Fotó: Bone Ewald
2012. augusztus 08., 09:162012. augusztus 08., 09:16
Csaknem kétszer kevesebb bölcsődei hely áll a kolozsvári szülők rendelkezésére, mint ahány helyre szükségük lenne. A városháza sajtóirodája kérésünkre elküldött írásos válaszában közölte: a kincses városban mintegy 800 férőhely van a bölcsődékben, ezekből idén 435 hely szabadult fel az óvodáskorúak távozásával.
Ezzel szemben a kolozsvári szülők megközelítőleg 700 helyet igényeltek az önkormányzattól, amelynek a kezelésébe a bölcsődék tartoznak. A magyar szülők pedig az átlagosnál is nagyobb gondban vannak. Mint Deme Ilona, a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület elnöke megkeresésünkre elmondta: továbbra sincsen állami magyar bölcsőde, sőt magyar csoportok sem léteznek, ezért a szülők megpróbálják azokba az intézményekbe vinni gyerekeiket, ahol tudják, hogy magyar anyanyelvű dadák is dolgoznak.
A kincses város egyedüli hasonló jellegű magyar intézménye az unitárius bölcsőde, ezenkívül csak magánbölcsődékben vannak magyar csoportok. Deme Ilona viszont azt mondja, hogy a magánbölcsődék óriási anyagi terhet jelentenek a szülőknek, hiszen a teljes ellátás havi 7-800 lejbe kerül, s a rövid program költsége is 400 lejre rúg. Rácz Norbert, a belvárosi unitárius egyházközség lelkésze eközben megkeresésünkre arról számolt be, hogy óriási az érdeklődés az állam által nem finanszírozott unitárius bölcsőde iránt, még néhány helyük szabad.
A lelkész ugyanakkor egyetértett Deme Ilonával abban, hogy az állami bölcsődékben is magyar csoportok létrehozására lenne szükség.
Állandó probléma a bölcsődei helyek hiánya Sepsiszentgyörgyön is – mondta el lapunknak Antal Árpád polgármester. Az elöljáró azt mondja, a szentgyörgyi önkormányzat európai uniós pályázatból szeretne hamarosan újabb helyeket létesíteni.
Hasonlóképpen drámai a helyzet Nagyváradon is, ugyanis itt hatszázötven fős a várólista a bölcsődei helyekre – közölte megkeresésünkre Adina Sucioiu, a Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalának irodavezetője. Mint tájékoztatott, a város tizenkét bölcsődéjében összesen 427 hely van, ezek közül tavasszal 188 maradt üresen, ennyi gyerek ment át az óvodákba.
Ez azonban nagyon kevés az igényekhez képest. A 427 helyre egyébként nem ennyi, hanem legalább 600 gyerek jár, sokan ugyanis nem jönnek el naponta, így a helyeken akár osztozni is lehet. Adina Sucioiu azt mondja, a szülők jó része már egy-két évvel előbb beíratja gyermekét a bölcsődébe – szinte amint megszületik. Váradon egyébként épp ez év januárjában indítottak el három újabb bölcsődei csoportot, így kilencvennel nőtt a helyek száma az előző időszakhoz képest, de ez még mindig édeskevés. Az irodavezető azt mondja, az önkormányzat folyamatosan keresi a helyet újabb bölcsődék létrehozására.
Szatmárnémetiben is évek óta fennálló probléma, hogy kevesebb hely van a bölcsődékben, mint ahány igénylés – tudtuk meg Kereskényi Gábortól, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjétől. Mint kiderült, körülbelül 20 százalékkal haladja meg a kérvények száma a rendelkezésre álló helyekét – nagyjából ez a helyzet áll fenn idén is. A megyeszékhelyen 5 bölcsőde működik, amelyekben 240 gyereket tudnak fogadni, igény viszont nagyjából 300 helyre volna.
A volt alpolgármester hozzátette: elsősorban azért nem tudnak eleget tenni az elvárásoknak, mert létszámstop van a közszférában, azaz nem tudnak több embert alkalmazni a gyerekek mellé annak ellenére sem, hogy az elmúlt hónapokban berendeztek egy újabb bölcsődét, ahol további 60 helyet tudnának biztosítani.
Valamivel jobb helyzetet tapasztalhatunk viszont Marosvásárhelyen. Itt, habár városi szinten a bölcsődék száma az utóbbi évtizedben egyharmadra csökkent, sikerül szinte minden kérvényt előbb vagy utóbb pozitív módon elbírálni. Júniusig például a hat bölcsőde által biztosított 350 helyre több mint ötszáz gyermeket sikerült felvenni. „Nem minden gyermek számára igényelnek ágyat, reggel hozzák, és délben haza is viszik. A szülő célja inkább az, hogy csemetéje szokja a társaságot, és kezdjen szocializálódni. Mások hónapokig a nagyszülőkre bízzák az amúgy beíratott gyermeküket. Ilyenkor a megürült helyeket átadjuk másoknak. Ezért sem kötjük a beiratkozást kimondottan szeptemberhez. A kismama eljön, lehetőleg jóval a szülési szabadság lejárta előtt, elmondja, hogy körülbelül mikortól szeretné bölcsődébe adni gyermekét, és kérésének megpróbálunk eleget tenni. Nem igaz, hogy nem lehet megoldást találni, hozzáállás kérdése az egész” – véli Ferencz Emőke, a marosvásárhelyi önkormányzat keretében működő bölcsődeigazgatóság vezetője.
Az orvosnő szerint azonban közép- és hosszú távon a megoldás mégiscsak újabb bölcsődék létesítése lenne. Mint mondja, tíz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen még 17 épület adott helyet a csöppségeknek, ám a kórházak igazgatósága mindössze öt ingatlant volt hajlandó átadni a bölcsődék jelenlegi működtetőjének, a városházának. Néhány hónappal ezelőtt a polgármesteri hivatal még bérbe vett egy épületet az ortodox egyháztól, így a vásárhelyi bölcsődék száma jelenleg hatra nőtt.
Némi gondot jelenthet egyes szülőknek a távolság, ugyanis sem a belvárosban, sem a Kárpátok negyedben, sem a Szabadság utca környékén egyetlen bölcsőde sem működik. Szó van egy újabb épület átalakításáról, azonban az önkormányzati fennhatóság alá tartozó Aquaserv egyelőre még nem vonult ki a Víztelep utcai ingatlanból.
Bölcsődei hely hiányában a szülők bébiszitterek alkalmazására kényszerülnek, vagy pedig a vidéki nagymamát utaztatják Kolozsvárra – részletezte a Krónika kérdésére Deme Ilona, a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület elnöke. Hozzáfűzte: az is gondot jelent, hogy nincs intézményes gyerekgondozói (bébiszitter) hálózat. Az Életfa ezért két éve bébiszitterképző tanfolyamot indított, de annak ellenére, hogy a képzést a Bethlen Gábor Alap finanszírozta, nem volt rá számottevő érdeklődés. „Tavaly több mint húszan jelentkeztek, idén pedig csak egytucatnyian, zömében fiatalok, pedig a program célcsoportja elsősorban a középkorú, munka-nélküli nők voltak” – részletezte Deme Ilona, aki szerint azért fontos, hogy szakképzettek legyenek a gyerekgondozók, mert az ezelőtt 30-40 évvel megszokott gyereknevelési módszerek a mai szülőknek már nem felelnek meg. |
Az összefogás értékéről beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn a Kovászna megyei Illyefalván a sajtó képviselőinek.
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.