Akár tíz évbe is beletelhet, míg újjáéled a magas sókoncentráció miatt kipusztult halpopuláció az élővizekben
Fotó: Szakács László
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója szerint a folyó sószennyezésének leállítását nemzeti prioritásként kellene kezelni, amihez jelentős erőforrásokat kell mozgósítania az államnak, a hatóságok kommunikációjának pedig a felelősséghárítás helyett a helyzet súlyosságát kellene tükröznie.
2025. június 13., 14:012025. június 13., 14:01
2025. június 13., 14:122025. június 13., 14:12
A parajdi sóbánya katasztrófája hirtelen ráébresztett több tízezer embert arra, hogy a természet működése olyan fajoktól és ökológiai kapcsolatokról függ, amelyek a hétköznapi életben talán jelentéktelennek tűnnek, de létfontosságúak a természetes ökoszisztémák megőrzéséhez – fejtette ki Facebook-oldalán Hartel Tibor ökológus. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója annak kapcsán tette közzé tudományos alapú véleményét, hogy csütörtökön jelentős halpusztulást észleltek a Kis-Küküllőn, ráadásul
Mindez azért történt, mert a májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbánya kárenyhítési munkálatain dolgozó cég senkivel sem egyeztetve lebontotta a nemzetközi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat, az ideiglenes mederbe terelt patak pedig megint nagy mennyiségű sót mosott ki a hegyből, és vitte magával a Kis-Küküllőbe.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
Hartel Tibor szerint az esemény – a parajdi tragédia és az azt követő környezeti károk – rávilágított azon társadalmak sérülékenységére is,
Amikor ezek a technológiák kudarcot vallanak, a működőképes természet hiánya tovább súlyosbítja a válságot, és megmutatja a kizárólag mérnöki alapú ellenállóképesség korlátait – írta többek között.
A tenger vizével azonos a Korond-patak sótartalma
A parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében literenkénti 30 grammos sótartalmat mértek, mely tovább folyva egyre hígul ugyan, viszont még így is közel jár az óceánok átlagos, 35 g/liter sótartalmához. A Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a Marosba jut, és még pénteken Nagylaknál eléri a román–magyar határt. A folyók vizét a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározóból leengedett vízzel hígítják. Ezt a megoldást azonban csak sürgősségi esetekben, rövid ideig lehet alkalmazni, a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízéből ugyanis közel egymilliót már kiengedtek a parajdi bányakatasztrófa miatt.
A szakirodalomban szereplő információk alapján ír Hartel Tibor a szennyezett folyók helyreállításához szükséges időszakokról. De ez akkor valósulhat meg, ha gyorsan megszűnik a sós víz beáramlása a Küküllőbe – hívja fel a figyelmet a szakember. Szerinte a nemzetközi tapasztalatok alapján a folyamat a következő:
„Ez egy lassú, de lehetséges folyamat. Az alapvető feltétel: a sóforrás azonnali és végleges megszüntetése. Ah... és legyen még víz. Elég víz” – teszi hozzá román nyelven írt bejegyzésében az ökológus, aki szerint a fenti időszakok nagyon változók lehetnek a helyi körülményeknek megfelelően.
Hartel Tibor szerint a Kis-Küküllő sószennyezésének leállítását nemzeti prioritásként kellene kezelniük a romániai hatóságoknak, és a kommunikációnak is tükröznie kellene a helyzet súlyosságát – nem csupán az ökológiai katasztrófa miatt, hanem azért is, mert egy „halott” víz már az emberek számára sem nyújthat segítséget.
Hartel Tibor ökológus
Fotó: Facebook/Hartel Tibor
„A kormányzatnak jelentős beruházást kellene végrehajtania az ökológiai helyreállítás érdekében, mivel a folyó regenerálódásának gyorsasága közvetlen hatással lesz az alvízi közösségek jólétére. És őszintén szólva,
Nem helyénvaló, hogy az emberek a kormányzat tehetetlensége miatt szenvedjenek, miközben a vezetők inkább szítják a feszültséget, félrevezetnek és manipulálják a lakosságot – éppen azokat, akiknek a leginkább segítségre van szükségük” – írta bejegyzésében az egyetemi oktató.
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Hozzátette azt is, hogy az emberiségnek végre meg kellene értenie – nem csak akkor, amikor a katasztrófa már a nyakunkon van –, hogy az emberi jólét közvetlenül a természet állapotától függ.
– fogalmazott Hartel Tibor, sürgetve a természet helyreállításához szükséges pénzügyi forrásokat, részvételi forgatókönyveket, jövőtervezési módszereket, ezek alapján pedig a természetalapú megoldásokat, társadalmi cselekvőképességet szorgalmazva.
Hartel Tibor ökológus a közösségi oldalán nyomatékosította: köszöni az újságírók érdeklődését, de ezeket elhárította, mert „korlátozott kapacitással rendelkezem arra, hogy intenzív és folyamatos emberi interakciókat fenntartsak a nyilvánosság felé.” Mint írta: „nem vagyok olyan ember, aki a népszerűségért él”, és hozzátette, hogy az üggyel kapcsolatos véleményét továbbra is a Facebookon osztja meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.
A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!