Fotó: Civitas Alapítvány
Szemfüles olvasóink az utóbbi hetekben már láthatták a Székelyhon oldalán azt a reklámot, ami a REL fogalmára hívta fel a figyelmet. A sejtelmes reklámüzenetről most lerántjuk a leplet, és az elkövetkezendő hónapokban teljes cikksorozatot közlünk arról, hogy mit is jelent a rövid élelmiszer-ellátási lánc, és miért életbevágóan fontos, hogy értsük és éljünk vele. Az életbevágó jelző nem túlzás: aki megérti, hogy miért fontos „rövid” úton hozzájutni mindennapi élelmünkhöz, az tovább él.
2023. szeptember 08., 09:002023. szeptember 08., 09:00
Kezdjük a fogalomtisztázással.
A REL-t nevezhetjük akár rövid élelem-ellátási láncnak, rövid élelmiszer láncnak, de akár rövid ellátási láncnak is, nem hibázunk. A REL lényege ugyanis abban áll, hogy
Fotó: Civitas Alapítvány
Beláthatjuk, hogy bár az összes iparágban van létjogosultsága ennek a törekvésnek, a legnagyobb hozadéka mégis az élelem-ellátásban van, ugyanis
Vegyünk egy példát, mondjuk vásárolunk egy gyümölcsszárítót. Ha közelről szerezzük be, akkor a gyümölcsszárító nem utazik sok kilométert (tehát az árban kevesebb szállítási költség van), ha meghibásodik, akkor a javítási folyamatban is lényegesen kevesebb szállítási költség van – tehát beláthatjuk, hogy
Itt van a második téma, a közvetítők kérdése. Ahány közvetítő van egy ellátási láncban, annyian kell megéljene belőle, tehát a közvetítők számának csökkentése szintén árcsökkentő hatású – újfent beláthatjuk, hogy ugyanaz a minőségű termék esetleg helyben olcsóbb lehet.
Bizonyos iparágakban és termékek esetében a valóság azonban nem ez. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy
Így a kínai termék megbírja a sok ezer kilométeres utaztatást, a több rendbeli közvetítőt, és a végén a polcon a termék mégis ugyanolyan áron vagy neadjisten olcsóbban szerepel, mint a helyi. És ennek nem az az oka, hogy a kínai kevesebbet akar nyerészkedni – távolról sem. Könnyen előfordulhat, hogy
Ennek az az oka lehet például, hogy a kínai feleakkora nyersanyag-árakkal, alacsonyabb bérköltségekkel állítja elő a terméket.
Miért lenne mégis okos döntés a közelit megvásárolni, akár picit magasabb áron is?
Erre egyetlen értelmes válasz létezik: mert ezzel fenntartjuk a közeli termelőt, hogy legyen értelme dolgoznia, majd a tőle visszafolyó adólejekből építjük az útjainkat, újítjuk fel az iskoláinkat stb.
Visszatérve a bevezető gondolathoz, még ennél is nagyobb a tét az élelmiszerek esetében. A gyümölcsszárítóval ellentétben az alma nehezen viseli a hosszú utat, a váltakozó hőmérsékletet, színét veszti, fonnyad és romlik. Mindezeket megelőzendő tartósítószereket, hűtőkocsikat, hűtőházakat alkalmazunk. Ezeket mi, fogyasztók egyrészt megfizetjük, másrészt lenyeljük.
De vegyük elő a vitamintartalom kérdését: a messzire utaztatott zöldség-gyümölcs tartósítása érdekében olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek csökkentik a termék vitamintartalmát. A hosszú ideig fennálló vitaminszegény táplálkozás szintén betegségek kialakulásához vezet.
Fotó: Civitas Alapítvány
Az élelmiszeripar manapság bármilyen jó íz elérésére képes aromák, ízfokozók, hozzáadott só és cukor segítségével, tehát finomat előállítani az élelmiszeriparnak már nem kihívás. A fogyasztó szempontjából nem mindegy, ha a „finom” érzet egy természetes ízvilágú termék elfogyasztásával vagy mesterséges anyagok bevitelével lesz elérve.
Ha minél kevesebbet utaztatunk egy terméket vagy minél kevesebb csomagolással vásároljuk, illetve ha minél kevesebb tartósítószer felhasználásával állítjuk elő, akkor ezekkel a döntésekkel egyre jobban óvjuk a környezetet.
A kistermelők nélkül átalakul a székelyföldi táj és megszűnik az a tájhasználat, ami most jellemző ránk. Így már nem lesz vonzó a turizmus szempontjából sem mindamellett, hogy mi is helyi élelem nélkül maradunk.
A REL megengedi, hogy egy közvetítő legyen a termelő és a fogyasztó között. Ezzel tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy
A közvetítő (fizikai bolt vagy webshop) ellátja az ellenőrző szerepet a folyamatban, kiválogatja a termékeket, megbizonyosodik a termékek bevizsgált/engedélyezett voltáról, levéve az ebbéli terhet a fogyasztó válláról. Ugyanakkor
Fotó: Civitas Alapítvány
Kanyarodjunk tehát vissza a kezdetekhez és vásároljunk tudatosan élelmet a család asztalára. A REL-ből származó élelem megvásárlásával mindamellett, hogy jelentősen rövidítünk az értékesítési láncon, megsegítjük a helyi termelők gyors piacra jutását, ezzel hosszú távon garantálva a fennmaradásukat. Ezzel pedig nem kevesebbet érünk el, minthogy átmentjük a termelőinket és tájjellegű termékeinket a jövő generációja számára.
A nagyvilágban tapasztalható egyre több sikeres példán felbuzdulva a Civitas Alapítvány munkaközössége néhány helyi gazdával karöltve ennek a rövid utas ellátásnak a fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét.
Összefoglalva: miért jó nekünk helyi, rövid ellátási láncból származó termékeket fogyasztanunk?
A helyi gazdaság megsegítése mellett a frissesség, a minőség és az autentikus íz is garantált, tartósítószerek és ízfokozók nélkül, amire a mai globalizált láncok kínálatában már sehol sem számíthatunk. A társadalmi és gazdasági előnyök mellett fontos kiemelni ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat is:
Mindezek együttese egy fenntarthatóbb és szebb jövőt tartogat, amely által még jobb lesz szülőföldünkön élni.
Az élelmiszer-ellátásban a REL-ek szerepe Európa különböző országaiban eltérő, ugyanakkor az elmúlt években a termelői piacok egyre inkább központi szerepet töltenek be. Olaszországban például havonta minden második ember legalább egyszer közvetlenül a termelőtől vásárol élelmiszert, de a kontinensen a gazdálkodók 15 százaléka a termésének több mint felét közvetlenül a fogyasztónak adja el. Romániának ilyen tekintetben van hová felzárkóznia, ám a lehetőségek adottak:
Következő cikkeinkben megismerkedhetünk azokkal a gazdákkal, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértőkkel és lelkes vásárlókkal, akik ilyen formában szerzik be az élelmiszereket. Érdemes tehát továbbra is figyelni portálunkat, de akár megismerkedhetünk azokkal a termékekkel, amelyek rövid úton, a farmról az asztalra kerülnek Székelyföldön. És akár vásárolhatunk is.
Kövessék a Rádió GaGa interjúsorozatát Székelyföldön, ahol további érdekességeket tudhatnak meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
Fotó: Civitas Alapítvány
(X – Fizetett hirdetés)
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok