Kezdődik egy kupicával

Bíró István szakorvos szerint a sepsiszentgyörgyi elmegyógyászaton évente 1200 beteget kezelnek, hozzávetőleg egyharmaduk alkoholfüggőség miatt kerül kórházba.

Kevesebb a rossz minőségű alkohol
A szakorvos szerint az utóbbi években a betegség lefolyása valamelyest enyhült, ami azzal magyarázható, hogy a szigorúbban ellenőrzött piacon kevesebb a rossz minőségű, hamisított szeszesital. Feltűnő jelenség, hogy az elmúlt években gyakori az epilepsziás roham, mely az alkoholizmus kísérő tüneteként jelentkezik – ezt az okozhatja, hogy még mindig fogyasztanak az emberek rossz minőségű alkoholt, és erre rátevődik, hogy a stressz miatt kifárad az idegrendszer. Növekedett a női betegek száma, bár még nem közelíti meg a férfi alkoholisták arányát. Különben az alkoholizmus megítélése nem változott: az alkoholproblémával küzdők ma sem fordulnak orvoshoz segítségért, általában a környezetükben élők viszik be őket a kórházba. Első lépésben mindenképpen a beteget kell meggyőzni, hogy az alkohol okozta tünetei súlyosak, szakemberhez kell fordulnia.
 
Reggel egy kupica pálinka
Vidéken régen (egyes helyeken ma is szokás) minden étkezés előtt elfogyasztottak egy-egy kupica pálinkát, és mégis gyakran megérték a 90 esztendőt. Erre az iszákos emberek szívesen hivatkoznak: „Bezzeg János bácsi naponta megitta a fél decit, és 98 évig élt.” Tudjuk, hogy ez inkább csak mentség a szeszbarátok számára. Az viszont szabály, hogy az emberek többségének a szervezete előbb-utóbb valamilyen szinten károsodik a rendszeres alkoholfogyasztástól. Ez attól is függ, hogy mennyire egészséges a szervezet: az illető étkezik-e rendszeresen, és megállja-e, hogy ne növelje az adagot. Az alkoholkedvelők a fél deci töményet megisszák a reggelinél, majd az ebédnél és a vacsoránál is, később a tízórai és uzsonna mellé is lecsúszik egy pohárral. Bíró István szerint van, aki soha nem kerül orvoshoz, bár alkoholista, hiszen napi rendszerességgel fogyaszt alkoholt, viszont soha nem emeli az adagot, és ellenálló a szervezete.

Érzelmek és sebezhetőség
A szakorvos szerint könnyebben válik az ital áldozatává az érzelmileg sérülékenyebb ember. Ha alacsonyabb a szorongási küszöbe, hajlamosabb arra, hogy ezt a kényelmetlen érzést alkohollal enyhítse. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy ha a családban valamelyik szülő alkoholista, a gyerek is nagyobb valószínűséggel lesz alkoholfüggő. Az azonban vitatott, hogy ennek a genetikai minta áll-e a hátterében, vagy a családban látott viselkedési minta. Az alkoholizmus nem gyógyítható – fogalmaz tömören a szakorvos, hiszen az alkoholista örök életében sebezhető marad, de természetesen sokan válnak absztinenssé, vagyis alkoholt nem fogyasztó alkoholistává. Jó eredményeket lehet elérni elsősorban azoknál, akik belátják, hogy a rendszeres ivás mennyire káros saját maguk és a környezetük számára. A visszaesés veszélye azonban mindig fennáll, és a viselkedési minták nehezen változtathatók meg. Valamivel sikeresebb az absztinencia elérése azoknál, akik tanultabb környezetben mozognak, mivel esetükben nagyobbak az elvárások az egyén és a környezet részéről is.

Terápiás lehetőségek
Az alkohol a legelterjedtebb, legolcsóbb törvényes drog. „Az italnál jobb szorongásoldót sajnos gyógyszerben még nem találtak fel, ezért olyan szer nincs, amely helyettesíthetné az alkohol melléktünetei nélkül” – mondja Bíró István, aki szerint a gyógyszeres kezelés a megvonásos tüneteket és az alkoholéhséget is enyhíti. Megszorító lehetőségek vannak, például a diszulfirám tabletta – kereskedelmi neve Antalcol – vagy ennek a bőr alá beültethető változta. Ennek semmilyen gyógyszerhatása nincs, de ha alkohollal keveredik, „méreggé” válik, és kellemetlen tüneteket okoz: hányingert, hányást, vérnyomás-emelkedést, szapora pulzust, bőrpírt, sőt allergiás-mérgezéses reakció is kialakulhat, ami szélsőséges esetben akár halálos is lehet. A szakorvos elmondta, ezt a terápiás lehetőséget csak azoknak írják ki, akik ismerve a szer hatását és mellékhatásait önszántukból vállalják azt. A tabletta hátránya, hogy ha a beteg például esküvőre készül, két-három nappal előtte nem veszi be, és nyugodtan iszik. Sajnos a készítmény beültethető formáját nem forgalmazzák az országban, külföldről kell beszerezni. Ennek másfél éves hatása van: 8–12 tablettát függően beültetnek a bőr alá, az pedig fokozatosan szívódik fel.

Elvonókúra, utókezelés
A szó szoros értelmében vett elvonókúra napjainkban azt jelenti, hogy miután bekerül valaki egy egészségügyi intézménybe, nem jut alkoholhoz. Régen az elvonókúra azt jelentette, hogy a diszulfirám hatóanyagú gyógyszert reggel a kórházban lenyelte a beteg, s utána fogyaszthatott a kedvenc italából. Tehát mesterségesen előidézték a mérgezést, és így próbálták megutáltatni a beteggel az alkoholt. A módszer azonban divatjamúlt, már a 90-es évek óta nem használják, hiszen embertelen és veszélyes. Az absztinencia elérésének vagy meghosszabbításának pillére lehet egy támogató civil szervezet, például a Névtelen Alkoholisták. A szakorvos szerint leszokásra ösztönző tényezőnek tekinthető, hogy ha az egyén csoportba kerül, és látja, hogy nem egyedül küzd alkohol okozta problémákkal. Ilyenkor meghallgatja a többiek történetét, a jó példa pedig lelkierőt nyújt. A névtelen alkoholisták, ha már tíz éve nem fogyasztanak alkoholt, akkor is úgy mutatkoznak be, hogy a nevük után mondják: alkoholista.  

Mit tehet a család?
Bíró István szerint a család sajnos elég keveset tehet az alkoholistákért, hiszen meg kell győzni a beteget, hogy forduljon szakemberhez, és a veszekedés vagy szép szó önmagában nem segít. A kezelés sikerének 80 százalékban a beteg akarata és elhatározása a letéteményese. Ha az alkoholista nem győződött meg arról, hogy beteg, és segítségre van szüksége, a gyógyulás teljes kudarcra ítéltetett. Persze azért a környezet segítsége nem elhanyagolható tényező. A családból érkező pozitív visszajelzések akár egy-két nap, egy hét, de egy hónap vagy félév absztinencia után is segítik a beteget. Ha a részeg ember agresszív, a család elsősorban a rendőrségtől várhat segítséget. Bíró István szerint az agresszív ittas embert be lehet szállítani a sürgősségre, ott pedig a pszichiáter szakorvos dönti el, hogy kórházi kezelésre szorul, vagy elég, ha kijózanítják. A beteg akarata ellenére is kórházba utalható, ha az elmegyógyász úgy ítéli meg, hogy veszélyes önmagára vagy a környezetére.


Az alkoholizmus szövődményei
Az alkohol megöli a májat, krónikus májgyulladást, majd májcirózist okoz. Gyomorfekélyt okozhat, ugyanakkor hajlamosít a szív- és érrendszeri betegségekre, infarktust, hirtelen szívmegállást, a felugró vérnyomás agyvérzést, bénulást is előidézhet. Az elvonási tünetek is veszélyesek, mivel vegetatív idegrendszeri reakciót váltanak ki a szervezetben, ilyenkor lép fel a reszketés, a szorongás, izzadás. Fennáll a veszélye, hogy az alkoholista elbutul, előfordul, hogy állandó látomásokkal küzd, vagy lábaiban elsorvadnak az izmok. A legyengült szervezet számára végzetes lehet egy tüdőgyulladás is. Az alkoholistáknál csökken a figyelem, a reflexek gyengülnek, gyakoriak a balesetek a mindennapi életben, a munkahelyen, a közlekedésben is.


Ki az alkoholista?
A szakorvos szerint alkoholistának tekinthető az, akinél az ivási gyakorlat alkoholfüggőséget és/vagy szervi károsodást okozott. A kezdeti tünetek: a beteg alvászavarokkal küzd, éjszaka gyakran felébred, izzad, rossz álmai vannak, reggel émelyeg, reszket a keze, napközben ingerült, szorong, egészen addig, amíg nem jut italhoz. Az alkohol enyhíti ezeket a tüneteket. A szervezetnek hiányzik a megszokott adag alkohol, tehát kialakult már a függőség. Nagyok az egyéni eltérések a tekintetben, hogy ki mennyit iszik meg naponta, és mennyitől válik alkoholistává. Egyrészt különböző a máj lebontóképessége, ha valaki gyermekkorában sárgaságos volt, sokkal sebezhetőbbé válik. Akik átestek valamilyen májbetegségen könnyebben kerülnek alkoholfüggőség miatt orvoshoz, mert a beteg máj nem bírja évekig lebontani az alkoholt.