Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Ukrajna

Nehéz ügy. Az ukrajnai háború lezárásáról egyeztetett Washingtonban az amerikai és az orosz megbízott

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Hírösszefoglaló

2025. április 03., 08:292025. április 03., 08:29

Az Ukrajna helyzetéről szóló egyeztetésre érkezett Dmitrijev, aki az állami irányítású orosz közvetlen befektetési alapot vezeti, 2016-ban szerepet játszott a Moszkva és a Trump-kormányzat közötti háttérdiplomáciában. Vlagyimir Putyin orosz elnök nevezte ki külgazdasági kapcsolatokért felelős képviselőjének, és részt vett a februári rijádi amerikai-orosz tárgyalások korai szakaszában.

Az Egyesült Államok ideiglenesen feloldotta a Dmitrijevvel szembeni szankciókat, hogy vízumot adjon neki, így ő lett az első magas rangú orosz tisztségviselő, aki az Egyesült Államokba látogatott Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta

– írta a CNN és a CBS News.

Dmitrijev csapata és az amerikai kormány is elutasította a látogatás kommentálását Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette az utazás lehetőségét.

Az nem világos, hogy Dmitrijev és Witkoff miről tárgyalt.

Dmitrijev látogatására azért került sor, mert Trump azzal fenyegetőzött, hogy másodlagos olajvámokat vet ki Oroszországra, ha nem születik békemegállapodás.

Trump szerdán jelentette be, hogy 10 százalékos alapvámot vet ki az országba irányuló összes importra, Oroszország és Fehéroroszország nem szerepel a listán a Fehér Ház által rendelkezésre bocsátott grafikonok szerint.

Ez valószínűleg azért van így, mert 2022 óta az Egyesült Államok és a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat szankciók és különleges korlátozások szabályozzák. Ennek következtében a vámpolitika már nem kölcsönös, hanem szankciók által vezérelt.

Dmitrijev aktív az Oroszországban betiltott X platformon, ahol kifejezte támogatását Trump és a technológiai milliárdos Elon Musk, Trump ismert szövetségese iránt.

Látogatása jelzi a Trump-kormányzat törekvését a Moszkvával való kapcsolatok helyreállítására a gyors ukrajnai békemegállapodás közvetítésére irányuló erőfeszítések közepette.

korábban írtuk

Már nem bíznak a gyors ukrajnai béke lehetőségében Trumpék, nyomást gyakorolnának Putyinra
Már nem bíznak a gyors ukrajnai béke lehetőségében Trumpék, nyomást gyakorolnának Putyinra

A Trump-kormányzat magas rangú tisztségviselői az elmúlt napokban megvitatták annak valószínűségét, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes biztosítani az ukrajnai békemegállapodást a következő néhány hónapban.

Eközben Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg szintén szerdán a Fox Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy az Egyesült Államok célja, hogy teljes tűzszünetet érjen el a folyamatban lévő háborúban.

Kellogg szerint

az országok már közelednek a tűzszüneti ponthoz, azonban mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie a megállapodáshoz.

Kellogg hozzátette, hogy „egyik fél sem fog mindent megkapni, amit akar”. Addig is Trump továbbra is kapcsolatban áll mind Volodimir Zelenszkij elnökkel, mind Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és képes lesz közvetíteni a két ország közötti megállapodást.

„Trump Zelenszkij és Putyin viselkedése miatt is frusztrált, de célt fogunk érni, és azt hiszem, amit tennünk kell, az az, hogy összpontosítunk és a lényegre koncentrálunk (annak érdekében), hogy eljussunk oda, ahová a tűzszünettel szeretnénk. Mert

Idézet
amit mi akarunk, az egy 30 napos átfogó tűzszünet. Ha ezt elérjük, nagyon nehéz lesz újraindítani a háborút”

– mondta Kellogg.

Az Egyesült Államok és Ukrajna március 11-én teljes tűzszünetről állapodott meg, de Oroszország elutasította azt, és csak részleges tűzszünetbe egyezett bele, amely kizárta az energetikai infrastruktúrára és a Fekete-tengeren folytatott katonai tevékenységre irányuló csapásokat.

Azóta Kijev azzal vádolja Moszkvát, hogy megsértette az energiával kapcsolatos tűzszünetet, míg a fekete-tengeri tűzszünet státusza továbbra is tisztázatlan, mivel Oroszország továbbra is a nyugati szankciók enyhítéséhez köti annak meghosszabbítását.

Bár Trump gyakran hangsúlyozta Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatát, vasárnap kritikusabb hangnemet ütött meg, azzal vádolva Oroszországot, hogy elhúzza a tűzszüneti tárgyalásokat, és túlzottan Zelenszkij aláásására összpontosít.

Eközben

Mark Rutte szerdán Brüsszelben kijelentette: a NATO-szövetségesek továbbra is támogatják Ukrajnát, 2025 első három hónapjában a tagállamok már több mint 20 milliárd euró összegben vállalták az ország biztonsági támogatását.

A NATO-főtitkár a szövetséges államok külügyminisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Oroszországból eredő fenyegetés továbbra is fennáll, és Moszkva szorosan együttműködik Kínával, Iránnal és Észak-Koreával.

„Ez nemcsak Ukrajnára, hanem az egész szövetségre és a világ biztonságára nézve is kockázatot jelent. Ezek és más szereplők destabilizálni igyekeznek társadalmainkat – a tengeralatti infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal, merényletkísérletekkel és egyebekkel” – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, hogy

a wiesbadeni NATO-parancsnokságon keresztül továbbra is tart a katonai segítségnyújtás koordinálása.

Mint mondta, a külügyminiszterek tanácskozásukon megvitatják a legsürgetőbb biztonsági kérdéseket, miközben továbbra is folyik a készülődés a júniusi hágai csúcstalálkozóra.

A megbeszélések középpontjában a kollektív védelem megerősítése áll. „Ez az a szilárd alap, amelyre a NATO épült, és amely továbbra is a legfőbb prioritásunk. Találkozunk majd legfontosabb partnereinkkel is: Ukrajnával, az Európai Unióval, valamint indopacifikus indiai-csendes-óceáni térségbeli szövetségeseinkkel” – taglalta Rutte.

A főtitkár elismerését fejezte ki az orosz-ukrán békefolyamatot közvetítő Donald Trump elnöknek, amiért sikerült megtörnie a holtpontot,

és hangsúlyozta, hogy támogatja az Egyesült Államok törekvéseit, hogy a háborúnak igazságos és tartós véget vessen. Ugyanígy méltatta az Egyesült Királyság, Franciaország és más szövetségesek erőfeszítéseit is, akik véleménye szerint hozzájárulnak a tartós béke megteremtéséhez.

Kiemelte, hogy a NATO egy ütőképesebb szövetséget épít, jelentős védelmi beruházásokkal és a tagállami kiadások példátlan mértékű növelésével. A miniszterek egyeztetnek arról is, hogyan lehet fokozni a hadiipari termelést az Atlanti-óceán mindkét oldalán, valamint erősíteni az együttműködést és innovációt, nemcsak a NATO-tagok, hanem a partnerek Ukrajna, az indiai-csendes-óceáni országok és az EU bevonásával.

Rutte szerint a NATO-nak mindent meg kell tennie az euroatlanti térség védelme érdekében, hiszen ez továbbra is a szövetség fő fókusza.

Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a biztonságot fenyegető veszélyek nem korlátozódnak csupán erre a régióra – a világ más térségeiben is egyre több kihívással kell szembenézni.

Kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak és a többi NATO-szövetségesnek figyelemmel kell kísérnie a csendes-óceáni térség eseményeit. Ez indokolja a térségbeli szoros együttműködést, és azt is érthetővé teszi, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb figyelmet kíván fordítani erre a régióra.

Ennek természetes következménye, hogy az európai tagállamoknak fokozniuk kell saját szerepvállalásukat a közös védelemben – tette hozzá.

Rutte nyomatékosította, hogy

nincs szó arról, hogy az Egyesült Államok visszavonulna a NATO-ból, sőt továbbra is teljes mértékben elkötelezett a szövetség mellett.

A globális stabilitás megőrzése közös érdek, még akkor is, ha a NATO elsődleges feladata továbbra is az euroatlanti térség biztonságának garantálása. Mindemellett a 32 tagállamból álló szövetség világosan látja, hogy a fenyegetések nem korlátozódnak Oroszországra – tette hozzá.

A főtitkár rámutatott, hogy

Kína katonai fejlesztései, Irán és Észak-Korea aktivitása szintén aggodalomra adnak okot,

éppen ezért bővül a NATO stratégiai együttműködése olyan indopacifikus partnerekkel, mint Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland.

Uniós biztos: Oroszország öt éven belül támadást indíthat az EU egyik tagállama ellen
Oroszország öt éven belül képes és hajlandó lehet megtámadni az Európai Unió (EU) valamelyik tagállamát – jelentette ki szerdán Varsóban Andrius Kubilius védelmi és űrkutatási uniós biztos, aki az EU védelmi minisztereinek aznap megkezdődött kétnapos informális találkozóján vesz részt.
Kubilius hírszerzési információkra hivatkozva kifejtette: Moszkva arra készül, hogy még 2030 előtt „próbára teszi a NATO ötödik (a kollektív védelemről szóló) cikkét”.
„Oroszország öt év múlva vagy akár gyorsabban is kész és képes lehet az EU egy vagy több tagállamának megtámadására” – tette hozzá.
„Ezért el kell érni egy olyan készenléti szintet, amely elrettenti Putyint” – húzta alá.
A miniszteri találkozó első napján fórumot rendeztek az európai védelemről szóló fehér könyvről, amelynek tervezete felsorol számos, hitelből fedezendő lehetséges fegyveripari projektet.
Ezek értéke elérheti akár a 150 milliárd eurót is.
Kubilius a fehér könyvvel és a lehetséges projektekkel kapcsolatban elmondta: az EU a védelem területén csupán „támogatást és koordinációt” ad a tagállamoknak, így azok „semmit nem veszítenek el szuverenitásukból, ellenben hatékonyabban tudják majd védeni területüket”.
A soros uniós elnökség nevében felszólaló Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a fórumon az európai védelmi fehér könyv minél gyorsabb elfogadását szorgalmazta. Ez az első olyan komoly dokumentum, amely az EU-t érintő veszélyekkel foglalkozik, és ösztönzést ad a védelmi beruházásokhoz – érvelt.
Aláhúzta: „Európa ma nem rendelkezik azzal a kapacitással, amely alkalmas a biztonságát garantáló lőszerek, fegyverek előállítására”.
„Nincs túl sok időnk, egy három éves intenzív időszak alatt olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben a nyugati civilizáció, az EU vagy a NATO megtámadása egyetlen ellenségük számára se legyen kifizetődő” – jelentette ki a lengyel politikus.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 22., csütörtök

Biztonsági figyelmeztetés orosz kibertámadások kivédésére, Románia is érintett

Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.

Biztonsági figyelmeztetés orosz kibertámadások kivédésére, Románia is érintett
2025. május 22., csütörtök

Ukrajna még durvább oroszellenes szankciókat követel az EU-tól, Moszkva feltételeket támaszt a tűzszünethez

Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését.

Ukrajna még durvább oroszellenes szankciókat követel az EU-tól, Moszkva feltételeket támaszt a tűzszünethez
2025. május 22., csütörtök

Meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját a washingtoni zsidó múzeum előtt

A washingtoni zsidó múzeum előtt meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját helyi idő szerint szerda késő este, a feltételezések szerint antiszemita indítékból – közölték az amerikai főváros hatóságai.

Meggyilkolták az izraeli nagykövetség két alkalmazottját a washingtoni zsidó múzeum előtt
2025. május 22., csütörtök

A Hamász új vezérével is végezhetett Izrael, közben az amerikaiak is a tűzszünetről tárgyalnak a terrorszervezettel

Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint Izrael „valószínűleg” megölte Mohammed Szinvárt, a Hamász de facto vezetőjét Gázában.

A Hamász új vezérével is végezhetett Izrael, közben az amerikaiak is a tűzszünetről tárgyalnak a terrorszervezettel
2025. május 21., szerda

A magyar nemzet egészéhez tartoznak a csángók – konferencia a moldvai magyarságról

A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.

A magyar nemzet egészéhez tartoznak a csángók – konferencia a moldvai magyarságról
2025. május 21., szerda

A román alvilág bérelte fel a dák műkincsek elrablóit – állítja egy holland hírtelevízió

A Hollandiában betiltott Hardliners motorosbanda tagjai bérelték fel az asseni Drents Múzeumban kiállított dák műkincsek elrablóit – számolt be szerdán alvilági és rendőrségi információkra hivatkozva az RTL Nieuws.

A román alvilág bérelte fel a dák műkincsek elrablóit – állítja egy holland hírtelevízió
2025. május 21., szerda

Szijjártó reakciója Markó bírálataira: én azt gondolom, hogy helyes döntést hoztunk

A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztási folyamatba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Szijjártó reakciója Markó bírálataira: én azt gondolom, hogy helyes döntést hoztunk
2025. május 21., szerda

Partium-nap Budapesten: az MTA székházában mutatták be a régió tudományos és kulturális sokszínűségét

Az Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileuma alkalmából Partium-napot rendezett a Partiumi Keresztény Egyetem május 19-én a budapesti akadémiai székházban, hogy bemutassa a régió tudományos és kulturális sokszínűségét.

Partium-nap Budapesten: az MTA székházában mutatták be a régió tudományos és kulturális sokszínűségét
2025. május 21., szerda

Trump bejelentette, hogy Észak-Amerikában kiépül az Aranykupola rakétavédelmi rendszer

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok az izraeli Vaskupola mintájára rakétavédelmi rendszert épít, amelyet Aranykupolának nevezett el.

Trump bejelentette, hogy Észak-Amerikában kiépül az Aranykupola rakétavédelmi rendszer
2025. május 21., szerda

Ukrajna: hat katona meghalt, többen megsebesültek egy légicsapásban

Az Ukrán Nemzeti Gárda megerősítette, hogy hat katona meghalt, tízen pedig megsebesültek egy Szumi megyei lőtér ellen május 20-án végrehajtott légicsapásban, az ügyben belső vizsgálatot indítottak.

Ukrajna: hat katona meghalt, többen megsebesültek egy légicsapásban