Magyarként és romaként is kirekesztve: a személyes kapcsolatok bonthatják le az előítéleteket

Toró Tibor, Kiss Tamás, Antal István, Isztojka Máté, András Lóránd, Tonk Gabriella, Adorjáni Júlia •  Fotó: MCC

Toró Tibor, Kiss Tamás, Antal István, Isztojka Máté, András Lóránd, Tonk Gabriella, Adorjáni Júlia

Fotó: MCC

A magyar nyelvű romák erdélyi helyzetéről, a kutatások, különböző kezdeményezések és projektek során szerzett tapasztalatokról és a javulást elősegítő feladatokról beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által meghívott szakemberek a kolozsvári MCC-központban – derül ki az intézmény közleményéből.

Krónika

2022. december 12., 15:122022. december 12., 15:12

2022. december 12., 15:132022. december 12., 15:13

A tájékoztatás szerint Erdélyben mintegy 110 ezer magyar anyanyelvű roma él. Sok szállal kapcsolódnak az erdélyi magyarság kisebbségi intézményeihez (magyar iskolába járatják gyermekeiket, magyar nyelvű egyházakhoz tartoznak és nagy többségük magyar pártokra szavaz), jelentős részük pedig a magyar állampolgárságot is igényelte. Kettős kisebbségben, romaként és magyarként azonban kedvezőtlen a helyzetük.

A felzárkózási lehetőségekről, szükséges állami, közösségi és egyéni intézkedésekről Adorjáni Júlia pszichológus, András Lóránd, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport vezetője, Antal István, az MCC Roma Tehetség Program igazgatója, Isztojka Máté néprajzkutató, Kiss Tamás szociológus és Tonk Gabriella pszichológus osztotta meg gondolatait Toró Tibor politológus moderálásával.

A beszélgetésen először is az emancipációval kapcsolatos nézeteikről és személyes motivációikról beszéltek a résztvevők.

Adorjáni Júlia és Tonk Gabriella a Pata-Cluj projektben szerzett tapasztalataikról meséltek. Elhangzott, hogy a roma emancipáció gyakorlati megvalósulása akkor lenne ideális, ha romák vezetnék le, esetleg magyar vagy román szakemberek bevonásával, de sajnos ehhez még nincs meg a kellő szakembergárda és intézményes hálózat. András Lóránd magyar cigány családból származik, és szolgálatnak tekinti a munkáját, amelynek célja, hogy visszaadja a rossz helyzetben levő emberek méltóságát, és egyenlő feltételeket teremtsen számukra. Az emancipáció egy önerőből tett fejlődési folyamat, azonban a magyar anyanyelvű cigány közösségeknek nincs lehetőség erre, külső ösztönzés szükséges hozzá – fejtette ki András Lóránd.

Isztojka Máté sátoros Gábor cigánynak vallja magát, beismerve, hogy egyetemi végzettségével ritka esetnek számít otthoni közösségében. Úgy véli, az emancipációhoz erős identitás alkotására lenne szükség a cigányok részéről, és kell az integráció, de nem asszimilációval párosulva. A fiatal néprajzkutató kiemelte:

a cigány közösségekben sajnos jelen van egy alárendeltségi kényszer, az érzés, hogy kevesebbet érnek a többségi társadalomnál

– mutat rá a közlemény.

Antal István roma származású szociálpolitikus 37 éve igyekszik segíteni közösségének a kultúra és a tudomány eszközeivel. Magyarországi szemszögből is egyetértett abban, hogy segítség kell a kezdeményezéshez, és erőforrásokat kell fordítani az integrációs vagy felzárkózási programokra. Kiss Tamás szerint a nemzetállami intézményrendszer egyenlőtlenségeket termel, így fontos a kisebbségek stratégiája ezek kezelésében. A magyarul beszélő romák magyar intézményekhez kapcsolódnak, viszont ez nem jelent egyenlő társadalmi részvételt, a kulturális reprezentáció szintjén pedig láthatatlanok.

Az identitás kérdésében András Lóránd szerint a romák legalább annyira magyar, mint cigány identitású emberek – magyarul gondolkodnak, imádkoznak, beszélnek, megvan bennük a magyarság lelkülete. Így viszont hátrányos helyzetbe kerülnek. A kutatások megerősítették, hogy a magyarul beszélő roma közösségek magyarként és romaként is ki vannak rekesztve az országos folyamatokból, ezért a munkaerőpiaci helyzetük, lakhatási lehetőségeik rosszabbak, gyakrabban előfordul köreikben a mélyszegénység – fejtette ki Kiss Tamás.

Pozitív közegként a táncházat említette, ahol nem hátrány a cigányság.

A mélyszegénység kollektív traumához, az identitás megtagadásához vezet – mutatott rá Tonk Gabriella. A pszichológus szerint az állam dolga, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket felszámolja. Sajnos az országos roma szervezetek, amelyek főleg bukaresti központtal, román nyelven működnek, értetlenük állnak a magyar nyelvű romák kérdése előtt. Adorjáni Júlia szerint az állam gazdasági gondolkodásában benne kellene lennie, hogy ne tartson fenn olyan telepeket, amelyek csak erősítik a kirekesztést és a traumákat. Olyan tereket kellene létrehozni, ahol nem születnek újra az egyenlőtlenségek, és a romák biztonságos környezetben tudnak döntéseket hozni.

A tájékoztatás szerint a szakemberek egyetértettek abban, hogy a személyes kapcsolatok tudják leginkább lebontani a romákkal kapcsolatos előítéleteket. Az érzékenyítésnek a hétköznapi jó példákból kell elindulnia.

Fontos az intézményi rendszer és jogi keret, de mindenki megteheti a részét, ha odafigyel a kérdésre a gyereknevelésben, nyelvezetében, saját környezetében.

„Az MCC céljai között szerepel, hogy nyílt rendezvényein teret adjon a diákok, akadémikusok, a helyi közösség érdeklődő tagjai és a meghívott előadók közötti szabad eszmecserének. Szép példája ennek a lezajlott beszélgetés, amelyen örömmel láttuk vendégül a magyarországi és hazai szakembereket” – idézi a közlemény Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatójának szavait, aki hozzátette: az MCC továbbra is találkozóhely szeretne lenni a helyi közösségek életében. Bár fő tevékenysége a diákok képzése, fontos szerepet tölt be működésében a nyitott, érdeklődő emberek megszólítása minden városban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 20., vasárnap

Megáldották az ételkosarakat húsvétvasárnap Kolozsváron - Fotóriport

Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.

Megáldották az ételkosarakat húsvétvasárnap Kolozsváron - Fotóriport
2025. április 20., vasárnap

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak

Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.

Visszaadnák egykori fényét a bánlaki Karátsonyi-kastélynak
2025. április 19., szombat

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet
2025. április 19., szombat

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr

Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr
2025. április 19., szombat

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte

Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte
2025. április 19., szombat

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen

Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst

A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst

2025. április 18., péntek

A CFR megható gesztussal próbálta enyhíteni az U-szurkolók által bántalmazott fiatalok traumáját (Videó)

Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.

A CFR megható gesztussal próbálta enyhíteni az U-szurkolók által bántalmazott fiatalok traumáját (Videó)
2025. április 18., péntek

Halálos baleset történt az egyik erdélyi megyében

Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.

Halálos baleset történt az egyik erdélyi megyében
2025. április 17., csütörtök

Magyarországiak szenvedtek halálos balesetet Romániában

Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.

Magyarországiak szenvedtek halálos balesetet Romániában