A találkozókat felváltva szervezik az ázsiai országban, valamint valamelyik magyar teológiai intézetben.

Kovács Ábrahám belső munkatársa a Szöuli Protestáns Teológiának, baráti és munkatársi kapcsolatrendszerét belevetve szívügyének tekinti az együttműködést, újabb és újabb teológiai intézeteket von be a projektjébe és segít új kapcsolatok kialakításában. A találkozón minden magyar, teológiát oktató intézet képviseltette magát. A koreai partnerintézetek, a Honam Theological University and Seminary (HTUS, Kvangdzsu) & Presbyterian University and Theological Seminary (PUTS, Szöul) látták vendégül a 10 magyar képviselőt.

Különböző együttműködési témákat tárgyaltak meg, megtartották az Akadémia az egyházért: Kelet-közép-európai és kelet-ázsiai protestáns nézetek bibliai, történeti és rendszeres teológiai, valamint missziológiai reflexiókból című tudományos értekezést.

„A találkozón a témák mentén a résztvevők felismerték, hogy bár mintegy 9000 kilométer távolság választja el a két térséget egymástól, mindenhol hasonló kihívásokkal, nehézségekkel és kérdésekkel találja szembe magát az egyház és a társadalom. A keresztények jelenléte Dél-Koreában nem túl régi, mintegy 120 évre vezethető vissza, mert az országban tiltották a kereszténységet. Az 1800-as évek végén misszionáriusok munkája nyomán alakult ki tulajdonképpen a dél-koreai protestáns egyház. Elsősorban presbiteriánusok, de vannak kálvinisták is, és az együttműködés nagyon jó a különböző protestáns felekezetek között” – ismertette lapunkkal az egyetemi oktató.

Kifejtette, a különböző dél-koreai felekezetek a teológiai képzésüket is ugyanabban az épületben, ugyanazzal a tanári gárdával tartják.

Hozzátette, mivel a dél-koreai lakosság 90 százaléka városban lakik, ezért hatalmasak a gyülekezetek, egyikük például ötszázezer lelkes. Hatalmas, tízezres férőhelyes csarnokban tartják az istentiszteleteiket, többször is naponta, de persze vannak kisebb templomaik is. „Ebben a hatalmas csarnokban szépen ki van alakítva a liturgiai tér, megvan a kereszt, az Úrasztala helye, kórus is működik. Nagyon érdekes, hogy Dél-Koreában minden egyes teológiai intézetnek van zeneképzése is, ugyanis az ottani istentiszteletek nagy részét éneklés, zenélés teszi ki. Csodálatosak a himnuszok, amelyeket a koreaiak nagy lelkesedéssel énekelnek. Az arcukon nem látszik a lelkesedés, szigorúnak meg fegyelmezettnek tűnnek, viszont épp ellenkezőleg, nagyon-nagyon gazdag az érzésviláguk, és ezt az énekléssel is kifejezik” – magyarázta az egyetemi oktató.

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a dél-koreai protestánsok dallamvilága helyi és európai dallamok ötvözetéből tevődik össze. „A közös nyelv a konferencián az angol és a német volt. A dél-koreai teológusok, egyháztörténészek közül sokan Németországban tanulnak, képezik magukat, ott doktoráltak. Az ottani teológiai intézetek viszonylag fiatalok, hiszen mintegy 100 éves az ottani legrégebbi oktatás.

Kérdésünkre a magyar és koreai egyházakra jellemző hasonló kihívásokról is beszélt. „Náluk is tapasztalható az utánpótlás elapadása, a gyermektelenség. Dél-Koreában minden családban maximum egy gyerek van. Ugyanakkor a pandémia miatt a keresztény missziókban stagnálás, sőt kis regresszió következett be. Bár nem a pandémia miatt, de a lélekszám-visszaesés nálunk is tapasztalható, ahogyan az a demográfiai adatokból is kiderül” – mutatott rá az egyetemi oktató.

Megkérdeztük azt is, hitélet szempontjából egy erdélyi protestáns ember számára mik a legszembetűnőbb különbségek, amikkel az ázsiai országban találkozni lehet. „A legszembetűnőbb, hogy ott az emberek naponta több ízben is templomba járnak, komolyan veszik a keresztény létet, az istentiszteleten való gyakori részvétel belső kötelesség. Jézus iránti elköteleződésüket úgy is kifejezik, hogy sűrűn járnak a gyülekezeti alkalmakra.

Lukács Olgától megkérdeztük azt is, hogy a kolozsvári tanárképző karon miként kamatoztatja ottani tapasztalatát, illetve miként működik majd együtt a BBTE tanárképző kara a dél-koreai protestáns tanintézetekkel. „Szeretnék bemutatót tartani a hallgatóinknak kötetlen beszélgetés keretében, bemutatnám a videókat, amiket ott készítettem, és elmondanám a tapasztalataimat.

A következő HAN-HUN találkozót a Pápai Református Teológián fogják megtartani 2025. tavaszán.