Nem minden fejfájás migrén

Sajnos, amilyen gyakori probléma, olyan nehéz is „karbantartani”, ugyanis rendkívül sok oka lehet.

A migrén messze több mint „egy kis fejfájás”, a tünetek változóak, de általában súlyosak, és komolyan érinthetik a mindennapi életfunkciókat. Hogy tenni tudjunk ellene, fontos jellemezni: hol, hogyan, milyen gyakran, mennyi ideig tart, van-e bevezető vagy kísérő tünet, kiváltja-e valami?

„Fél fej” – a roham akár három napig is tarthat

A migrén lüktető jellegű, rohamokban jelentkező fejfájás, megnevezése a görög „hemicrania” szóból származik, amely „fél fejet” jelent – ez a fejfájás féloldali jellegére utal. A migrénes fejfájás gyakori kísérő tünete a hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. A rohamok gyakorisága és időtartama is egyénenként változó: 4-től 72 óráig is tarthat. Aki erős fejfájástól szenved, annak fontos tudnia, hogy nem minden fejfájás migrén, valamint hogy különféle idegrendszeri és belgyógyászati megbetegedéseknek is lehet migrénes fejfájás az első tünete. Ezért a diagnózis felállítása mindig szakorvosi feladat, pontos kritériumok alapján.

A nőknél gyakoribb

A kutatók még nem tudják pontosan, mi váltja ki a migrénes rohamokat, amelyek 20–40 éves korban jelentkeznek leginkább, a nőknél körülbelül ötször gyakrabban, mint a férfiaknál. Előfordulásában genetikai tényezők, az öröklött hajlam is közrejátszik. A kínzó fejfájást sok minden kiválthatja: stresszhatások, kialvatlanság, fokozott szellemi igénybevétel, láz, hormonális tényezők (nőknél a menstruációt megelőző napokban gyakrabban fordul elő). Ezenkívül bizonyos ételek és italok (csokoládé, érett sajtok, kávé, vörösbor) fogyasztása, meteorológiai tényezők (fronthatások, a légnyomás változása) is előidézhetnek migrénes fejfájást. A felsoroltakon kívül azonban egyéni kiváltó tényezők is előfordulhatnak.

Ágynyugalom, fejfájásnapló

A pihenéssel, kielégítő alvással, rendszeres étkezéssel, illetve a kiváltó tényezők kerülésével sok esetben megelőzhetők a migrénes rohamok. Többször előforduló kínzó fejfájás esetén a beteg vezessen úgynevezett „fejfájás-naplót”, amelybe feljegyzi a rohamok gyakoriságát, valamint azokat a tényezőket, melyek a roham kiváltásához vezethettek. A napló vezetése lényeges, hiszen ennek alapján (is) dönt a kezelőorvos a megelőző kezelés szükségességéről.

Migrénes roham esetén a betegnek nyugalomra (szükség esetén ágynyugalomra) van szüksége elsötétített, csendes szobában, tekintettel a külvilág ingerei iránti túlérzékenységre (fény- és zajérzékenység). Fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel, hányinger-csillapítókkal kezelendők a kínzó fejfájás tünetei, de tudni kell, hogy ezeknek, illetve a további, sajátosan migrénellenes gyógyszereknek a felírása hangsúlyozottan szakorvosi feladat.

A rohamok kezelésében és megelőzésében hasznosnak bizonyulhatnak alternatív gyógymódok is: az akupunktúra, homeopátia, a szorongásoldó terápiák (például relaxációs módszerek), amelyekkel megszüntethetők a tünetek, de természetesen csak szakember irányításával ajánlott igénybe venni őket.

dr. Téglás Ágnes

A szerző neurológus szakorvos