Végre kiderül, hogy mi is az a REL (x)

Kezdjük a fogalomtisztázással.

A REL-t nevezhetjük akár rövid élelem-ellátási láncnak, rövid élelmiszer láncnak, de akár rövid ellátási láncnak is, nem hibázunk. A REL lényege ugyanis abban áll, hogy

a termék a termelőtől minél rövidebb úton és időn belül közvetlenül – vagy minimális köztes szereplő bevonásával – a fogyasztóhoz kerüljön.

Beláthatjuk, hogy bár az összes iparágban van létjogosultsága ennek a törekvésnek, a legnagyobb hozadéka mégis az élelem-ellátásban van, ugyanis

a rövid láncnak közvetlen hatása van a termék minőségére, és ezzel az életünkre, az egészségünkre.

Vegyünk egy példát, mondjuk vásárolunk egy gyümölcsszárítót. Ha közelről szerezzük be, akkor a gyümölcsszárító nem utazik sok kilométert (tehát az árban kevesebb szállítási költség van), ha meghibásodik, akkor a javítási folyamatban is lényegesen kevesebb szállítási költség van – tehát beláthatjuk, hogy

ugyanaz a minőségű termék esetleg helyben olcsóbb lehet.

Itt van a második téma, a közvetítők kérdése. Ahány közvetítő van egy ellátási láncban, annyian kell megéljene belőle, tehát a közvetítők számának csökkentése szintén árcsökkentő hatású – újfent beláthatjuk, hogy ugyanaz a minőségű termék esetleg helyben olcsóbb lehet.

Bizonyos iparágakban és termékek esetében a valóság azonban nem ez. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy

ugyanazt a minőségű terméket nem ugyanolyan költséggel állítják elő Kínában, mint Székelyudvarhelyen.

Így a kínai termék megbírja a sok ezer kilométeres utaztatást, a több rendbeli közvetítőt, és a végén a polcon a termék mégis ugyanolyan áron vagy neadjisten olcsóbban szerepel, mint a helyi. És ennek nem az az oka, hogy a kínai kevesebbet akar nyerészkedni – távolról sem. Könnyen előfordulhat, hogy

a kínai többet nyer az olcsóbb terméken, mint a székelyudvarhelyi gyártó a drágább terméken.

Ennek az az oka lehet például, hogy a kínai feleakkora nyersanyag-árakkal, alacsonyabb bérköltségekkel állítja elő a terméket.

Miért lenne mégis okos döntés a közelit megvásárolni, akár picit magasabb áron is?

Erre egyetlen értelmes válasz létezik: mert ezzel fenntartjuk a közeli termelőt, hogy legyen értelme dolgoznia, majd a tőle visszafolyó adólejekből építjük az útjainkat, újítjuk fel az iskoláinkat stb.

Amit a kínaiban vásárolunk, az kimegy az országból, többé nem látjuk, nem forog vissza semmi belőle a gazdaságba.

Visszatérve a bevezető gondolathoz, még ennél is nagyobb a tét az élelmiszerek esetében. A gyümölcsszárítóval ellentétben az alma nehezen viseli a hosszú utat, a váltakozó hőmérsékletet, színét veszti, fonnyad és romlik. Mindezeket megelőzendő tartósítószereket, hűtőkocsikat, hűtőházakat alkalmazunk. Ezeket mi, fogyasztók egyrészt megfizetjük, másrészt lenyeljük.

A tartósítószerek a szervezetünkbe kerülnek, évtizedek alatt ezek egészségromláshoz és betegségek kialakulásához vezetnek.

De vegyük elő a vitamintartalom kérdését: a messzire utaztatott zöldség-gyümölcs tartósítása érdekében olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek csökkentik a termék vitamintartalmát. A hosszú ideig fennálló vitaminszegény táplálkozás szintén betegségek kialakulásához vezet.

Az élelmiszeripar manapság bármilyen jó íz elérésére képes aromák, ízfokozók, hozzáadott só és cukor segítségével, tehát finomat előállítani az élelmiszeriparnak már nem kihívás. A fogyasztó szempontjából nem mindegy, ha a „finom” érzet egy természetes ízvilágú termék elfogyasztásával vagy mesterséges anyagok bevitelével lesz elérve.

A REL-ből származó élelmiszernek autentikus íze van, olyan, mint amilyen mindig is volt, a nagyanyáink asztalán is, és ehhez nem használ semmilyen mesterségek adalékot.

Ha minél kevesebbet utaztatunk egy terméket vagy minél kevesebb csomagolással vásároljuk, illetve ha minél kevesebb tartósítószer felhasználásával állítjuk elő, akkor ezekkel a döntésekkel egyre jobban óvjuk a környezetet.

A kistermelők nélkül átalakul a székelyföldi táj és megszűnik az a tájhasználat, ami most jellemző ránk. Így már nem lesz vonzó a turizmus szempontjából sem mindamellett, hogy mi is helyi élelem nélkül maradunk.

A REL megengedi, hogy egy közvetítő legyen a termelő és a fogyasztó között. Ezzel tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy

országhatáron belül hozzájussunk olyan házias termékekhez is, amelyek nem közvetlenül a mi vidékünkre jellemzőek, de hasonlóan őstermelőtől származnak.

A közvetítő (fizikai bolt vagy webshop) ellátja az ellenőrző szerepet a folyamatban, kiválogatja a termékeket, megbizonyosodik a termékek bevizsgált/engedélyezett voltáról, levéve az ebbéli terhet a fogyasztó válláról. Ugyanakkor

ez az egy közvetítő a termelőt segíti, hiszen átveszi az értékesítéssel járó terheket.

Kanyarodjunk tehát vissza a kezdetekhez és vásároljunk tudatosan élelmet a család asztalára. A REL-ből származó élelem megvásárlásával mindamellett, hogy jelentősen rövidítünk az értékesítési láncon, megsegítjük a helyi termelők gyors piacra jutását, ezzel hosszú távon garantálva a fennmaradásukat. Ezzel pedig nem kevesebbet érünk el, minthogy átmentjük a termelőinket és tájjellegű termékeinket a jövő generációja számára.

A nagyvilágban tapasztalható egyre több sikeres példán felbuzdulva a Civitas Alapítvány munkaközössége néhány helyi gazdával karöltve ennek a rövid utas ellátásnak a fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét.

Ebben a társadalmi érzékenyítő kampányban a globális láncok olcsóságával és kényelmével veszik fel a harcot, és arra hívják fel a figyelmünket, hogy ha mi vásárlásainkkal nem tartjuk életben ezeket a rövid láncokat, akkor ezek elsorvadnak, a mi gyerekeinknek már csak a globális láncok kínálata jut.

Összefoglalva: miért jó nekünk helyi, rövid ellátási láncból származó termékeket fogyasztanunk?

A helyi gazdaság megsegítése mellett a frissesség, a minőség és az autentikus íz is garantált, tartósítószerek és ízfokozók nélkül, amire a mai globalizált láncok kínálatában már sehol sem számíthatunk. A társadalmi és gazdasági előnyök mellett fontos kiemelni ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat is:

ha helyit veszünk, akkor kevesebb az élelmiszerkilométer, olcsóbb a szállítási költség, ugyanakkor kisebb a csomagolási igény is.

Mindezek együttese egy fenntarthatóbb és szebb jövőt tartogat, amely által még jobb lesz szülőföldünkön élni.

Az élelmiszer-ellátásban a REL-ek szerepe Európa különböző országaiban eltérő, ugyanakkor az elmúlt években a termelői piacok egyre inkább központi szerepet töltenek be. Olaszországban például havonta minden második ember legalább egyszer közvetlenül a termelőtől vásárol élelmiszert, de a kontinensen a gazdálkodók 15 százaléka a termésének több mint felét közvetlenül a fogyasztónak adja el. Romániának ilyen tekintetben van hová felzárkóznia, ám a lehetőségek adottak:

vásároljunk helyi és közeli REL terméket, és tartsuk életben a kistermelőket. Csak rajtunk múlik!

Következő cikkeinkben megismerkedhetünk azokkal a gazdákkal, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértőkkel és lelkes vásárlókkal, akik ilyen formában szerzik be az élelmiszereket. Érdemes tehát továbbra is figyelni portálunkat, de akár megismerkedhetünk azokkal a termékekkel, amelyek rövid úton, a farmról az asztalra kerülnek Székelyföldön. És akár vásárolhatunk is.

Kövessék a Rádió GaGa interjúsorozatát Székelyföldön, ahol további érdekességeket tudhatnak meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL

(X – Fizetett hirdetés)