amikor a kánikula miatt tényleg elviselhetetlenné vált a leírhatatlan szag: az emberek bezárkózva izzadtak munkahelyükön, este lakásukban a hőségben, mert ha ablakot nyitottak, még inkább a rosszullét környékezte őket a beáramló dög- és ürülékszag fojtogató keveréke miatt.

Környezetvédők azonnal a hírhedt régi pataréti szemétlerakó közelében megépített új integrált hulladékkezelő központot (CMID) nevezték meg a bűz forrásaként. Eleinte Emil Boc polgármester is erre hajlott, azonban az első hatósági vizsgálatok nem mutattak ki látványos légszennyezést a helyszín közelében. Az ügy pikantériája, hogy éppen ebben az időszakban szintén elviselhetetlen bűzzel szembesültek a Kolozsvártól délkeletre fekvő Rőd és környéke, a községközpont Ajton, illetve Erdőfelek és a hozzá tartozó települések, többek között a magyar többségű Györgyfalva lakosai is. Azonban tudni kell, hogy itt évek óta az esztendő ugyanezen időszakában terjengeni kezd a bűz, változó intenzitással, megszakításokkal hetekig érezhető, széljárástól is függően.

A szag a Transavia baromfifarmnak „köszönhető”, amely termőföldekkel rendelkezik a térségben, a gabona betakarítása után pedig tyúkürülékkel trágyázzák a földet – a természetes megoldás „ára” a szörnyű bűz. Tudomást szerzett minderről Alin Tișe is, aki – az inkriminált hulladékkezelő üzemeltetőjeként – azon nyomban Rődre rendelte a környezetvédelmi hatóságok képviselőit, és azóta is az akkor ott trágyázó tyúkfarmot tartja felelősnek a Kolozsváron (is) érezhető orrfacsaró szagért.

korábban írtuk

A bűz az úr: nem tudnak mit kezdeni az orrfacsaró szaggal Erdély zászlóvivő nagyvárosaiban

Állampolitikai szintre emelték a környezetszennyezést Romániában – jelentette ki Brassó polgármestere, aki szerint a román hatóságok képtelenek fellépni egy láthatatlanul terjedő, de annál inkább kiszagolható probléma, a várost elárasztó bűz ellen.

Ugyanis a Kolozs megyei prefektúra már az émelyítő büdösség terjedésének első napján, kedden közölte, hogy a „szaglószervi kényelmetlenségekről” tett panaszok nyomán, polgári bejelentések alapján, az érintett helyi hatóságokkal együttműködve, ellenőrzéseket végeztek Ajton, Tordatúr és Erdőfelek község területén. Ezek eredményeképpen megállapították, hogy Tordatúr területén, március 25. és április 12. között előre bejelentett szervestrágyázás zajlik a termőföldeken.

„A munkálatokra vonatkozó megfelelő eljárásokat a mezőgazdasági tevékenységek útmutatója szabályozza. Ebben az időszakban szerves trágyát használnak, állati eredetűt, vagy pedig műtrágyát, a farmereknek-felhasználóknak pedig kötelességük értesíteni az illető önkormányzatot, ahol a trágyázást végzik, közölve a munkálatok kezdetét és időtartamát.

– tájékoztatott a megyei kormányhivatal.

– állapította meg a Krónikának az RMDSZ-es alprefektus. Tasnádi István hozzátette, a helyi önkormányzatok feladata megszabni, hogy a mezőgazdasági munkálatokat folytató természetes vagy jogi személyek – esetünkben a Transavia cég – tiszteletben tartják-e az előírásokat, például a lakott területektől megfelelő távolságra dolgoznak-e.

Az alprefektus úgy véli, a Kolozsvárt elárasztó bűz terjedéséhez, intenzitásához ezúttal hozzájárult a hirtelen felmelegedés, valamint a szeles időjárás is; a kincses városban szerdán is erős szél fújt. Tehát jelen pillanatban Kolozsvár és környékének lakossága azért kell szurkoljon, hogy a széljárás ne feléjük hordja a szagot, a hatóságok ugyanis a jelek szerint tehetetlenek a jelenséggel szemben.

A helyi hatóságok „megértő” viszonyulása a Transaviához talán annak is betudható, hogy Románia legnagyobb csirkehúsipari vállalkozásáról van szó. A cég honlapján olvasható információk szerint több mint 2300 embert foglalkoztatnak, 31 baromfitelepen 560 csarnokkal rendelkeznek, több mint 10 ezer hektáron termesztenek gabonát saját használatra, tápgyártó üzemük, három korszerű mészárszékük és egy húsfeldolgozó üzemük is van. Farmjaik nyolc erdélyi és bánsági megyében, Fehér, Kolozs, Szeben, Brassó, Temes, Maros, Hargita és Krassó-Szörényben találhatók, ezeken több mint 100 ezer tonna csirkehúst termelnek. Termékeik 30 százalékát exportálják a világ számtalan országába, köztük Magyarországra is.

A száz százalékban román tulajdonú Transavia csak idén 50 millió eurós beruházással bővítené termelését, tevékenységi körét, és 2026-ra megduplázná üzleti forgalmát. A vállalkozás a Fehér megyei Marosszentimrén székel, székhelye egy tojás formájú modern épület.