagy hiányosak, vagy részleges információkat tartalmaznak.

Idézet
Ezelőtt egy évvel törvényes rendelkezést bocsátottunk ki, amely arra kötelezi az orvosi kamarát, hogy készítsen átfogó listát az országban lévő orvosokról. Ebben mindenkinek kellene szerepelnie, függetlenül attól, hogy éppen dolgozik vagy sem. Ez nem történt meg, holott ez a munka a kamara hatáskörébe tartozna törvényes megszorítás nélkül is”

– állítja a Maros megyei orvos-politikus.

A parlamenti képviselő szerint az álorvosok megjelenése miatt a legnagyobb felelősség az orvosi kamarát terheli. Kérdésünkre, hogy a kamara, esetleg a minisztérium vagy a biztosítási pénztár miként tudná kiszűrni a külföldről érkező álorvosokat, Vass Levente elmondta, hogy a feladat nem annyira bonyolult, mint amilyennek tűnik, különösképpen az uniós tagállamokban. Ugyanis minden országnak van egy oklevéligazoló intézménye, onnan könnyűszerrel lehet adatokat igényelni.

A munkáltató kötelessége az orvos iratainak ellenőrzése

Vass Levente állításával szemben Seres Lucia a Kónikának leszögezte:

az orvosi kamarának nincs felelőssége a romániai álorvosbotrányokban, hiszen az eddig leleplezettek közül senkinek sem volt kamarai tagsága, illetve a szervezet által kiállított nyilvántartási engedélye.

A Kovászna megyei orvosi kamara elnöke kifejtette, a hatályos törvények szerint Romániában csak olyan orvos dolgozhat, aki a kamara tagja, és akinek a kamara kiállítja a praktizálási engedélyt. „Mielőtt munkába áll, minden orvosnak kérnie kell ezt a bizonylatot. A kamara úgy állítja ki az engedélyt, hogy ellenőrzi az oklevelek érvényességét. Viszont ha nem kérik a testülettől a jóváhagyást, a kamara nem is szerez tudomást arról, ha valaki dolgozik” – részletezte az orvos. Hozzátette, nem az orvosi kamara feladata, hogy ellenőrizze, rendben vannak-e a gyakorló orvosok dokumentumai. „Mi nem keresgélünk az országban, a kórházakban, magánklinikákon, hogy ki akar orvosként dolgozni, vagy ki praktizál. A rendszer úgy működik, hogy aki orvosként akar dolgozni, jelentkezik a kamaránál” – mondta Seres Lucia. Hangsúlyozta,

a munkáltató felelőssége, hogy mielőtt alkalmaz egy orvost, kérje, sőt számonkérje a szükséges dokumentumokat:

a tanulmányok elvégzését igazoló okleveleken kívül a kamarai tagságot és a tevékenység elkezdéséhez szükséges nyilvántartási engedélyt. Az eddig leleplezett álorvosok közül egyik sem volt kamaratag, és nem rendelkeztek a kamara által kiállított praktizálási engedéllyel – ezeket a munkaadónak kellett volna kérnie tőlük. Ha a kamarától kérik ezeket a dokumentumokat, lehetőségünk lett volna ellenőrizni az okleveleket, de ilyen körülmények között a kamara nem is szerzett tudomást arról, hogy dolgoznak, tehát a testületet nem terheli felelősség – szögezte le a Kovászna megyei kamara elnöke.

Benedek István korrupciót sejt

Benedek István orvosprofesszor, aki régebben állami egészségügyi intézményt, jelenleg magán járóbeteg-rendelőt vezet, kizártnak tartja, hogy álorvosok szivárogjanak be a Maros megyei rendszerbe. Mint részletezte, a magyar nemzetiségű diplomások miatt az itteni szakintézmények a lehető legtüzetesebben ellenőrzik az iratokat.

Idézet
Itt sokkal nagyobb, olykor túlzott a szigorúság, mint az ország távolabbi részeiben. Ott viszont nem hinném, hogy emberi mulasztás történt volna, sokkal inkább korrupciós esetre gyanakodom”

– fejtette ki.

Benedek szerint ugyanakkor nem kell álorvosnak lennie valakinek ahhoz, hogy „hülyítse” a kollégáit meg a betegeit. A professzor gyanúsan magasnak tartja azon kollégák számát, akik úgy térnek haza külföldről, hogy „Romániát akarják megmenteni”. „Az ilyen mellveregető embereknél kellene megnézni, hogy amíg külföldön volt, mit csinált: kórházban dolgozott vagy éppenséggel taxisofőrként kereste a kenyerét” – vélekedett Benedek István.

Vass Levente ugyanakkor egy másik furcsa, szintén visszás ügyre is felhívta a figyelmet. Mint mondta, míg egyesek áldiplomával dolgozhatnak, a hazatelepedni vágyókat hónapokig járatják okleveleik honosítása érdekében. A képviselő munkaasztalán van egy hazaköltözni készülő sebész dossziéja, akit már több mint egy éve hintáztatnak a román hatóságok, és még mindig nem kezdhette el a munkáját Erdélyben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek

Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek
2025. április 02., szerda

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus

Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus
2025. április 02., szerda

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen

Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen
2025. április 02., szerda

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal

Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal
2025. április 02., szerda

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot

Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot
2025. április 02., szerda

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét

Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét
2025. április 02., szerda

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt

Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt
2025. április 02., szerda

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel

Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel
2025. április 02., szerda

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából

Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából
2025. április 02., szerda

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica

Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica