Fotó: Úzvölgyi civil akciócsoport
Szemeteszsákokkal letakarták az úzvölgyi katonai temetőben elhelyezett betonkereszteket és az ortodox emlékművet önmagukat névtelen aktivistáknak nevező személyek. A zsákokat később civilek eltávolították.
2019. május 16., 22:242019. május 16., 22:24
2019. május 17., 02:352019. május 17., 02:35
A csütörtöki akcióról szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben számolt be az Úzvölgyi civil akciócsoport. A petíciónak szánt közleményhez csatolt fényképfelvételek tanúsága szerint a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata által az úzvölgyi első világháborús katonai temetőben elhelyezett betonkereszteket és ortodox emlékművet fekete szemeteszsákokkal borították be, és ezeket körbe is ragasztották.
A névtelen aktivisták közölték: „konzerválták” az illegális betonkereszteket, „kivonva a forgalomból” a törvénytelenül felállított kereszteket, amíg a jogi eljárások be nem fejeződnek. Lapunk úgy értesült, hogy az akciót a nap folyamán az úzvölgyi temetőbe látogató székelyföldi civilek provokációnak tulajdonították, és a zsákokat eltávolították.
Fotó: Úzvölgyi civil akciócsoport
Az Úzvölgyi civil akciócsoport petíciónak is szánt közleményében üdvözli, hogy Dormánfalva elállt a temetőben felállított román emlékhely május 17-i felszentelésétől. Mi sem építünk Caracal legközepibe neogótikus katedrálist, pláne közpénzen, hogy megmásítsuk az eredeti városképet és elraboljuk a város történetét. Fel kellene végre fogni, hogy Románia a romániai magyar kisebbségé is, ez a kisebbség őshonos itt, és abba kellene végre hagyni azt a többségi gyakorlatot, hogy idővel minden területet románként definiálunk újra, fittyet hányva jóérzésre, törvényekre, nemzetközi megállapodásokra és szakmaiságra” – szerepel a felhívásban.
Az aktivisták egyúttal bírálják az RMDSZ-t a történtek miatt, bízva abban, hogy az alakulat előljárói a május 26-i európai parlamenti választások után is ugyanígy, éjjel-nappal őrködni fognak az úzvölgyi temetőben, nem csak most, a kampányfinisben. Hozzáteszik, azt is remélik, hogy a többi magyar párt „most már magára talál, és alázatos munkával megmutatja, hogy merre az arra”.
Ezzel egy időben egyébként az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai, önkormányzati képviselői, továbbá civilek és hagyományőrzők 24 órás őrséget hirdettek csütörtök estétől az úzvölgyi katonai temetőben. Az MPP azzal indokolta a temetőőrzést, hogy nem bíznak abban, miszerint a sírkertben kialakított román parcella felavatásának tervezett időpontját valóban elhalasztja Dormánfalva polgármestere. „Olvastuk mi is, hogy elhalasztják a május 17-re tervezett felavatást, de az elmúlt száz évben azt is megtanultuk, hogy nem szabad hinni nekik. Szervezzük meg közösen a temető felügyeletét” – szerepelt Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es elnökének felhívásában.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, melyen félszáz beton keresztet és egy emlékművet állított fel, ezek felavatását május 17-re hirdette meg. Constantin Toma polgármester múlt pénteken bejelentette, hogy elhalasztják a román emlékmű felavatását. Korábban a bukaresti kulturális minisztérium arról tájékoztatta, hogy az általa vezetett önkormányzat elmulasztotta kérni a kulturális tárcának az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozó jóváhagyását, ezért a törvény kihágásokra vonatkozó cikkelyének a hatálya alá esik.
A minisztérium azt is közölte a polgármesterrel, hogy „a minisztériumi jóváhagyás hiányában nincsen törvényes lehetősége a köztéri emlékmű felavatására”. Korábban az Állami Építkezési Felügyelőség figyelmeztette Bákó megye prefektusát arra, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki az úzvölgyi katonatemető román parcellájának a létrehozását lehetővé tevő építési engedélyt. A hatóság megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították. Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
A parajdi sóbányában kialakult helyzet az ideiglenes kormány első számú prioritása, jelenleg a legsürgősebb a Korond-patak elterelése, a bányában esedékes beavatkozások csak ezután következhetnek – jelentette ki Cătălin Predoiu.
Átadták csütörtökön a Mathias Corvinus Collegium (MCC) felújított nagyváradi képzési központját.
Információink szerint a labda a magyar fél oldalán van: miután azonosították a kialakítandó emlékhely területét, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal várja a magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum fél részéről a tervek benyújtását, de erre nem került sor.
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
szóljon hozzá!