Vigyázni szemünk világára

Minden ötödik percben megvakul egy felnőtt

A vakság és a gyengén látás kialakulása az esetek 80 százalékában megelőzhető, illetve hatásosan kezelhető. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének célja, hogy 2020-ra az egész világon felszámolják a megelőzhető vakságot. A statisztikák szerint ugyanis a Földön minden ötödik percben megvakul egy felnőtt, és minden percben egy gyermek – ha a világtalanok száma a jelenlegi tempóban gyarapszik, 2020-ban eléri a 75 milliót. A WHO adatai szerint jelenleg 45-50 millióra tehető a vakok és további 125-135 millióra a gyengén látók száma. A szembetegségek 90 százalékban a fejlődő országok lakóit sújtják, elsősorban a szegénység okozta vitaminhiány, illetve a szemüveg és az orvosi ellátás hiánya miatt. Felmérések bizonyítják, hogy az emberek több mint 50 százalékának lenne szüksége valamilyen látáskorrekcióra.

A megelőzés szerepe

A felmérések szerint a vakság okai között első helyen az úgynevezett időskori makulaelfajulás – nem gyógyítható, súlyos szembetegség – áll, második helyen a cukorbetegség szemészeti szövődményeit, harmadik helyen a rövidlátóságot, negyedik helyen pedig a zöldhályog miatt bekövetkezett vakságot tartják számon. Mint az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, a megelőzésnek, a szűrésnek, a gyógyításnak mind a négy betegség esetében kiemelt népegészségügyi célnak kell lennie.

Hírösszefoglaló

Időskori látásromlás

Az emberek többsége azt hiszi, természetes, hogy az évek múltával az idős emberek egyre rosszabbul látnak, pedig ez betegség: a fejlett világban ma az időskori vakság leggyakoribb oka a retina foltos, makuláris elfajulása. Olyan, amelyet ma még nem lehet teljesen kigyógyítani, de bizonyos speciális vitaminokkal lassítani tudnak. A kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, az elhízás, a nemi hovatartozás – a betegség nőknél gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál – és a nem megfelelő táplálkozás.

Az idősek leggyakoribb szembetegsége

Az iparilag fejlett országokban a 65 év felettiek leggyakoribb szembetegsége az időskori makuladegeneráció (AMD), amely világszerte 150 millió embert érint, a 65 év feletti európai lakosok több mint felénél kimutathatók a betegség tünetei. Az AMD korai tünetei szemészeti vizsgálattal már akár 40 év körül is fellelhetők. Ha a sárgafolt sorvadását diagnosztizálják, többnyire lehetőség adódik a folyamat lassítására. A szemészek azt javasolják, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a megelőzésre, mert az élethez szükséges információk 80 százalékát a szemünk szolgáltatja. Ha egy valaha látó ember veszti el lassan a szeme világát, fokozatosan meg kell tanulnia újra élni, és más érzékszerveit felhasználni.

Egy felfedezés – közelebb a gyógyuláshoz

Brit kutatók olyan génmutációt fedeztek fel, amely kapcsolatba hozható ezzel az elváltozással. Ez a betegség gyógyításához is közelebb vihet. A brit Lancet című orvosi szakfolyóirat on-line változatában jelent meg Sarah Ennis és Andrew Lotery kutatási eredménye. A Serping1 nevű gén hat variánsáról derítették ki, hogy összefüggésbe hozhatók az időskori makuláris degenerációval (AMD). A Southampton Egyetem munkatársai  brit és amerikai pácienseket vizsgáltak. A Serping1 gén olyan fehérjék termelődéséért felelős a szemben, melyek részt vesznek az idegen anyagokat és fertőzéseket eltávolító rendszer működésében. A diagnosztizált páciensek 90 százalékánál az elfajulás úgynevezett száraz változata jelentkezik, melyre jelenleg nincs kezelési mód. A nedves AMD esetében új vérerek képződnek az ideghártya alatt, melyekből vér és folyadék szivárog. Ez a szivárgás végleges károsodást hoz létre a retinasejteken. A nedves AMD kezelésére van korszerű szer.

Az időskori makuladegeneráció

Az időskori makuladegeneráció a vakság egyik leggyakoribb oka, alapvetően két formája van: a „száraz” és a „nedves” forma. A száraz formát a látóhártya sorvadásos jelenségei uralják. A romlási  folyamat lassúbb, mint a „nedves” formánál. A nedves formában rendellenes érburjánzás jelenik meg a látóhártya alatt, vérzések és vizenyő jelenik meg, a látás gyors romlását okozva. Általában hegesedést és maradandó, jelentős látásromlást okoz.

Étrenddel szemünk egészségéért

Karotinszármazékok: ezek a sárga vagy vörös festékanyagok kiváló antioxidánsok, és a látáshoz nélkülözhetetlen A-vitamin előanyagai. A-vitamint állati forrásból „készen” is kaphatunk, vagy bizonyos karotin-tartalmú növényi táplálékokból szervezetünk állíthatja elő. Az A-vitamin alapvető fontosságú a szem egészséges működéséhez, hiányában farkasvakság, azaz az éjszakai látás romlása jöhet létre, amely kezelés nélkül a szem kiszáradásához, a szaruhártya kifekélyesedéséhez és akár vaksághoz is vezethet. Kiváló A-vitamin-forrás a tőkehalmáj-olaj, a máj, a sárgarépa, a vaj, a burgonya, a kelkáposzta. (A dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkenti a szervezet számára hasznosítható A-vitamin mennyiségét, ezért ilyenkor még többet kell fogyasztani A-vitamin-tartalmú élelmiszerekből.)

Legújabban két karotinszármazék, a lutein és a zeaxantin szerepére derült fény az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog megelőzésével kapcsolatban. Ez a két anyag felel a szem éles látásért felelős területe, a sárgafolt (vagy orvosi nevén makula) védekező rendszerét alkotó pigment sűrűségéért. Részben az étrenddel, és esetleg táplálékkiegészítők formájában lehet biztosítani a szervezet számára szükséges mennyiséget. Nagy mennyiségben tartalmaznak luteint és zeaxantint a zöld színű, leveles zöldségek, mint a spenót vagy a káposzta, de a brokkoli, a borsó, a kelkáposzta, a kelbimbó, a kukorica és a tojássárgája is jó források. Ezekből az ételekből tanácsos minél többet fogyasztani nyersen vagy párolt formában. (A naponta szükséges 6 mg-nyi luteint pl. 5 deka spenót fedezi.)

C-vitamin: ez a vitamin kétféle módon is hozzájárul a szem egészséges működéséhez: egyrészt antioxidánsként véd a szürkehályog és az időskori makulabetegség kialakulása ellen, másrészt csökkenti a szem belső nyomását, így véd a zöldhályog ellen is, illetve enyhíti a már kialakult betegség súlyosságát. Nagy mennyiségű C-vitamin található a zöldpaprikában, a citrusfélékben, a kelkáposztában, a brokkoliban, az eperben és a málnában. Legideálisabb nyersen fogyasztani ezeket a gyümölcsöket/zöldségeket, mert főzéskor a magas hőmérséklet hatására jelentősen csökken az élelmiszerek vitamintartalma.

E-vitamin: ez is egy antioxidáns, feltehetően kiemelkedő szerepe van a szürkehályog és a makula időskori megbetegedéseinek megelőzésében. A napraforgó magja, a mandula, a mogyoró és az amerikai mogyoró tartalmaz nagy mennyiséget belőle. Sok E-vitamin található továbbá a teljes kiőrlésű gabonákban, növényi olajokban és a tojásban is.

Cink: ez egy ásványi anyag, szerepe van az A-vitamin hasznosításának folyamatában és a szabad gyökök elleni küzdelemben. Segít megelőzni a makula betegségeit és a farkasvakságot. Különféle húsokban, tejtermékekben, teljes kiőrlésű gabonafélékben található nagy mennyiség belőle.

Szelén: szintén egy ásványi anyag, amely segít a szervezetnek hasznosítani az antioxidánsokat. Mogyoró, élesztő és a tenger gyümölcsei (pl. kagyló) tartalmaznak sok szelént.