Földközeli jövő – A biodiverzitásért dolgozik Kalotaszegen az ALPA Egyesület
Az ALPA Egyesület nem gyors forradalmat akar, hanem tartós változást
Fotó: ALPA Egyesület
Néhány éve létezik Kalotaszegen egy olyan kezdeményezés, mely a földhöz való hozzáférést nemcsak gazdasági kérdésként, hanem közösségi és ökológiai ügyként kezeli. Az ALPA Egyesület fiatalokat, kistermelőket, hagyományokat és élő tudást kapcsol össze, hogy helyben kínáljon megoldásokat a mezőgazdaság és a vidéki élet kihívásaira. Gaudi Zsófiával, a szervezet egyik képviselőjével beszélgettünk arról, hogyan lehet újraértelmezni a földhöz való viszonyunkat, miért létfontosságú a biodiverzitás védelme, és hogyan válhat egy fesztivál a valódi változás eszközévé.
Tóth Gödri Iringó
2025. június 14., 13:392025. június 14., 13:39
2025. június 20., 16:362025. június 20., 16:36
Az ALPA Egyesület története nyolc évvel ezelőtt indult, alapötlete egyszerű volt: segíteni a földhöz való hozzáférésben azokat, akik felelősen és fenntarthatóan szeretnének gazdálkodni, de a szervezet hosszútávú célja ennél sokkal összetettebb.
„Nem elég csak földet adni. Tudás is kell, közösség is kell. Ha valaki magában próbálkozik, hamar elbukhat. De ha támogatva van – más gazdák által, egy hálózat által –, akkor sokkal nagyobb az esélye a sikerre” – mondta a Krónikának Gaudi Zsófia kifejtve, hogy az ALPA nemcsak egyesület, hanem közösségi gondolkodásmód.
Fotó: ALPA Egyesület
Az ALPA jelenleg Kalotaszeg térségére fókuszál, ahol a biodiverzitás páratlan, nemcsak Románia, de egész Közép-Európa szintjén, és remélik, hogy egyszer majd megannyi ALPA lesz az országban. A kalotaszegi hegyvidékes domborzat, a parlagon maradt földek, az eltűnőben lévő, de még jelenlévő hagyományos gazdálkodás mind-mind lehetőséget adnak arra, hogy példát mutassanak.
korábban írtuk
Kertészkedés, főzés, papírszínház: megvalósul az élményközpontú pedagógia a kis kalotaszegi faluban
Valóban a játszva tanulás és az élményalapú oktatás színtere Kalotaszeg icipici szórványtelepülésén, a Szilágy megyei Zsobokon a délutáni oktatási program.
„Kalotaszeg egy élő tanterem. Itt még vannak juhok, lovak, vegyes kertek, ahol paradicsom nő a bazsalikom és körömvirág mellett. Mindez nem nosztalgia, hanem élő tudás – csak éppen elfelejtettük, hogyan becsüljük meg” – részletezte Gaudia Zsófi, hozzátéve, hogy ennek ellenére a nyomás hatalmas.
Föld nélkül nincs fiatal gazda – és jövő sincs
A fiatal gazdák helyzete különösen nehéz. „Nagyon sokan szeretnének gazdálkodni. De nincs hova menni. A földpiac bonyolult, a bürokrácia nehézkes. Volt, hogy másfél évig tartott, mire egy házat meg tudtunk vásárolni papíron. Közben jönnek a külföldi befektetők, akik százhektáros területeket vesznek meg, és az embereknek esélyük sincs velük versenyezni” – mesélte az egyesület képviselője.
Fotó: ALPA Egyesület
„Amit csinálunk, az akkor működik, ha közösségben történik ” – hangsúlyozza Zsófia, hozzátéve, hogy a biodiverzitás, a fenntarthatóság mind olyan fogalmak, amelyeket sokan távolinak, elvontnak tartanak – főleg az idősebb generáció tagjai – , de igyekeznek lépésről lépésre megismertetni az emberekkel az elveiket. Úgy vélik, hogy egy közös főzés, egy színes workshop, egy tűz körüli beszélgetés jó lehetőséget teremtenek erre. Ennek jegyében szervezték meg az idei Bioregionális Fesztivált, ami egyszerre szólt hagyományról és jövőről, kézművességről és tudományról, helyiekről és vendégekről.
Fotó: ALPA Egyesület
Egy nap, amelyben benne van az egész rendszer
A Bioregionális Fesztivált május 31-én rendezték meg Kalotaszegen, programja rendkívül gazdag volt: kézműves workshopok (nemezelés, faragás), ökológiai kommunikációs foglalkozások, kiscsoportos beszélgetések zajlottak, madárpaneleket mutattak be, illetve voltak filmvetítések és zárásként közösségi bográcsozás és tábortűz is.
korábban írtuk
Kalotaszegi virágkertész a sikeres gazdálkodás titkairól (VIDEÓ)
Albert Béla virágkertész felhozatalát nem csak a Kolozsvár szomszédságában fekvő Magyarlónán ismerik, hanem a környező falvakban és a kincses városban is. A virágkertész háztól értékesített cserepes virágai kora tavasztól késő őszig vevőre találnak.
Különösen emlékezetes programpont volt a „tüzes beszélgetések” blokk, ahol bárki két percben bemutatkozhatott – elmondhatta, mit csinál, miért fontos számára a természet, vagy mit szeretne változtatni a világon.
Nagy tervek
Az ALPA hosszútávon szeretne egyfajta non formális agroökológiai iskolát létrehozni – ahol gyakorlati és elméleti tudást is lehet szerezni. A cél nemcsak a gazdák képzése, hanem a gondolkodásformálás is. Megannyi jó, követendő példát ismernek Spanyolországból, Franciaországból, az ottani kisközösségek életéből, melyek nálunk is működhetnek. Egy úgynevezett talajkurzust már június folyamán tartanak, amire szeretettel várják a térség termelőit.
„Az egyik célunk, hogy az emberek megkérdőjelezzék, amit megszoktak. Hogy ne legyen természetes a Lidl, ha ott nem tudom, honnan jött az étel. Hogy gondolkozzunk el: tényleg csak a kényelem számít? Vagy fontosabb a minőség, a kapcsolat, az egészség?” – jegyezte meg Gaudi Zsófia.
Az egyesület nemcsak helyben dolgozik. Számos nemzetközi projekt tagjai, például a Horizon-program Living Lab kezdeményezésében is részt vesznek, melybe az élelmiszerrendszerek minden szereplőjét bevonják: egyetemek, kutatóintézetek, kisgazdák és civilek dolgoznak együtt azon, hogy működő rendszereket alkossanak.
– hangsúlyozza.
Fotó: ALPA Egyesület
„Szeretném azt mondani, hogy az emberek nyitottak. Szeretném azt mondani, hogy mindenki érti, miért fontos ez. De még sok a félreértés, a gyanakvás, az információhiány. Ezért is tesszük a dolgunkat. Ezért beszélünk, vetítünk, főzünk, nevetünk, közösséget építünk” – magyarázta Gaudi Zsófi.
Az ALPA nem gyors forradalmat akar, hanem tartós változást. Egy olyan Kalotaszeget, ahol a földek jó kezekben vannak. Ahol a fiatalok nem elmennek, hanem letelepednek. Ahol a termelő és a fogyasztó közti távolság nem kilométer, hanem kézfogás.
korábban írtuk
Programdömpinget hoz a kalotaszentkirályi fiataloknak az Európai Ifjúsági Falu cím elnyerése
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Tűz ütött ki az egyik kolozsvári kórházban
Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Az ország egyik legnagyobb droglaborjára bukkantak a rendőrök az egyik erdélyi megyében
Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Vízügy: a Kis-Küküllő és a Maros sótartalma láthatóan csökken
Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Felcsillant a remény: még az idén újra létrehozhatják a marosvásárhelyi katolikus iskolát
A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A makrogerinctelen faunát is kipusztította a parajdi sóhullám a Kis-Küküllőben
Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Európai uniós támogatással folytatódhat a borosjenői vár restaurálása
Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Kalotaszegi seregszemle: helyi akciócsoportok kínálnak uniós pályázatokat falvakon
Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Meghalt egy nő, aki felgyújtotta magát egy erdélyi város egyik utcáján
Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
Megtörhet a Bechtel-átok az észak-erdélyi autópályán
Érettségi Erdélyben: Kolozs megyében a legmagasabb, Hargita megyében a legalacsonyabb az átmenési arány
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!