Fotó: Gáspár Botond
Szigorú büntetés helyett megelőzéssel és odafigyeléssel kellene elejét venni az iskolai erőszaknak – vélik az oktatási szakemberek, akiket arról a törvénytervezetről kérdeztünk, amely szerint a tanárok elleni erőszak rendőrbántalmazással érne fel.
A közoktatási rendszer szociális hálóját kellene megerősíteni és hatékonnyá tenni, s ily módon, nem pedig szigorú büntetéssel lehetne elejét venni az iskolai erőszaknak – vélik a Krónikának nyilatkozó szakemberek. A pedagógusok emiatt kétségbe vonják, hogy eléri a kívánt eredményt a szenátus jogi bizottsága által a napokban elfogadott törvénytervezet, amely szerint a 16. életévüket betöltött diákok, akik megfenyegetnek vagy bántalmaznak egy tanárt, az eddiginél sokkal súlyosabb büntetést kapnának, akár évekig börtönbe zárhatnák őket. Ferencz S. Alpár, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója, volt Hargita megyei főtanfelügyelő úgy véli: hosszú távon a restriktív és büntető jellegű szabályozások semmiképpen nem eredményesek.
Nyolcszáz diák kell egyetlen nevelési tanácsadói álláshoz
Ehelyett szerinte arra kellene koncentrálni, hogy mindegyik iskolában biztosítsák az illetékes szakemberek jelenlétét és a megfelelő nevelőeszközöket, így meg lehetne akadályozni a konfliktusos helyzetek kialakulását. Példaként azt hozta fel, hogy a hatályos törvények szerint legalább 800 fős diáklétszám szükséges egyetlen nevelési tanácsadói állás létrehozásához, holott a kisebb tanintézetekben is nagy szükség lenne a pszichológiával foglalkozó szakemberekre.
„Amíg fennállnak ilyen helyzetek, hiába várunk el hatékonyságot a rendszertől” – magyarázta Ferencz S. Alpár. Az iskolaigazgató leszögezte: szigorú büntetést érdemel az a diák, aki megüti az őt nevelő felnőttet, illetve határozottan elítéli a pedagógusok által a tanulókkal szemben elkövetett bántalmazást is, de mindenekelőtt a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Ferencz S. Alpár azt is elmondta: amikor főtanfelügyelő volt, a 2009-es kinevezése utáni években Hargita megyében nem volt jellemző a tanár–diák viszony vonatkozásában az iskolai agresszió. Volt ugyan példa verbális erőszakra, de ilyen eset ritkán fordult elő.
Tapasztalatai szerint gyakoribb a diákok közötti konfliktus, ez inkább a középiskolákban fordul elő az általános tagozatokkal szemben. A pedagógus hangsúlyozta: nem szabad megfeledkezni az érzelmi erőszakról – a gúnyolódásról, szívatásról, amelyet angol szakszóval bullyingnak neveznek – sem, amely legalább olyan súlyos, pusztító és káros lehet az egész közösség számára, mint a fizikai bántalmazás.
A valóságban is működő szociális programokra van szükség
Nem tartja hatékony megoldásnak a börtönbüntetést Keresztesi Polixéna kolozsvári iskolapszichológus sem, aki ugyancsak a megelőzésre helyezné a hangsúlyt. „Azzal nem orvosoljuk a probléma gyökerét, ha egy–két évre börtönbe zárjuk az agresszív fiatalt, hiszen úgy tér majd vissza a társadalomba, hogy valójában nem változott semmit” – szögezte le a szakember. A pszichológus úgy véli: inkább a szociális hálót kellene erősíteni, eredményesen működő rehabilitációs központokra lenne szükség, és olyan programokra, amelyek a valóságban is, nemcsak papíron működnek.
Hangsúlyozta: a háttérben fellelhető szociális problémákat is orvosolni kell, ez a szociális munkásokra hárul, de egyéni terápiára is szükségük van az agresszív fiataloknak, viselkedési módot kell tanítani nekik, fejleszteni az önkontrolljukat, és olyan kompetenciákat, jövőképet kialakítani náluk, hogy mire felnőttek lesznek, ne legyenek társadalmilag kirekesztettek, megbélyegzettek a viselkedésük miatt. „Ha nem figyelünk érdemben oda a gyerekre és a szülőkre, minden más módszer, javaslat csak tűzoltás” – érvelt Keresztesi Polixéna. Hozzátette: a fizikai bántalmazást mindenképpen jelenteni kell, a visszaeső, agresszív diákok esetében eljárás is indulhat. A szakember egyébként nem találkozott kirívóan súlyos esetekkel a környezetében, elmondása szerint a gyermekek egymás közötti viszonyában néha előfordul agresszió, de azt iskolai szinten kezelik.
Ellenzi a börtönbüntetés kirovását Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő is, aki szerint a tanár–diák kapcsolatot a tisztelet kellene hogy jellemezze, így nem fordulnának elő túlkapások. Úgy véli: az elmúlt években eltolódott a hangsúly, a diákok jogai kerültek előtérbe, és kevesebb szó esik a kötelezettségeikről, így a fiatalok egy csoportja úgy érzi, megengedheti magának, hogy erőszakosan lépjen fel, ha vélt vagy valós igazságtalanságot tapasztal. „Ha nem ért egyet a minősítéssel, udvariasan is megtudakolhatja, miért kapott kisebb jegyet, de úgy is, hogy szembedobja a dolgozatot a tanárral” – példálózott Kiss Imre.
Tapasztalatai szerint a fiatalok egy csoportja az utcai bandákban érvényes viselkedésmintát alkalmazza az iskolában is, abban bízva, hogy ha erőszakosan lép fel, tekintélyt szerez. Olyan csoport is van, amelynek tagjai azt az otthoni mintát másolják, miszerint a pénz, a tisztség, a hatalom feljogosít a tiszteletlen viselkedésre. A főtanfelügyelő ugyanakkor hangsúlyozta: Kovászna megyében nem jellemző az agresszió a tanintézetekben, nem voltak ilyen jellegű panaszok. Másrészt szerinte a 16 éven felüli diákok megfontoltabbak, a kisebbekre inkább jellemző, hogy a pillanatnyi düh elvakítja őket, és odaszólnak a tanárnak.
A rendőrrel lenne egyenrangú a pedagógus
A törvénytervezetet kezdeményező szociáldemokrata (PSD) szenátor, Şerban Nicolae egyébként azt reméli, hogy a jogszabály révén visszaszorítható az iskolai erőszak, ezért háromszorosan szigorítaná a fiatalokra a büntető törvénykönyv alapján kiróható büntetést. „1200 tanintézetben, mintegy félmillió tanuló bevonásával készített felmérés alapján a romániai pedagógusok közül több mint 70 ezret legalább egyszer megsértettek vagy megfenyegetetek a diákok vagy a szülők. Lehet, hogy a tervezet nem éri el azonnal a célját. De ha karba tett kézzel ülünk, biztosan nem jutunk előbbre” – érvelt Nicolae az Adevărulnak.
Petru Andea oktatási államtitkár elmagyarázta: a tervezet szerint a pedagógus munkavégzés közben hatósági rangra emelkedne, vagyis a vele szemben tanúsított erőszak ugyanolyan minőségű lenne, mintha az elkövető egy rendőrt vagy egy bírát bántalmazna. Az államtitkár hangsúlyozta: a szenátus és a képviselőház tagjaival is egyeztettek a kezdeményezésről, és egyértelművé tették, hogy a szaktárca nem támogatja ezt az intézkedést. Szerintük ugyanis a tanár–diák kapcsolatot nem hatósági, hanem más jellegű viszonynak kell jellemeznie.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).