Országos kampány keretében ösztönzik a lakosságot a védõoltás igénybevételére

Elõzzük meg az influenza támadását


Orvosi szempontból azok számára javasolt a védõoltás, akiknek állapotát egy esetleges influenzamegbetegedés jelentõsen rontaná (gyermekek, idõsek, krónikus betegségben: szív- és érrendszeri, légzõszervi betegségben, cukorbetegségben, vesebetegségben szenvedõk). Társadalmi szempontból azok oltása fontos, akiknek megbetegedése a mindennapi életben okozna fennakadást (pl. egészségügyben dolgozók, tanárok, közlekedésben, élelmezésben, élelmiszeriparban, kereskedelmi vállalatoknál dolgozók, katonák).

Segít a háziorvos
Dr. Pázmán Enikõ gyergyószentmiklósi háziorvos a héten kezdte meg az influenza elleni védõoltások beadását, pácienseit a kábeltévé apróhirdetési rovatában értesítette az akcióról. „Azért kell kampányszerûen végezni az oltásokat, mert a háziorvosoknak biztosított oltóanyagok húsz dózist tartalmaznak. Ha felbontunk egy ampullát, két órán belül húsz személynek be kell adnunk, ellenkezõ esetben a szérum károsodik, és már nem használható” – fejtegette a doktornõ. Az oltás beadásának legoptimálisabb idõszaka október vége, amikor még nem beszélhetünk járványos influenzamegbetegedésekrõl. „Elõzõ évi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a beoltott pácienseim körében lényegesen csökkent a felsõ légúti megbetegedések száma, és a krónikus tüdõbetegeket sem érintette annyira az influenzajárvány, mint korábban” – magyarázta a doktornõ. Az oltás mellékhatásaként az injekció helye megpirosodhat, esetleg megduzzad, fájdalommal jár. Jelentkezhet általános rossz közérzet, fejfájás, izzadás, láz, izomfájdalmak, ám ezek a tünetek egy-két nap alatt elmúlnak. A fájdalmat hideg vizes borogatással enyhíteni lehet. Ha az oltás helye begyullad, ajánlatos orvoshoz fordulni. „Mellékhatásként jelentkezhet átmeneti hûlés is, amitõl nem kell megijedni, mert amilyen hirtelen jelentkezik, ugyanolyan gyorsan el is múlik” – magyarázta az orvosnõ.

Segít a gyógyszerész
Aki patikából szeretné megvásárolni a védõoltást, annak a gyógyszerész segít kiválasztani a legmegfelelõbbet. Veress László marosvásárhelyi gyógyszerész elmondta, mint minden orvosságot, az influenza elleni szérumot is a háziorvos kiírta receptre lenne szabad kibocsátaniuk. A felnõttadag egy injekció, a gyerekadag pedig ennek a fele. A külföldi gyártmányú oltóanyag a nagyobb patikákban már kapható, 32–55 lej körüli áron vásárolható meg.
„A védõoltások legyengített vírusokat, bacilusokat tartalmaznak, amelyek az emberi szervezetbe jutva antitestek termelésére serkentik az immunrendszert. Ezáltal a szervezet ellenálló képessége megnövekszik, és nem betegedünk meg” – ecsetelte a szérum mûködési mechanizmusát Suba Olga gyergyószentmiklósi gyógyszerésznõ. Az influenza elleni oltóanyag összetétele évente változik annak függvényében, hogy a beköszönõ „grippészezonban” milyen vírusok terjedése valószínûsíthetõ. Jelenleg a Vaxigrip nevû, felnõtteknek szánt oltóanyagot lehet kapni szabad eladásban. A „Vaxigrip olyan vírusos fertõzések ellen nyújt védelmet, amelyek ezen az õszön terjedhetnek el Romániában” – fejtette ki a gyógyszerésznõ.

Segít a minisztérium
Az Egészségügyi Minisztérium idén három szakaszban juttatja el a megyékbe az influenza elleni védõoltásokat. Az elsõ, mintegy 400 ezer adag oltóanyagot október 10–14. között osztották ki. Ebbõl a fertõzésveszélynek leginkább kitett csoportokat oltották: a szociális intézményekben lévõ felnõtteket és gyermekeket, a krónikus betegekkel foglalkozó központok pácienseit, alkalmazottait, a HIV-fertõzötteket, valamint szívbetegeket és tüdõbajban szenvedõket. A második adagot október 20–25. között, az utolsót pedig november 5–10. között osztják szét. Az utóbbi két szállítmányt a krónikus betegeknek, valamint a 65 év felettieknek és az egészségügyi személyzetnek szánták.
Hargita megyében eddig több mint húszezer adag oltóanyagot osztottak szét a háziorvosok, illetve az intézmények között. „Körülbelül hatezer adagot a megyében tevékenykedõ 180 háziorvosnak küldtünk ki, a többit pedig az intézményekbe – elsõsorban a gyermek- és idõsotthonokba – juttattuk el” – jelentette ki az Életmód kérdésére dr. Lázár Cecília, járványtanász szakorvos, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság hivatalnoka. Márialaki Ella, a marosvásárhelyi járványtani intézet vezetõje elmondta, Maros megyének összesen 52 ezer dózist juttat a minisztérium, a megyében eddig 1500 személyt oltottak be.
Az idei influenzaellenes védõoltási kampány lebonyolítására 1 850 000 adag szérumot vásárolt az Egészségügyi Minisztérium 28 millió lej körüli értékben, ezzel gyakorlatilag szinte megkétszerezõdött a szaktárca által beszerzett oltóanyagok száma a tavalyi 1 050 000 dózishoz képest.

Segít az egészséges életmód
Szabó Gizella marosvásárhelyi természetgyógyász szerint az egészséges szervezet meg tud birkózni az influenzával: ha el is kapja a betegséget, különösebb nehézség nélkül kell átvészelnie. Könnyen elkerülheti a betegséget, aki egészséges életmódot folytat, kiegyensúlyozottan táplálkozik, vitamindús élelmiszereket fogyaszt. Elsõsorban az idõjárásnak megfelelõen kell öltözködni, az állandóan változó nappali hõmérsékletben a réteges öltözködés a legésszerûbb, hogy reggel és este ne fázzunk, délben viszont ne izzadjunk meg. A lakásunkat nem szabad túlfûteni, szellõztessünk gyakran, 20–22 fokos hõmérsékletet biztosítsunk otthonunkban. Õsszel együnk sok nyers zöldséget, gyümölcsöt. Ebben az idõszakban napi étrendünkbõl ne hiányozzon a méz és a citrom, amelyek az influenza megelõzéséhez nélkülözhetetlen nyomelemeket tartalmaznak.



Influenza: az õszi-téli idény betegsége
Az influenza heveny légúti megbetegedés, amelyet – és ez különbözteti meg a többi heveny légúti vírusfertõzéstõl – az Olthomyxoviridae családba tartozó vírus okoz. Tömeges elterjedését a 16. században figyelték meg elõször Európában. Elnevezése olasz eredetû (influenza oli freddo = a hideg hatása) és az 1743. évi járvány óta használatos. Az utóbbi 100 évben három nagy járvány vonult végig a Földön: 1889–1890 között, 1918–1919 között és 1957-ben. Nagyobb járványokra 30–40 évenként, kisebb járványokra 2–3 évenként lehet számítani, rendszerint a téli-kora tavaszi hónapokban.
A betegség lappangási ideje 1–2 nap. A tünetek lázzal, fejfájással, diffúz izomfájdalmakkal, súlyos betegségérzéssel kezdõdnek. Az általános tüneteket gyakran kísérik légúti panaszok: torokszárazság, rekedtség vagy ellenkezõleg, bõ váladékképzõdés a légutakban, hányinger, hányás. A fentebb felsorolt tünetek sok esetben egyszerre lépnek fel, máskor viszont egymást követik. A szövõdménymentes influenza maximum 5–6 napig tart, 3 napos átlaggal. Az esetek 1–2 százalékában tapasztalható szövõdmények túlnyomó részét a vírushoz társfertõzésként járuló egyéb vírusok és baktériumok okozzák. Az influenzavírus kimeríti a szervezetet, s érzékenyebbé válik egyéb baktériumokra is. Egyik szövõdmény a tüdõgyulladás, amelyet antibiotikumok széles választékával jól lehet kezelni. Másik legsúlyosabb szövõdmény az agyvelõgyulladás, amely igen ritkán fordul elõ. Idegrendszeri tünetek, hasmenés, szívizomgyulladás, bõrkiütések jelentkezése is elõfordulhat.
Az influenza fertõzõ forrása a beteg ember. A kórokozó elsõsorban cseppfertõzés útján terjed, de váladékokkal fertõzött tárgyak, zsebkendõre rászáradt váladék elporlása útján is terjedhet. Az influenzavírus szerkezete nagyon gyorsan változik, ezért egy szezonban több altípus alakul ki. Így fordulhat elõ, hogy valaki például egy téli-tavaszi szezonban kétszer is elkaphatja az influenzát, illetve ez a magyarázata annak, hogy minden évben megbetegedhetünk. Az influenza lezajlása után kialakult immunállapot nem eredményez megfelelõ védettséget egy késõbbi influenzafertõzéssel szemben, mivel azt már egy újabb variáns vagy éppen altípus okozza. Feltûnõ a járványok õszi-téli szezonalitása. A vírus aktív állapotban maradásának kedvez a levegõ csekély nedvességtartalma, az alacsony környezeti hõmérséklet. Az is a vírusok fogékonyságát növeli, hogy az emberek a téli hónapokban összezártabban élnek, valamint hogy a lakosság jó része C-vitamin-hiányban szenved.