„A kétfejű, két helyről irányított rendszernek a hátrányairól többször beszéltem, és az álláspontom akkor is ugyanaz, ha az egészségügyi minisztérium mellett a másik irányító a parlament, sőt ez csak súlyosbítja a kétfejűséget. Ezentúl is megmarad az emberekben az, hogy az egészségügyben mindenért a kormány és az egészségügyi minisztérium felelős, miközben ez ma sem felel meg a valóságnak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ma is autonóm, nem a szaktárca alárendeltje” – nyilatkozta a döntés kapcsán újságírói kérdésre válaszolva Cseke. A 2006/95-ös törvény módosítását tegnapi ülésén 61 igen szavazattal fogadta el a felsőház plénuma, 13 nem ellenében, 32 tartózkodás mellett. A javaslatot a képviselőház is megvitatja, ennek az álláspontja lesz a döntő.
A szenátus által jóváhagyott módosítás szerint a CNAS továbbra is a parlament által felügyelt, autonóm közintézmény marad, és statútumát a vezetőtanács és a honatyák hagyják jóvá. A vezetőtanács elnökét a parlament nevezi ki, nyolc tagja közül egyet az elnök, hármat a miniszterelnök, négyet a parlamenti pártok, újabb négyet-négyet a munkáltatói szövetségek, illetve szakszervezetek, kettőt pedig a parlamenti bizottságok jelölnek. A CNAS-elnöknek államtitkári rangja van, mandátuma hét évre szól, míg a többi tagé 4 évre. Az intézmény büdzséjét évente hagyja jóvá a parlament, ennek 80 százalékát kiosztja a megyei fiókintézményeknek, míg 20 százaléka megmarad tartalékalapnak. Mint ismeretes, Cseke Attila egészségügyi miniszter tavaly októberben közölte, hogy az egészségbiztosítási pénztárat a szaktárcának rendelné alá, és az egészségbiztosítási alapot is átvenné a pénzügyminisztériumtól. Cseke úgy vélte, nem normális, hogy miközben a szaktárca felel az összes problémáért, a büdzsé 80 százaléka a biztosítóhoz kerül. Úgy vélte, „a kétfejűség” megszűnésével hatékonyabbá válna a rendszer és megszűnnének a gyógyszerellátás körül tapasztalt gondok.
Nagy András, a gyógyszerészkamara Kovászna megyei elnöke, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az elmúlt négy év alatt négyszeresére emelkedett az egészségügyre fordított pénzösszeg, ez nem érződik a szolgáltatások minőségén. Nagy szerint 2006-ban 1,1 milliárd euróba, míg tavaly 4,5 milliárd euróba került az egészségügyi rendszer fenntartása, és bár drágultak az orvosi beavatkozások, a gyógyszerek, a különbség mégis érzékelhető kellene hogy legyen. Rámutatott, a Tăriceanu-kormány nagyszámú kiegészítő személyzetet alkalmazott, sok a pénzpazarlás az indokolatlan paraklinikai vizsgálatokra és a rosszul használt orvosi műszerekre. Nincs elég képzett szakember, a meglevőket nem fizetik meg, ezért nem hatékony a pénzfelhasználás, vélte Nagy, aki szerint jelenleg 3000 hitelesítési kérés van az egészségügyi minisztériumban, ezek benyújtói külföldön vállalnak munkát. A kórházfelszámolásokkal kistérségeket hagynak ellátás nélkül, miközben a központi kórházak szakember nélkül maradnak, mutatott rá a gyógyszerész.
A kórházfelszámolások ellenére a megyei és helyi önkormányzatok továbbra sem adták fel az egészségügyi intézmények megmentése érdekében folytatott harcot. Tegnap a Beszterce-Naszód Megyei Tanács szociáldemokrata és nemzeti liberális frakciója jelentette be, határozattervezetet terjeszt a testület elé a tekei kórház átvételére vonatkozóan. „Úgy véljük, hogy a mezőségi lakosok ezreinek az egészségügyi ellátáshoz való joga fontosabb, mint a politikusok büszkesége” – áll az ellenzéki képviselők közleményében, amely szerint a tekei intézmény a besztercei megyei sürgősségi kórház kihelyezett részlegeként működhetne tovább. A képviselők szerint a tekei önkormányzat bármilyen megoldást kész elfogadni, amely biztosítja a kórház megmaradását.
Mint arról beszámoltunk, az egykori szász település kórházát az osztrák Vöröskereszt építtette 1993-ban, így ennek felszereltsége felülmúlja más hasonló intézményekét. A helyi tanács múlt csütörtökön határozatot fogadott el, miszerint ellenzi, hogy a kórházat öregotthonná alakítsák, a döntést a kormánypárti képviselők is támogatták. Az egészségügyi minisztérium azonban bejelentette, egyelőre nem támogatja a bezárt kórházak önkormányzati átvételét. Kinizsi Zoltán, Cseke tanácsosa a mócsi kórházat átvenni szándékozó Kolozs megyei önkormányzat kapcsán a Krónikának azt mondta, nem értenek egyet a bezárt kórházak további fenntartásával. Arad megyében azonban sikerült megmenteni ezeket, a szentannai például sürgősségi központként működik majd a megyei sürgősségi kórház kihelyezett részlegeként, és továbbra is a minisztérium finanszírozza. Az épületben mentőállomás is lesz. A gurahonci kórházat húsz évre vette át a megyei tanács, amely tüdőgyógyászati részleget működtetne benne, szintén a megyei sürgősségi kórház részeként.
Három erdélyi megyében tevékenykedő kábítószer-forgalmazó bandára csaptak le kedden a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai. A törvényszék elrendelte a banda tagjainak a 30 napos előzetes letartóztatását.
Az utóbbi tíz nap során hétszer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
szóljon hozzá!