Fotó: Haáz Vince
A román vezetőség nélkül ünnepelik a másfél évszázados múltra visszatekintő erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzést Marosvásárhelyen. Ugyanakkor azt vallják, a folyamatos kiszorítás ellenére az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta ugyanis az etnikai arányok annyira elbillentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal hadakozni.
2022. november 02., 07:372022. november 02., 07:37
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében készülnek megünnepelni a másfél évszázados múltra visszatekintő erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzést Marosvásárhelyen. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya november 4-én, pénteken 18 órától a Kultúrpalota Kistermében szervez emlékülést a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem és utóda, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet alapítása tiszteletére.
Kérdésünkre, hogy a marosvásárhelyi egyetem vezetősége kiveszi-e a részét az ünneplésben, Sipos Emese, az EME szakosztályi titkára nemmel válaszolt. Mint ecsetelte, ismerve a rektornak a magyarokhoz és az intézmény valós történelméhez való viszonyulását, fölöslegesnek tartották Leonard Azamfirei bevonását a szervezésbe.
– fejtette ki Sipos Emese. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület számít viszont a magyar diákok jelenlétére, még akkor is, ha vizsgaidőszakban éri őket az esemény. Azt is megkérdeztük az EME titkárától, hogy az egyetem professzoraként miként látja a magyar oktatás, ha nem is következő másfél évszázadát, de legalább a közeljövőjét.
Sipos úgy vélekedett, hogy a folyamatos kiszorítás ellenére, az anyanyelvű oktatás nem fog megszűnni. Mint mondta, a Petru Maior Egyetem bekebelezése óta az etnikai arányok annyira elbillentek, hogy a román vezetőség számára már nem igazán tét a magyarokkal hadakozni.
Példaként nem csak a gyakorlati oktatás korlátait hozta fel, hanem a diákok tudományos konferenciáihoz való hozzáállást is. Míg a vezetőség teljes mellszélességgel támogatja a román hallgatók évente megszervezett Marisiensis nevű szakmai tanácskozását, a magyar diákok Tudományos Diákkonferenciája még csak helyet sem kap az egyetem épületében.
Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy az anyanyelvű oktatás miért fontosabb az erdélyi magyar társadalom számára, mint maguk a hallgatók számára. Hiszen ők azok, akik jelentős részben, a minél gyorsabb meggazdagodás reményében, elballagásuk után más országot és akár más nyelvterületet választanak maguknak. Sipos Emese szerint az elvándorlás nem törvény-, hanem hullámszerű
A legutóbbi öregdiák-találkozón, amelyen részt vettem, örömmel tapasztaltam, hogy az ötven végzősből csak hárman élnek külföldön. Igaz, nem orvosokról, hanem gyógyszerészekről beszélünk. Viszont azt is tudom, hogy nagyon sok fiatal szakorvos Csíkszeredában vagy Székelyudvarhelyen telepedett le. Az megint más kérdés, hogy egy ifjú magyar sebész fölöslegesen keres állást Marosvásárhelyen” – vont mérleget a gyógyszerésztudományi kar dékánhelyettese.
Az erdélyi magyar nyelvű orvosképzés 1872-ben Kolozsváron, a Ferencz József Tudományegyetemen kezdődött el. Az 1945/407-es számú királyi törvényrendelettel létrehozott önálló Kolozsvári Magyar Egyetem, a későbbi Bolyai Tudományegyetem orvostudományi kara Marosvásárhelyre költözött. A reformtörvény értelmében 1948-ban a marosvásárhelyi kar önálló magyar tannyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetté alakult. Kezdetben mindössze öt szak működött itt: általános orvosi, gyermekorvosi, közegészségtani, fogorvosi és gyógyszerészeti.
Az EME pénteki rendezvényén dr. Gaal György kolozsvári helytörténész a Ferenc József Tudományegyetem, későbbi Bolyai, mai Babeş–Bolyai orvosi karának az épületeiről és építkezéseiről értekezik, dr. Péter H. Mária gyógyszerésztörténész pedig a kolozsvári, Spielmann Mihály történész a marosvásárhelyi kezdeteket eleveníti fel. Ezt követően a hallgatóság egy kötetlen beszélgetést követhet végig dr. Ferencz László egyetemi tanárral és dr. Nagy Attila főorvossal, íróval.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
szóljon hozzá!